Az ARM a Client Tech Day konferencián bejelentette legújabb portfólióját a CPU-magok tekintetében, amelyek mindegyike az ARMv9 architektúrát használja. A vállalat a skálázás tekintetében marad a járt úton, így a partnerek egy nagy hatékonyságú, egy nagy teljesítményű, illetve egy általánosra tervezett mag közül választhatnak, vagy a DynamIQ segítségével akár használhatják mindhármat egyetlen lapkában.
Az eddigi ARMv9-es opciók közül a Cortex-A510 csak egy kisebb frissítést kap, ami annyit jelent, hogy a meglévő dizájnhoz viszonyítva 5%-kal csökken a fogyasztása, illetve megfelelő paraméterezés mellett nagyobb órajel elérésére is képes. Ennél lényegesebb változás, hogy a szóban forgó CPU IP alapértelmezetten ugyan csak 64 bites alkalmazásokat képes futtatni, de mostantól igényelhető egy olyan verzió is, ami a 32 bites alkalmazásokkal is elboldogul, ugyanakkor utóbbi képesség opcionális. Talán mondanunk sem kell, de az új Cortex-A510 verzió teljesen kiváltja a régit, mivel az alap paramétereket tekintve mindenben jobban teljesít nála.
[+]
Egyel nagyobb teljesítményszintre a Cortex-A715 érkezik, ami a Cortex-A710-et váltja. Az ARM az új dizájnból kiveszi a 32 bites alkalmazások támogatását, így a friss fejlesztés már csak 64 bites programokat képes futtatni. Ennek az előnye, hogy jóval kisebb dekódolókat lehetett tervezni, és ezáltal a rendszer ciklusonként már négy helyett öt utasítást képes dekódolni, illetve átalakítást kaptak az elágazásbecslést, valamint az előbetöltést végző áramkörök, amelyek közelebb kerültek a Cortex-X sorozat jellemzőihez. Ezen túlmenően eltűnt a dedikált MOP cache, mivel ennek a funkcióját nagyrészt átvette a modernizált utasítás gyorsítótár, továbbá a gyorsítótárak adatbankjainak száma megduplázódott, ahogy a tárolható L2 TLB bejegyzések száma is. A változásokkal a Cortex-A715 5%-kal gyorsabb lehet a Cortex-A710-nél, illetve egységnyi teljesítmény mellett 20%-kal kevesebbet fogyaszthat.
A csúcskategóriát ezúttal a Cortex-X3 képviseli, amely szintén csak a 64 bitre írt alkalmazásokat tudja futtatni, és egy erőteljes ugrást képvisel a Cortex-X2-höz viszonyítva, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az ALU-k száma négyről hatra nőtt. Ez persze önmagában nem lenne elég, így javult az elágazásbecslés és az utasítás-előbetöltés is. Érdekes döntés viszont, hogy a MOP cache a korábbinál kevesebb bejegyzést tud tárolni, de ez az ARM szerint azért nem gond, mert a ciklusonkénti 8 MOP így is tartható a hatra duzzasztott dekódolóknak hála, miközben a visszavágott kapacitás miatt a futószalaghossz egy lépcsővel csökkent, így 10 helyett 9 lépcsőről beszélhetünk. Mindezek mellett javult az OOO (sorrendtől független végrehajtás) logika működési ablaka is a 320 bejegyzést is tároló ROB-nak (re-order buffer) köszönhetően.
A Cortex-X3 a fenti változásokkal nagyjából 11%-kal jobb IPC-t biztosít az elődjéhez viszonyítva, ami derekas előrelépésnek számít.
[+]
Az új magok mellett a fentebb már említett DynamIQ is jobb lehet, ugyanis az alapvető működéséért felelős DSU (DynamIQ Shared Unit) továbbfejlődik. A frissített DSU-110 újítása, hogy a 16 MB-os L3 gyorsítótár mellett már 12 darab processzormagot is kezel. A konkrét konfigurációról szabadon dönthetnek a partnerek, akár 12 darab Cortex-X3-at is bevethetnek, de ennek azért az ultramobil piacon annyira sok értelme nem lenne.
Az ARM szerint a frissen bejelentett fejlesztések 2024-ben tűnnek majd fel a termékekben, de a partnerek már licencelhetik az újdonságokat.
