blattida és kammerer: köszönöm szépen a részletes kielégítő választ 
Nekem szimpatikus a Chario nagyon, de attól félek hogy polc sugárzó révén kevesebb mélyet ad mint egy állóhangfal.
Szerencsére volna lehetőségem kipróbálni saját rendszerben a Chariot és akkor kiderül volt e okom a félelemre.
Syntar200-asból van Tower változat is azaz az álló , de az már árban eléggé húzós téma 
1. Hangszedőtű-tisztító
2. Lemeztisztító-antisztatizáló
(#38501) geza12 "...attól félek hogy polc sugárzó révén kevesebb mélyet ad mint egy állóhangfal." Ez nem félnivalósági kérdés, mivel biztos hogy így van adott minőségkategórián belül, sőt általában még több minőségkategóriát "áthidalva" is. A méret alapvetően behatárol, a nagyobb méret megkerülhetetlen, ha valódi mélyeket akarsz. Az említett, kisdobozokra jellemző felsőmély-beli feldúsulás miatt a tapasztalatlanabb hifista számára egyébként kissé furcsa lehet, ha hallgatja az állványos "kis" dobozt, majd átvált ugyanazon típus állódobozára, akkor először naívan azt kérdezi, hova lettek a mélyek, majd kis hallgatás után rájön, hogy ott vannak azok sokkal mélyebben, ellenben megszűnt a feldúsulás, és emiatt első blikkre kissé vékonyabbnak látszik az állódoboz verzió hangja.
[ Szerkesztve ]
köszönöm, ebben az esetben sok hasznát nem veszem ezeknek. ![;]](/dl/s/v1.gif)
Egyébként köszönöm a DIN - JACK átalakító ajánlást is, végül volt a SINI kft-nek.
A charionak egyáltalán nincs kevés mélye, még abszolút értelemben sem.
A torony változata sokkal jobb, de igaz, hogy az egy picurkát borsosabb áron kelleti magát.
"A charionak egyáltalán nincs kevés mélye, még abszolút értelemben sem." Erre vonatkozólag pontosabb, amit-ahogy Gézának írtam kettővel feljebb.
A felsőbasszuskiemelés miatti Kammerer-féle paradoxon alkalmazása az adott témára:
A Charionak (Syntar 200 állványos doboz) egyáltalán nincs kevés mélye, még abszolút értelemben sem - féligazság.
A Charionak (Syntar 200 állványos doboz) egyáltalán nincs mélye - háromnegyedigazság.
[ Szerkesztve ]
Ezek véletlenül, nem bakelit lemezek tisztítására alkalmasak?
Itt pl. találtam egy olyan képet, amin külön karon van valami.
szerk.: Közben látom már megkaptad a választ. 
[ Szerkesztve ]
kammerer szerint igen, egyébként én is arra gyanakodtam.
Munkámból kifolyólag elég sok időt töltöttem chario hangdobozok hallgatásával (is), és a syntar 200 esetében nem igaz az a kijelentésed, hogy csak a felső basszus kiemelés miatt érződik/érződne soknak/elegendőnek a mélye, ugyanis van neki rendesen, de teljesen mindegy, hogy mi, mit írunk, mert meg kell hallgatnia és eldöntheti, hogy amit hall, az sok, kevés vagy elegendő.
...és bejön az 1es pont, miszerint Kammerernek akkoris igaza van,ha nincs, és Doriannak akkor sincs,ha amúgy van.
Hogy mi születne abból, ha ezek egymásra (egymásba) feküdnének, azt el se merem képzelni.
Még az jutott eszembe Chario kapcsán, hogy: Na majd Pointe fogod megmondani... 
[ Szerkesztve ]
Habár most a hecc kedvéért odanéztem, és látom, hogy a L'Auditeur már nem is forgalmazza a Pointe-t?! Mióta önállósodott a márka? (Gondolom még van rálátásod.)
[ Szerkesztve ]
Kivezették maguktól, mivel beindult a gyártó saját kereskedői hálózata, én még az év elején láttam pointe-okat a l'auditeur-nél, de, gondolom, ebben közrejátszott az is, hogy a Laci és a Tibor kapcsolata mindig is érdekes volt, már csak azért is, mert Laci a márkát nagyjából sajátjának tekintette.
Mindig a piszkos emberi tényezők.
Én is úgy tudtam, hogy Nagy László találta ki a márkát. (A Pointe honlapja is természetesen így írja: "A nevet és az eredeti koncepciót – megfizethető árú, megbízható, zenei hangú csöves erősítőket adni az árérzékeny piacoknak – a budapesti L’Auditeur high-end kereskedőház találta ki." Ezek szerint most akkor Sindrics Tibor vezeti a céget saját magának önállóan?
[ Szerkesztve ]
Tibor csak kint, a Vajdaságban foglakozik a kereskedéssel, nálunk három nagyvárosban képviseltetik magukat, ha jól emlékszem és természetesen nem egyedül intézi az eladásokat, a javításokat és a tervezést-gyártást, hanem vannak más szakemberek is, akik ezekkel foglalkoznak.
Laci mindig is szeretett volna egy igazi saját márkát, ami házon belül készül és csak a L'auteur-é, ám ez, bizonyos okokból nem valósult meg és valószínűleg már nem is fog.
"Fásításról" jut eszembe...Építenék, egy borovi fenyőből készült 10'-os auto sub ládát..Van ennek értelme..?
Nincs. Puhafából nem szokás ilyesmit csinálni.
Az egyik srác mutatott egy Youtub-os linket ahol vákum asztalon egy 19-es Mdf-et kínoznak..
Légáteresztő képességet vizsgáltak. Rátettek a gép működése közben egy papírlapot az Mdf tetejére és odarántotta az Mdf-en keresztül. mindenestül cakk-pakk 
Egyébként, zárt kocka lenne a láda,,Itatva merevítve lenne, ,,,
Így se jó 
Az attól függ, ki vezeti az autót. Ha például én, akkor nincs értelme.
Szakmai fórumon olvastam ilyet nem tudom mennyi a valóságtartalma. A kapható D/A átalakítók 24 bit-esek valóságban 18 bitre képesek csak. Digitális kimenet más (de azután megit csak ilyen D/A átalakítóval találkozik), a feldolgozók pedig képesek lennének rá.
[ Szerkesztve ]
Például a Fiio E10-nél ez a probléma megtalálható, de azért szerintem ne általánosítsunk.
Kivezették maguktól, mivel beindult a gyártó saját kereskedői hálózata,
Pontosabban Laci nem foglakozott ezekkel az erősítőkkel de Tibor a töktenyésztésen túl továbbra is fejlesztett és gyártott, így lett egy hifi iránt mindig is érdeklődő, de amúgy a kereskedelemben magát soha ki nem próbált új magyar forgalmazó.
