A heterogén jövőképet vizionáló HSA alapítvány elérhetővé tette az első programozóknak szóló referenciát, aminek a 0.95-ös verziója tölthető le. A HSA infrastruktúrát még az AMD jelentette be az elmúlt év nyarán, a fejlesztéseket pedig mára a HSA alapítvány végzi az AMD, az ARM, az Imagination Technologies, a MediaTek, a Qualcomm, a Samsung és a Texas Instruments vezénylésével. A munkát az Arteris, a Codeplay, a Fabric Engine és a MulticoreWare mellett az LG Electronics, a Sony, az Apical, a Ceva, a DMP, a Sonic, a Symbio, a Tensilica, a Swarm64, a Vivante, az ST-Ericsson és az STMicroelectronics segíti.
Ez a HSA második publikus specifikációja, de átfogó értelemben az elsőnek is tekinthető, hiszen az IOMMUv2 specifikáció csak az AMD aktuális hardvereire vonatkozik. Az alábbi oldalon elérhető dokumentum leírja a HSAIL-t, ami a HSA alapítvány hardvert fejlesztő tagjai között lesz az elfogadott virtuális utasításkészlet. Tulajdonképpen a koncepció egy nagyon egyszerű ötletre épül. A központi processzorok szempontjából az utasításarchitektúra több cég között is egységes. Gondolhatunk itt arra, hogy az Intel, az AMD és a VIA x86/AMD64-et használ, illetve az ARM-os partnerek is azonos alapokra építenek. Ez teszi lehetővé, hogy az alkalmazást natívan lefordítsák a fejlesztők az adott utasításarchitektúrára, ami nagyon jó sebességet eredményez. A grafikus processzorok esetében azonban a helyzet messze nem ilyen egyszerű. Egyrészt minden gyártó más utasításarchitektúrát használ, és az adatpárhuzamosságot előnyben részesítő működés érdekében még ezt is leváltják 3-5 évente. Fizikai szinten az egységesség gyakorlatilag lehetetlen, hiszen ezt még házon belül sem tudják biztosítani, így minden vállalat használ egy saját virtuális utasításarchitektúrát, ami legalább a termékcsaládon belül megoldja a kompatibilitást. A HSAIL gyakorlatilag egy olyan virtuális utasításarchitektúra, amit közösen támogatnak a résztvevők, és ezzel leválthatják a saját házon belüli megoldásukat. Az előny kézzel fogható, mivel az egységes HSAIL-re írva az alkalmazást az adott program bárhol futhat módosítás vagy újrafordítás nélkül.
A koncepció alapvető eleme tehát a GPU direkt programozása, így minden érdeklődőnek érdemes elolvasni a publikált referenciát. Persze a programozás már olyan magas szintű nyelvekkel zajlik majd, mint a C, a C++, a Java, a Python, vagy éppen a JavaScript és a HTML5, viszont ahogy a fizikai utasításarchitektúrákat is érdemes ismernie a programozónak, úgy a HSAIL működéséről sem árt kialakítani egy általános képet a kifejezetten jó eredmény érdekében. A rendszer egyébként nem függ majd a hardver utasításkészletétől, így lényegében a programot csak egyszer kell megírni, és a kód bármin futhat, ráadásul a HSA a teljesítményre helyezi a hangsúlyt, így kifejezetten jó lesz a sebesség. Az új generációs konzolokat megcélzó játékfejlesztőknek is érdekes lehet a HSA, mivel a Sony később engedélyezni fogja az erre írt programok futtatását a PlayStation 4-en, és minden bizonnyal a Microsoft is így tesz majd az Xbox One esetében, hiszen ez a koncepció extrém mód megkönnyíti az alkalmazások portolását a két konzol között, illetve ebből a PC is nagyon sokat profitál. Sőt, az ARM támogatásának hála még az ARM-os rendszerchipeket fejlesztő cégek előtt is megnyílik a PC-s játékpiac, vagy esetleg az adott konzolport Androidra is elkészíthető.
Az aktuális 0.95-ös publikációt egyébként még idén követni fogja az 1.0-s változat, illetve véglegesített HSA specifikációk. A fejlesztések első hullámának lezárására minden bizonnyal az év végén kerül sor. Ezzel párhuzamosan érkeznek majd az első olyan hardverek, amelyek teljes mértékben támogatják a HSA-ra írt programokat. Utóbbitól egyébként nem kell megijedni, mivel nem kötelező a programok futtatásához új konfiguráció, ugyanis a HSA egy úgynevezett legacy módot is támogat, vagyis az utóbbi 5-8 évben megjelent PC-ken futtatható lesz az alkalmazás, de elképzelhető, hogy az új hardverekhez képest sokkal lassabban. A felhasználók számára az egyetlen lényeges követelmény a 64 bites operációs rendszer megléte.
