Az Intel érkező processzoraival kapcsolatban még mindig elég sok a kérdés, köszönhetően annak, hogy egy-egy területet a vállalat akár két platformmal is megcéloz a jövőben. Ez nem teszi túl átláthatóvá a piacot, így az elmúlt pár hétben kérdezősködtünk a háttérben, hogy mik a legújabb fejlemények, és konkrétan itt a rövidebb távú asztali és mobil útitervekre voltunk kíváncsiak. Nyilván azt a gyártópartnerek sem tudják pontosan, hogy mi lesz jövőre, viszont az idei esztendőről azért relatíve képben van mindenki, és itt azért az utólagos módosítások esélye sem annyira jelentős, elvégre egy év végére irányuló startot már most el kell kezdeni előkészíteni.
Információink szerint az Intel a mobil és az asztali piacra is két párhuzamosan futó platformot tervez. Ezek közül az egyik a bázisplatform lesz, ami a nagy mennyiségben való elérhetőséget garantálja a partnerek számára, tehát ha egy asztali vagy egy mobil dizájnt relatíve nagy mennyiségben akar elérhetővé tenni az adott gyártó, akkor érdemes a bázisplatformokra építeni. Az alternatívát az opciós platformok képzik. Ezek a bázisplatformok által célzott piac kisebb részét fedik le, viszont modernebbek, továbbá a szűkebb célterületet tekintve versenyképesebbek is. Ugyanakkor ezekből nem készül olyan nagy mennyiség, tehát a végtermékek tervezésénél ezt is számításba kell vennie a partnereknek.
A bázisplatformokat tekintve rendkívül egyszerű a helyzet, nagy mennyiségben rendelhető, illetve bizonyos modellek esetében rendelhető lesz a Comet Lake-U, a Comet Lake-H és a Comet Lake-S. Mivel ezek már bemutatott fejlesztések, különösebb figyelmet nem szentelnénk nekik, nagyjából mindenki tudja, hogy a 14 nm-es eljárásra tervezett CPU- és GPU-architektúrák sokadik frissítéséről van szó.
Az opciós platformokat tekintve a korábban bemutatott Ice Lake helyére jön a Tiger Lake. Itt már vannak új információk. A 10 nm-es node-ra tervezett fejlesztésből kétféle lapka készül. Egy négymagos és egy nyolcmagos, de az IGP szempontjából is lesz eltérés, ugyanis a kevesebb processzormaghoz jár majd a nagyobb grafikus teljesítmény, míg a több processzormaggal rendelkező verzió kisebb tempóra képes grafikus vezérlővel érkezik. Sajnos azt nem tudtuk kideríteni, hogy hány feldolgozóegységről van szó maximum, de az biztos, hogy az új Xe architektúráról van szó, és a feldolgozók száma tekintetében a nyolcmagos verzió feleannyi részegységet kínál majd, mint a négymagos társa.
A Tiger Lake már Willow Cove processzormagokat használ, amiről egyrészt beszélt már az Intel, másrészt az L1 utasítás- és adatgyorsítótár kapacitása rendre 32 és 48 kB, míg az L2 cache magonként 1,25 MB-os lesz, ami eltér az Ice Lake kódnevű lapka, Sunny Cove magjai által használt paraméterektől.
A célpiacokat tekintve a Tiger Lake-ből lesz Y-os, U-s és H-s verzió. Előbbi kettő a négymagos lapkára épít a nagyobb IGP-vel, míg a Tiger Lake-H a nyolcmagos verziót veti be, aminek kisebb grafikai teljesítménye. A TDP fogyasztási keretek tekintetében a szokásos kategóriák várhatók, 9, 15-28 és 45 watt. Fontos kiemelni, hogy a nyolcmagos Tiger Lake-H nem váltja le a szintén nyolcmagos Comet Lake-H csúcsmodellt, amit az Intel kifejezetten a méretes DTR gépekbe szán. Ilyen körülmények között a Core i9-10980HK ++ marad a leggyorsabb mobil processzora a cégnek, de a Tiger Lake-H sokkal jobban érzi majd magát a vékonyabb notebookdizájnokban, tehát limitált hőelvezetési lehetőségek mellett már nagyobb lehet a tempója.
Az asztali szinten a 14 nm-es node-on készülő Rocket Lake kerül bevetésre, ami nyolc processzormagot kínál, ráadásul IGP-vel is rendelkezik. Utóbbi ugyanakkor nem lesz túl nagy teljesítményű, információink szerint a nyolcmagos Tiger Lake, visszafogottabb tempóra képes grafikus vezérlőjét örökölte meg. Ugyanakkor sok éves alapokra épülő UHD Graphics 630-at így is legyőzheti.
A processzormag tekintetében kétféle elmélet kering az interneten: a Sunny Cove, illetve a Willow Cove. Korábban nem nagyon tudtunk volna egyik mellett sem érvelni, de sikerült megbízható forrásból is megerősítést nyernünk arról, hogy a Rocket Lake magok L1 utasítás- és adatgyorsítótárainak kapacitása rendre 32 és 48 kB, az L2 cache pedig 512 kB-os. Látható, hogy nem ugyanazok az értékek vannak itt, mint a biztosan Willow Cove magokat használó Tiger Lake esetében, ellenben a paraméterek pontosan megegyeznek a Sunny Cove magokra építő Ice Lake-kel. Emiatt inkább a Sunny Cove-ra vonatkozó pletykák felé hajlunk, már csak azért is, mert a 14 nm-es node jelentős mértékben korlátozza a méretes L2 gyorsítótár beépítését.
A teljesítmény tekintetében a Rocket Lake-S nem váltja ki a teljes Comet Lake-S sorozatot. Úgy tudjuk, hogy utóbbiak továbbra is a Celeronok és Pentiumok alapjait képzik majd, illetve a Core i9-es csúcsmodellek tekintetében sem lesz változás. Az új fejlesztés azonban a Core i3, i5 és i7 modelleknél biztosan bevetésre kerül, és ezeken a területeken a Comet Lake-S visszaszorulhat.
Lényeges tényező még, hogy a Rocket Lake-ből lesz U-s mobil verzió is. Ennek az oka, hogy a Comet Lake-U hiába érhető el nagy mennyiségben, érződik rajta, hogy technológiailag a határon van, így a konkurencia a nyolcmagos ultramobil megoldásaival gyakorlatilag agyonveri. A Tiger Lake-U-ból viszont nem lesz nyolcmagos kivitel, tehát az Intel készít egy hatmagos Rocket Lake-et, hogy ne legyen olyan mérhetetlenül nagy a teljesítménykülönbség a nyolcmagos AMD Renoir lapkákhoz viszonyítva. Ez ugyanakkor csak pár elérhető modellt fog jelenteni, de arra talán pont elég, hogy a notebookgyártókat meggyőzzék vele.
A memóriavezérlő tekintetében a Rocket és a Tiger Lake lapkák is DDR4-et, illetve LPDDR4X-et támogatnak, továbbá a buszszélesség is marad 128 bites. Ezek az adatok valószínűleg nem hatnak meglepetésként, az lett volna a furcsa, ha eltérő paramétereket kaptak volna. Az effektív memória-órajel tekintetében azonban a Tiger Lake gyorsabb memórialapkákat támogat a Rocket Lake-hez viszonyítva. Mindezek mellett a PCI Express vezérlő már a 4.0-s szabványt támogatja, de itt megjegyezzük, hogy elméleti lehetőségről van szó. Már most azt az információt kaptuk, hogy bizonyos kategóriákban, főleg az ultramobil piacon 3.0-s szintre lesz limitálva, mivel így olcsóbb lehet az adott notebookba szánt alaplap, és a nagyon vékony gépeknél a dedikált grafikus vezérlő amúgy sem jellemző. Ez egyébként nem egyedi dolog, az AMD esetében is ezt csinálják a gyártók.
Rövidebb távon ennyi látszik jelenleg a tervekből. A megjelenésbe persze bezavart az új koronavírus-járvány, de bemutatás szintjén a Tiger Lake generáció a nyáron itt lesz, míg a Rocket Lake fejlesztések az év végére várhatók. A tényleges elérhetőség szempontjából leginkább a Tiger Lake szállítása a problémás, ennél valószínűleg csak őszre lesznek nagyobb mennyiségben elérhetők a rá épülő notebookok.
