Otthoni szinten valószínűleg nem sokan foglalkoznak azzal a problémával, amit a Földet érő kozmikus sugárzások okoznak. Ezek látszólag ártalmatlanok, legalábbis az élőlényeket megvédi a magnetoszféra, a valóságban azonban az atmoszférával reakcióba kerülő, nagyenergiájú részecskék atomjaira bomlanak, és a földfelszínt elérő neutronok üzemzavart okozhatnak a számítógépekben. Magát a problémát szaknyelven soft errornak szokás nevezni, és lényegében arról van szó, hogy ezektől a külső hatásoktól a rendszer memóriájában egy kevéske információ módosul, ami nem vezet az adott számítógép azonnali lefagyásához, még csak a hardvert sem károsítja, de addig hibás információ kerül tárolásra, amíg az adott terület felül nem lesz írva vagy a rendszer újra nem lesz indítva.
[+]
A soft errorok ellen lehet védekezni, csak nem túl hatékonyan. Természetesen a hardverekbe építhetők különböző hibajavító mechanizmusok, de a problémát előidéző jelenségre, vagyis lényegében a kozmikus sugárzásra az emberiségnek nincs ráhatása, így pedig tesztelés szempontjából nagyon korlátozottak a lehetőségek, és a fejlesztések is főleg elméleti oldalon zajlanak. Könnyű belegondolni abba, hogy elég nehéz megkérni a világegyetemet, hogy azokkal a neutronokkal ugyan bombázza már meg még egyszer ugyanúgy az adott gépet, hogy tesztelni lehessen a kialakított védelmet.
Tekintve a probléma súlyosságát – főleg a telekommunikációs üzletágat kiemelve, ahol különösen fontos a feladatkritikus működés – a Fujitsu, az NTT, a Hitachi, az NEC és az Oki összefogott egy átfogó megoldás érdekében. Mára nagy szerencsénk, hogy a tudomány fejlődik, és képesek vagyunk olyan gépeket is építeni, amelyeket korábban nem lehetett. Jelen esetben kompakt gyorsítókat, amelyeken belül nukleáris reakciót előidézve neutronok állíthatók elő, és ezekkel megbombázhatók a tesztelni kívánt eszközök. A lehetőség birtokában a fentebb említett cégek 2015-ben ültek össze az ITU-T-vel (International Telecommunication Union – Telecommunication Standardization Sector) egy lehetséges szabvány megalkotása céljából, amely definiál egy átfogó metódust a soft errorok vizsgálatára vonatkozóan.
[+]
A szabvány elkészült, de ennél is fontosabb, hogy az ITU-T elfogadta a specifikációt, vagyis mostantól a telekommunikációs eszközökre vonatkozóan van egy jól meghatározott eljárás a soft errorok hatásának meghatározására, erre építve pedig megelőző intézkedéseket is lehet tenni az adott hardver kiadása előtt, ami mellett megbízhatósági követelmények is megfogalmazhatók, így könnyen kategorizálhatók a rendszerek a szükséges megbízhatósági szintnek megfelelően. A részletek az alábbi dokumentumban érhetők el.
Valószínű, hogy a szabvány gyorsan fog terjedni a telekommunikációs üzletágon belül. Ez persze nem azt jelenti, hogy a soft erroroktól végleg búcsúzunk, de az nagyon nem mindegy, hogy milyen mennyiségben fordulnak elő.
