Egyáltalán nem titok, hogy a DDR5 lesz a következő nagy memóriaszabvány a PC-piacon, de eredetileg a specifikáció véglegesítését még a 2018-as esztendőre tervezték, amely céldátumot sajnos nem sikerült tartani. A fejlesztés különböző tényezők miatt viszonylag sokat csúszott, viszont a JEDEC végre bejelentette a végleges specifikációt, amelyre építve most már egyenes út vezet a piaci starthoz. Utóbbi szempontból persze szükség van még az implementációk véglegesítésére is, ami 12-18 hónapit igénybe vehet, viszont ez egy új memóriaszabvány bevezetésének egyszerűbb része, továbbá termékminták is léteznek.
A DDR5 célja az előző generációs szabványokhoz hasonlóan a teljesítmény, illetve az elérhető kapacitás növelése, amellett persze, hogy a fogyasztás is észszerű keretek között van tartva. A nyers alapokat tekintve az új memóriaszabvány a DDR4 továbbfejlesztése. A fő változások között szerepel, hogy 1,2 V-ról 1,1 V-ra csökken az üzemfeszültség, illetve a 8n prefetch puffert 16n prefetch váltja, vagyis órajelenként 16 bit vándorol át a memóriacellákból az IO-pufferbe, miközben a teljesítmény I/O összekötésenként 4,8 Gbps-tól 6,4 Gbps-ig skálázódik majd. Később ennél persze nagyobb teljesítmény is elérhető lehet, hiszen a DDR4 esetében is túlteljesítették az eredeti JEDEC specifikációkat az egyes memóriagyártók, és igen valószínű, hogy a DDR5-nél is ilyen irányba mennek majd a fejlesztések, de ez időbe fog telni.
A DDR5-ös memóriamodulok kialakítása a DDR4-es opciókhoz hasonlóan 288 tűre épít, de természetesen nem kompatibilis a két megoldás, vagyis a DDR5 alkalmazásához ehhez tervezett platform szükséges. Már csak azért is, mert a motorháztető alatt igen sok dolog változik. Többek között egy DIMM önmagában is két csatornára lesz bontva. A korábbi, egy 64 bites csatorna helyett tehát egy memóriamodul két 32 bites csatornát kínál (ez ECC mellett kétszer 40 bit). A minimális lökethossz is változik, 8 bájtról 16 bájtra nő, ami azt jelenti, hogy egy csatorna operációnként már 64 bájt adatot is képes fogadni. Mivel egy modul két csatornával dolgozik, így ez kétszer 64 bájtot jelent. Ezek a csatornák azonban nem olyan szélesek, mint korábban, így a DDR5 szabvány négyről nyolcra növeli a bankcsoportok számát, de ennél is fontosabb, hogy finom szemcsézettségű frissítéssel kezeli őket, ami lehetővé teszi, hogy az egyes memóriabankok akkor is frissüljenek, ha a többi éppen dolgozik. Ezzel a nem használt bankok hamarabb igénybe vehetők, ami maximalizálja a kevésbé széles csatornák kihasználhatóságát.
A fentiek hasznos változások, de nem elegendők ahhoz, hogy a teljesítmény megduplázódjon, ehhez meg kell növelni a memóriabusz órajelét, amit a DDR5 meg is tesz a DFE, vagyis a decision feedback equalization alkalmazásával. Gyakorlatilag ezzel módosították a DDR4 memóriabuszát, és így lehetővé vált az interferencia csökkentése, ami megfelelő alapot adott a magasabb adatátviteli sebesség, megfelelő stabilitás melletti elérésére.
[+]
A feszültségszabályozás tekintetében a JEDEC szintén bevetett egy lényeges változást. A DDR5 szabványtól kezdve minden memóriamodul maga felel a saját feszültségszabályozásáért, így ez a teher lekerült az alaplapok válláról. Ennek lényeges jelentősége van, ugyanis az alaplapok tervezésénél a gyártóknak mindig a lehetséges maximális memóriakonfigurációra kellett tervezni, miközben sok esetben a vásárolt memóriacsomag meg sem közelítette azt a terhelést, amire elméletben a rendszer fel volt készítve, és ez elég drágává tette a modernebb alaplapok gyártását.
Persze az új specifikációkkal majd a memóriamodulok elkészítésének költségei nőnek meg, viszont nem elhanyagolható tényező, hogy a rendszer energiaellátása reálisan tervezhetővé válik. Egy memóriamodulra mostantól elég olyan képességű szabályozót rakni, ami pont elég a stabil működéshez, így az alapvetően pazarló túltervezés megszűnik. Ez persze csak részben jó hír az alaplapgyártóknak, mivel így a DDR5-től kezdve értelmetlen lesz drága, memóriatuningra tervezett alaplapokat venni, hiszen a memória órajelének növelése kizárólag a modul és a CPU memóriavezérlőjének képességein múlik majd, de pont az ilyen tényezők kezelésére létezik a marketing.
A DDR5 első körben a szerverpiacot veszi be, máshova ugyanis túl drága lenne, de ez szokás szerint később megváltozik. Bár hivatalosan az Intel és az AMD sem jelentett be DDR5-öt kezelő szerverplatformot, azt azért nem különösebben titkolják, hogy a következő generációs megoldásaik már az új memóriaszabványhoz készülnek. Természetesen a memóriagyártók is részt vesznek ezek fejlesztésében, és a DDR5-ös termékminták már rendelhetők.
