Érdekes nyilatkozatot tett a napokban John Taylor, az AMD vezető marketingese. A PlayStation 4 hardvere lavinát indított el az elemzők körében, hogy az APU-k mekkora jövő előtt állhatnak. Igazából ezt a konzolokból kikövetkeztetni nagyon nehéz, ugyanis a játékok szempontjából az a koncepció, amit az AMD kidolgozott igen komoly előnyöket kínál, de máshol már nem biztos, hogy szükség van a GCN architektúra tudására és erejére. Éppen ezért a konzolok irányát nem érdemes az egész piacra általános normaként kiterjeszteni, de vannak területek még, ahol valóban hasznosak lehetnek az APU-k.
John Taylor ecsetelte is, hogy az AMD kész arra, hogy más cég számára is egyedi APU-kat tervezzen. Valószínű, hogy ezt megfelelő rendelési mennyiséghez kötnék, de a vállalat az elmúlt években igen modulárisra tervezte hardverblokkjait, így az egyedi lapkák fejlesztése is leegyszerűsödik. John Taylor szerint az okostévék piaca egy érdekes lehetőség, mivel ha bárki meg szeretné építeni a legerősebb hardverre épülő megoldást, akkor lehetősége van saját fejlesztéssel előállni, vagy esetleg megkérni az AMD-t, hogy fejlesszen egy igényeknek megfelelő APU-t, mellyel jó minőségű hangfelismerés és gesztus, illetve mozgás alapján történő vezérlés valósítható meg, továbbá a nem túl megterhelő Angry Birds mellett jóval komolyabb játékokat is tud futtatni. Az AMD vezető marketingese egyértelműen utalt rá, hogy cége kifejezetten érdekelt az ilyen üzletekben.
John Taylor nyilatkozata valószínűleg feltüzeli a pletykákra hajlamos médiát, de tényleg érdemes elemezni, hogy van-e lehetőség a leírtakat megvalósítani. A konzolok szempontjából tiszta sor, hogy az AMD olyan technológiák birtokában van, amit más cég jelenleg nem képes biztosítani. Ezt a játékokban ki lehet használni, így abszolút érthető a Sony döntése a PlayStation 4-et illetően, és az sem meglepő, hogy már az új generációs Xbox esetében is egyedi APU-ról szólnak a pletykák. A kérdés igazából az, hogy az említett okostévék piacán a tudásbeli előny számít-e ennyit, vagy megközelíthető a kérdés úgy is, hogy vonzóbb-e az AMD GCN architektúrája az ARM Midgard kódnevű rendszerénél, mely az alapkoncepció szempontjából szintén az integrálás elmélyítésére törekszik. A kiváló minőségű hangfelismerés és gesztus, illetve mozgás alapján történő vezérlés megoldható az ARM Midgard IGP-vel is, ha az ARMv8 processzormagok mellé kerül a megfelelő összeköttetés mellett.
Az igazán komoly okostévékhez szükséges tudás tehát az ARM fejlesztéseiben is ott van. Az AMD egyetlen előnye, hogy a GCN architektúra nagyságrendekkel nagyobb teljesítményszintre skálázható fel, így ha egy vállalat tényleg szeretne komolyabb játékra alkalmas okostévét készíteni, akkor nyilván az egyedi AMD APU rendelése értékes alternatíva lehet. Más esetben valószínűbb, hogy a tehetősebb cégek inkább technológiát licencelnek az ARM-tól, és ezzel összerakják a saját rendszerchipjüket. Persze azzal alapvetően nincs semmi baj, hogy az AMD kimondja, hogy ha kell valamilyen egyedi lapka, akkor csinálnak, de az okostévék piacán akkora sikerre azért nem biztos, hogy számíthatnak.
