Mint ismeretes a netbook koncepcióját 2008 közepén mutatták be a nagyközönségnek. Az alacsony fogyasztás mellett üzemelő mobil gépezet, kis mérettel rendelkezik, ami elősegíti a hordozhatóságot, így szinte állandóan az interneten lóghat a felhasználó. Az első masinák az Intel Navy Pier platformjára épültek, így az Atom N270-es processzor, a 945GSE északi és az ICH7-es déli vezérlőhíd társaságában teljesített szolgálatot. Egy ilyen rendszer TDP fogyasztása hozzávetőleg 10 wattra tehető, ami megfelelőnek bizonyult az átlag 7-8 órás üzemidő eléréséhez.
Intel Atom
Maga az Atom processzor nem nevezhető nagyteljesítményű rendszernek, ám a fogyasztáshoz viszonyítva szépen helytáll. A legnagyobb problémát a weboldalakon található Flash animációk jelentették, amelyeket a központi egység, kellő sebesség híján akadozva tudott csak lejátszani. A Navy Pier platform további hiányossága volt a 2008-as szinthez mérten gyenge integrált grafikus vezérlő, mely képtelen a HD videók akadásoktól mentes lejátszását biztosítani.
Az NVIDIA természetesen felfigyelt az Intel megoldásának hiányosságaira, és rekordidő alatt tálalta az Ion platformot, mely erős grafikus vezérlőjével és fejlett szolgáltatásaival hívja fel magára a figyelmet. Az Ionban dolgozó GeForce 9400M grafikus vezérlő nemcsak gyorsabb az Inteles GMA950-nél, hanem sokkal okosabb is, hiszen a rendszer képes a HD videók és a Flash gyorsításra. Utóbbi az új Adobe Flash Player 10.1 beta alkalmazással érhető el. Ezenkívül érdemes megemlíteni, hogy a termék a CUDA és az OpenCL platformot is támogatja, így a grafikus mag ereje általános számításokra is felhasználható. Az egyedüli probléma a fogyasztás, ugyanis a zöldek vezérlőlapkája terhelés mellett 10 watt fölött eszik, amihez még hozzájön az Atom processzor energiaigénye is.
NVIDIA Ion
Az Ion platformot a gyártók a Windows 7 megjelenésével kezdték tömegesen alkalmazni, de a netbookok szegmensében még mindig a Navy Pier rendszer a kedveltebb. Ettől függetlenül a nettopok körében az NVIDIA üdvöskéje nagyon népszerű, ami a szolgáltatásokat tekintve egyáltalán nem meglepő.
2010 legelején jön a netbookok új generációja, melyet a Pine Trail-M platform fog képviselni. Az Intel friss rendszere szakít a Navy Pier három chipes felállásával, és a vezérlők magába a processzorlapkába kerülnek. A Pineview-M kódnevű CPU ennek megfelelően a központi egység mellett DDR2-es memóriavezérlőt és integrált grafikus magot is tartalmaz. Az utóbbi, GMA 3150 névre keresztelt megoldás továbbra sem képes a HD videók és a Flash gyorsítására, ám az Intel gondolt erre is, és a gyártók igény esetén használhatják a Broadcom Crystal HD nevű vezérlőt, mely megoldja a problémákat.
A Pine Trail-M platform gyakorlatilag nem hoz sok újdonságot, de a Navy Pier rendszerhez képest 7 wattra fog csökkenni a TDP fogyasztás, ami természetesen nem elhanyagolható tényező. A régi Atom processzorok gyártása és forgalmazása még a következő év első felében leáll, aminek következtében az Ion alapú netbookok szállítása is akadályba ütközik. Ennek az Intel örülni fog, hiszen a 2010-es év nagy részében egyedül kínál platformot a piacra.
Az igazi fordulópontot a 2011-es év fogja elhozni, ugyanis az AMD – sokak örömére – beszáll a netbookbizniszbe, míg az Intel új generációs rendszere számos újítást tartogat a Pine Trail-M-hez viszonyítva.
Az Intel platformja Cedar Trail-M kódnévre fog hallgatni, és az eddig használ 45 nm-es eljárás helyett, 32 nm-es technológiával készül majd. A két darab processzormag várhatóan minimális módosításokat kap, a memóriavezérlő azonban már a DDR3-as szabványt fogja támogatni. Az integrált grafikus mag esetében lesz a legnagyobb változás, az új rendszer ugyanis támogatja a DirectX 10.1-es API-t és a HD videók akadásoktól mentes lejátszását, valamint a DXVA 2.0 felületen keresztül a Flash gyorsítás is elérhető lesz. A vezérlőhíd marad a Pine Trail-M esetében alkalmazott NM10 jelzésű lapka, ami a netbookok igényeinek tökéletesen megfelel. A fogyasztást egyelőre sűrű köd fedi, de az 5 wattos TDP lehet megcélozva.
Az AMD mindez ellen a nemrég bemutatott Bobcat architektúrával veszi fel a versenyt, melyre a Brazos platform fog épülni. A kétmagos lapka várhatóan a GlobalFoundries 28 nm-es gyártósorain fog készülni, és a központi egységek mellett tartalmaz majd egy DDR3-as memóriavezérlőt, és egy Evergreen családba tartozó, DirectX 11-es API-t támogató grafikus magot. Utóbbiról nem tudni hány darab shader processzorral dolgozik, de biztos, hogy támogatja az HD videók és a Flash gyorsítását, valamint az ATI Stream, az OpenCL és a DirectCompute platformokat. A Bobcat magok fogyasztását 1 watt alá tervezi az AMD, így megfelel majd a kisméretű mobil gépek igényeinek.
Érdemes megjegyezni, hogy 2010-től a netbookok egy közvetett ellenséggel is szembenéznek. A legtöbb gyártó jövőre szeretne valamilyen ARM alapú smartbookot piacra dobni, mely olcsóbb áron kínálja majd az internetezés helyi megkötésektől mentes lehetőségét. Az NVIDIA erősen készül a Tegra lapkákkal a piac meghódítására, így annak ellenére, hogy az Intel 2010 második felében egyedül marad a netbookok szegmensében, éberen kell figyelnie az alacsonyabb fogyasztású smartbookok támadásaira.
