Az AMD az év közepén részletezte új GPU-architektúráját, melyet csak GCN, azaz Graphics Core Next néven emlegetnek. A vállalat több év után váltja le az R600 lapkában bemutatott alaparchitektúrát, és a Fusion projekt érdekeit szem előtt tartva egy nagy lépést tesznek előre. A hírek szerint az új technológia a Tahiti kódnevű cGPU-val fog bemutatkozni, méghozzá a Radeon HD 7900 szériás grafikus kártyákon, melyek bemutatója állítólag a következő év elején megrendezendő CES kiállításon lesz. Ezt az információt sajnos sem cáfolni, sem pedig megerősíteni nem tudjuk, de kiszivárgott egy kémfotó, mely az új generációs VGA-król készült.
[+]
A képen rögtön látható, hogy 12 darab memórialapka található rajta. A fotón 11-et be is jelöltek, míg a maradék egy chip a PCI Express foglalat és a cGPU között található, csak nem igazán látszik. Ezzel kiderült, hogy az új fejlesztés 384 bites memóriavezérlőt használ, amilyet még az AMD sosem alkalmazott, de a 256 bites busz már kevésnek bizonyulna, így egy szinttel feljebb kellett lépni. A korábbi XDR2-es pletykák nem valósulnak meg, ugyanis a hírek szerint az AMD marad a GDDR5-ös szabványnál, amit már évek óta használnak, és tökéletesen ismerik a működését. A képről még leolvasható, hogy az új VGA mérnöki mintája két 6 tűs PCI Express konnektort használ. Noha a nyomtatott áramkör két 8 tűs csatlakozóhoz van kialakítva, látható, hogy az egyik aljzat esetében két tű nincs bekötve, továbbá a konnektorokba sem 8 tűs csatlakozókat helyeztek a tesztelők. Persze nem szabad elfelejteni, hogy teszttermékekről van szó, így a kereskedelmi forgalomba kerülő végleges modellek a képen látott kialakítástól eltérhetnek.
A Southern Islands termékcsaládba tartózó Tahiti cGPU-ról egyelőre keveset tudni. Annyi már biztos, hogy a TSMC 28 nm-es gyártósorain fog készülni, de minden más adatot csak pletykaszinten lehet kezelni. Mindenesetre a hírek arról szólnak, hogy 32 darab CU, azaz Compute Unit lesz benne, ami a korábban használt számozás értelmében 2048 darab shader processzornak felel meg. Az AMD valószínűleg így fog majd a feldolgozók számára utalni, de valójában ez technikailag nem helyes, ugyanis egy CU-ban négy darab 512 bites multiprecíziós vektorfeldolgozó található, vagyis nem beszélhetünk skalár egységekről a GCN architektúra esetében. Az aktuális, és már megszokott logikát azonban kár lenne megtörni, így mondható az, hogy a 32 darab CU megfelel 2048 darab shader részegységnek. Sajnos az ACE és a setup motorok számáról nem lehet tudni semmit. A rendszer ebből a szempontból nagyon jól skálázható, így az AMD sok konfiguráció közül dönthet. A ROP blokkok esetében valószínű, hogy csatornánként kettő található majd a lapkában, vagyis 48 darab blending egységgel érdemes számolni.
Az órajelek ismerete nélkül a teljesítményt nagyon nehéz megtippelni, de a GCN architektúra képességeiről már aránylag sokat lehet tudni. A rendszer támogatni fogja a DirectX 11.1-es API-t, amit a megjelenés napján biztosan nem lehet majd kihasználni, de a Windows 8 érkezésével ez megváltozik. Az új fejlesztés azonban ennél sokkal tovább megy. Példaként megemlíthető a Partially Resonant Textures eljárás, ami lehetővé teszi a hardveres megatextúrázást és a hardveres textúra streaming algoritmusok kreálását, valamint jelentősen több adat kezelése oldható meg segítségével.
[+]
A Tahiti cGPU további előnye, hogy kezeli a C++ programnyelvet, így a rendszer támogatja a virtuális funkciókat, a kivételkezelést, a rekurziót, valamint a pointereket. Sőt, utóbbi esetben az architektúra ugyanazokat a 64 bites pointereket kezeli, amelyeket az AMD64 utasításkészletű processzorok. Ez a legérdekesebb része a fejlesztésnek, ugyanis a CPU és cGPU egységes címtartományt kap, így a GCN architektúra képes címfordításra az AMD64-es címtartományon belül. Mindemellett a rendszer támogatja a virtuális memóriát az AMD IOMMU (vagy Intel VT-d) technológián keresztül, így képes lesz kezelni a laphibákat. Természetesen ehhez az operációs rendszer szintjén is komoly támogatás szükséges, így a Windows 7 alatt az új architektúra félkarú óriás lesz, rengeteg kihasználhatatlan extrával.
Végül érdemes megjegyezni, hogy a Tahiti kódnevű cGPU a fedélzeti memóriára esetében bevezeti az ECC támogatást. Az AMD valószínűleg ugyanazt az elgondolást használja, amit az NVIDIA a Fermi architektúránál, így az ECC működése sebességvesztést okoz majd. Éppen ezért az asztali piacra szánt VGA-knál ez a funkció nem lesz elérhető, vagy ha az is lesz, akkor is ki lehet majd kapcsolni.
