Kiváló írás.

Csak átfutottam, de amint időm engedi, elolvasom.

En meg nem ovastam el, de becsapos volt szamomra a cime

Atomeromuvek : azt hittem, hogy sok gigaramos, sok magos szarratuningolt gepekrol lesz szo, ezzel szemben pozitivan csalodtam, hogy megsem

Na neki is ugrok es vegig ovlasom!

Csak a Csernobilos részt olvastam el egyenlőre, de amit eddig láttam, tetszik!

Egy kis elgépelési hiba:

"Nagy vonalakban a következő történt a robbanást megelőzően:
Kíséreltet akartak végrehajtani, ami során a fő keringető..."

"Egy kis elgépelési hiba.."

Köszönet érte, most olvasom, érdekel a téma

anno volt szerencsém a paksi erőműben megfordulni és saját szemmel látni, hogy is működik ez a szabályozórudas-moderátoros kamra. Persze tisztes távolságból

a dolgok mai állása szerint az egyik legjobban hasznositható erőforrás, nem értem, hogy csernobil miatt miért fosnak tőle ennyire az emberek...ja mert 25 éve volt egy baki, aminek ha az ember ismeri a történetét, rájön hogy azért következett be, mert inkompetens barmok ültek rossz helyen...kb mint a középkori boszorkányüldözések, ha valaki elkiáltja magát hogy reaktor az már csak rossz, csak szennyező csak apokaliptikus lehet...nem baj, a green peacenek van min csámcsognia még pár évig.
Sokkal zöldebb megoldás lenne felhúzni 3-4 atomerőművet a 8-10 szén vagy egyéb tüzelésű erőmű helyett, a keletkező radioaktiv szemetet meg kilőni a fenébe a világűrbe....de nem, inkább épüljenek csak a kohók, nem baj, hogy Kinában pl egy tartományban minden percben születik egy testileg fogyatékos gyerek a szennyezettség miatt

Köszi az írást, mentem elolvasom

Koszi, javitottam.

jubileum: Miert lenne off egy atomeromu szimulator egy reaktoros cikkben?

Akit melyebben erdekel a tema ajanlom fegyelmebe a Fizikai szemlet magyar nyelvu cikkekkel.. A regi szamok tartalomjegyzeke megtalalhato a KFKI honlapjan. Cikk a kockazatokrol es mellekhatasokrol. Az irasom vegehez egy kis adalek.

[ Szerkesztve ]

[link]

Köszi a cikket nagyon élveztem...

Jó írás.
Képek,videók[Csernobil a saját szemünkkel]

Azt hittem a címből, hogy valami Phenom X6 vs i7 980X teszt lesz quad CF-el Azért grat a cikkhez

[ Szerkesztve ]

Nem olyan régóta dolgozom a Paksi Atomerőműben, így mindenképpen érdekel a cikk...hamarosan végig olvasom.
Grat a cikkírónak!

nagyon tetszett a cikk, de nekem egy kérdésem maradt.

írtad, hogy a Pile-1 csak egy rakás tégla volt... mi indította be a reakciót? (bár ezt "normális" erőművek esetében sem értem.)
egymás mellé rakjuk az urán darabkáékat és jön az áram? vagy ezt meg kell gyújtani, felrobbantani, megütögetni vagy mi?

[ Szerkesztve ]

Paks mellet lakok, fater erőműbe dolgozik, fél haveri kör, idén énis oda megyek mint villanyszerelő, szóval számomra elég érdekes volt az írás, THX

Egy kis kiigazítás:
A múlt című részben, a kép alatt írod, hogy U-235-ből Pu-239 keletkezik. Helyesen az U-238-ból, egy lassú neutron befogásával (majd két béta-bomlással) keletkezik Pu-239. Az U-235, mint ahogy az írás többi részében helyesen írod, a lassú neutron befogásával hasad.
Egyébként jó írás.

Amatőr...

Szeretem ezeket az ismeretterjesztő írásokat olvasni, kösz!

A reakció mindig zajlik egy atomerőműben, hacsak teljesen le nem áll. Csernobilban a problémát az okozta, hogy elforrt a hűtőközeg, valamint akkor, amikor észrevették, hogy gáz van, elkezdték beengedni a rudakat. A hibás tervezésű rudak még tovább növelték a reakciót, de a hőtágulástól elgörbültek a rudakat bevezető csatornák, így azok félúton elakadtak.

A hirtelen fejlődött gőz levitte a reaktorfedelet; közben a melegtől felnyíltak a az üzemanyagpálcák burkolatai, a bezúduló levegővel érintkezve azonnal kémiai reakció kezdődött. Nem volt itt semmiféle nukleáris robbanás, kémiai robbanás vitte le az épület tetejét és szétszórta a radioaktív grafitot. Tíz nap kellett a grafittűz elfojtásához és a reaktormag is "szabadon" volt.

Tellerék egyébként még évtizedekkel korábban felmérték, hogy a grafitmoderálású, könnyűvizes reaktorok biztonságilag kockázatosak, pozitív visszacsatolásúak, ezért nem engedélyezték az ilyenek építését. Teller meg is kapta a "reaktorellenző" gúnynevet.

Még egyébként a pozitív visszacsatolás nem azt jelenti, hogy könnyen megszalad a reaktor, hanem azt, hogy akár növekszik, akár csökken a teljesítmény, az sokkal gyorsabban megy végbe, mint 0, vagy negatív üregegyüthatónál.

Grat, jó cikk.

Off: könyörgöm, mélyebbre ne merülj a témában. Elég ha meghallom: neutronfluxus, reaktivitás, mérgezettség, reaktorstatika és -kinetika stb. és máris a hideg futkos a hátamon.

Azért az nem biztos, hogy a csernobili volt a legnagyobb atomerőműbaleset, legalábbis a sugárszennyezés mértékét tekintve. A 60-as és a 70-es években is történtek sokkal nagyobb szennyezést okozó katasztrófák a Szovjetunióban, amik nem kerültek nyilvánosságra. Ezeken kívül is rengeteg baleset fordult elő a fejlett országokban is, viszont tényleg csak Csernobil után kapott nagyobb figyelmet a reaktorok biztonsága.

Az üzemzavarok gyakrabban fordulnak elő, mint balesetek. Nagy, komoly balesetből eddig 3 volt: Csernobil, Windscale, Three Mile Island. Egy-egy ilyen baleset után mindig meglódul a biztonságfejlesztés, csak hogy aztán elüljön az egész. Főleg a TMI volt nagy hatással a biztonságra, mert a reaktorkezelők csak az elképzelhető legrosszabbra voltak felkészítve, a kisebb üzemzavarok elhárítására nem, ráadásul a reaktorban lejátszódó folyamatokkal sem voltak tisztában.

Csernobil után az összes RBMK-t átépítették, hogy az üregtényező legalább 0 legyen, valamint elvégezték azokat a módosításokat a biztonsági rendszereken, amelyek bármely nyugati erőműben alapból hozzáférhetetlennek építenek.

Igen sajnos a megújló energiaforrások között is vannak problémás pontok, pl szélerőművek látványszennyezés, megzavarja a költöző madarakat mo -on pont ez a nagy gond.

ez okés, de továbbra sem értem, hogy a legeslegelején, amikor megépül egy reaktor. akkor azt mivel "röffentik be"?

Hasznos! Nekem tételem volt az atomerőművak és működése.

A hasadóanyagok mindenféle külső behatás nélkül is bomlanak, mert instabil izotópokról van szó.
Persze a maghasadáskor (akár spontán, akár nem) elszabaduló neutronok képesek szétrobbantani a környező atomokat is.
Szubkritikus koncentrációjú és tömegű hasadóanyagnál nem termelődik elegendő neutron ahhoz, hogy fenntartsa (esetleg fokozza) a láncreakciót, de a spontán bomlás miatt ott is mindig keletkeznek neutronok.

A dúsítás során természetesen nem a spontán bomlás mértékét befolyásolják, hanem azt próbálják elérni, hogy a felszabaduló neutronok minél nagyobb arányban ütközzenek más atommagokkal és robbantsák szét azokat.

Ha kellőképp feldúsítják a hasadóanyagot, akkor elég közel hozhatják a kritikus koncentrációhoz ahhoz, hogy pár ilyen, önmagában szubkritikus darabot egymás mellé már elérjék a kritikus tömeget/koncentrációt. (Azaz fenn tudják tartani a láncreakciót.)

halleck: Eliras, ha olvastad tobbszor emlitem a helyeset. Rogton javitom. Egeszen pontosan:

U-238 + n -> U-239 -- (beta bomlas) -> Np239 + e + anti neutrino --(beta bomlas)-> Pu239 + e + anti neutrino

Lenry: Magatol beindul. Az uran termeszetes bomlasa eleg neutronforras. Onnan ugy kepzeld el, mint a dominot. Egyet megloksz, abbol lesz 2, 4 ,8, 16 .... vegul tobbmillio ledol. A termeszetes bomlas legyen a kamion, ami a haz elott megy el es atlagosan adott idonkent ledol tole egy domino. Annyi csak a feladat, hogy instabil allapotuva kell tenni a reaktort

Sh4dow: Igen, a goz dobta le a reaktorfedelet. A masodik robbanasnal vitak vannak. En a gazrobbanasra szavaznek. A cirkonium es a vorosen izzo grafitt, mint katalizator mukodott es hidrogen keletkezett. A hidrogen a legkori oxigennel durranogazt alkotott es bummmm.

Pozitiv visszacsatolas azt jelenti, hogy a reakcio onmagat erositi. A reakcio sebessege egyre jobban gyorsul. Ahogy az ido tart a vegtelenhez a termelt energia is oda tart(ana). Csak ugye a megtermelt energia rovid idon belul galibat okoz.

Nagyszerű írás, köszi.

nagyon jó írás okosabb lettem

Nagyon jó írás!

Nem is tudtam hogy ennyiféle reaktor típus van
Én eddig csak az azt a fajtát ismertem, ami veszélyes, és bármikor robbanhat

Kicsit off, kicsit nem :

Nekem egy olyan gondom van, és úgy gondolom szorosan kapcsolódni látszik eme témához,ami a következő:

Ugye mostanában ömlenek a "mindenki zombi lett" és/vagy kipusztul az emberiség 99% a filmek..
DE!
Én nem emlékszem olyanra amibe egyáltalán megemlítették volna, hogy mi történne valójában ilyenkor. Vagyis milyen károk, következményei lennének, ha egyik pillanatról a másikra az ember mint veszélyes dolgok megépítője és felügyelője eltűnne?

Lehet van már ilyen témát boncolgató írás, de még nem nagyon találkoztam olyannal, aki is írta volna, akár csak egy könnyebb eszme futtatásként: "Mi lenne ha... "

Valószínű fórumon indítani fogok egy témát róla(lehet egy átfogóbb cikket is), mert komolyan érdekel, hogy más ember hogy képzeli az ilyen (nevezzük helyzetnek) dolgokat. Mennyire tudja átélni, beleérni, átlátni az akkori dolgokat, onnan a monitor túloldaláról, a kényelemes fotelből.

Keiichi

Kezdésnek keress rá torrenten, és nézd meg ezt:

Az atombomba hatasairol irtam par sort. Az eromuveknel inkabb csak a fallout johet szoba. Tudomanyosabban a legkori robbantasokrol itt talasz anyagot.

Statisztikai szempontol parszor emlitik ebben a cikkben egy baleset hatasait.

Elet a Csernobil altal szennyezett teruleteken

A taplaleklancra gyakorolt hatasrol is van cikk.

Természetesen (sajnos ezt kell mondani) mint általában minden munkahelyhez ismerős kell, így nekem is erre volt szükség. De ebbe nem merülnék bele jobban. Amúgy a primerkörben, a 2-es kiépítésen (3-4. blokk) vagyok...

[ Szerkesztve ]

Érdekes kis cikk. Legalább itt releváns információkat olvashat az ember az eseményről (Csernobil)... A Jövőképben említett japán Monju reaktort pedig ~15 év után, többszöri halasztás után, a hónap végén (2010 március) valószínűleg újraindítják.

AE

Jó kis írás, grat.

Koszonom neked es mindenki masnak is. Tobb cikk is kijonne ebbol a temabol. A biztonsag-baleset reszhez kis fuszer:

A szomszedban (akor meg Cseh)Szlovakiaban nem ment rendben az elso reaktoruk beuzemelese. Igaz ok egy teljesen uj tervezessel probalkoztak. Erdekes, hogy a leallitashoz vezeto balaset ott is emberi hiba volt. Bovebben.

Ilyen az, amikor ezt egy "hozzaerto" ujsagiro talalja: Magyar Narancs

Sikerült kipukkantanom. Hirtelen dugtam vissza a rudakat

és a grínpísz mikor jön???
jönnek és okoskodnak...

az írás kövér és megfelelő egyszerű embernek is érthető

Én már régebb óta képzem magam energetika ügyben, így ebben is. Tényleg jó írás. Volt benne számomra újdonság is. Egy kérdésem azért lenne: szerinted az atomerőművek kategóriájába tartoznak a fúziós erőművek? Már ha életképesek lesznek (pl. ITER).

Remek írás, köszi!

Köszönöm a cikket, tényleg sok információ van benne. Közérthető, és nem utolsó sorban eloszlat sok sok olyan tévhitet, ami az emberek fejében van.
Részemről " hagyományos " erőműben dolgozom, de ahogy elnézem szerkezeti szempontból nem sok különbség van
A biztonsági reteszeket nem véletlenül találták ki, és a problémák álltalában abból adódnak, hogy kiiktatják őket. Vannak esetek, amikor érthető lehet, de ésszerű keretek között. Atomerőművek esetében viszont kizártnak tartom, hogy bármilyen reteszt kiiktassanak. A másik fele, amiről sokszor említést tesz a cikk, hogy hozzáértő, és kompetens, képzett emberek üljenek ott mindig. Ezt azt hiszem nem lehet elégszer hansúlyozni. Hiába van a technika, azért felügyelje őt egy ember. Ez az állítás fordítva természetesen legalább annyira igaz

Nagyon jó cikk, közérthető de ennek ellenére pont eléggé informatív és összeszedett. Grat!

Egy kis félOFF, de aktuális:

Elkezdődhet a paksi bővítés engedélyezési eljárása
"négy szóba jöhető reaktortípust fel is sorol: az orosz AES-2006, az amerikai AP-1000, a francia-német EPR, illetve a francia-német-japán ATMEA típust." - Első 1200, az AP ~1200, utolsó 2 pedig várhatóan 1600 MWe. Az AES lenne a legjobb szerintem, mivel az egy ismert típus, hisz ~ugyanaz mint a korábbi VVER amiből vannak a 440-esek is itthon.

[ Szerkesztve ]

"...az atomerőművek kategóriájába tartoznak a fúziós erőművek?"

Nem, a kettő teljesen más elven alapszik. Míg az atomerőmű a maghasadáson, addig a fúziós (ahogy a neve is mutatja) a különböző atommagok egyesülésén alapszik. És tényleg jó lenne, ha minél előbb működő képes lenne a dolog és nem csak labori körülmények között, mert jóval több energia nyerhető így. Ráadásul a környezetet sem szennyezi, mert nincs káros radioaktív sugárzás.

Ket dologgal egeszitenem ki:

A legkonnyebben begyujthato deuterium - tricium fuzional neutronsugarzas is van. Ez hasonlo felaktivalja az eromuben levo anyagokat.

Nem hiszem, hogy par evtizeden belul lesz belole barmi is. A forro plazma egyben tartasa, hutese stb. uj technologiat, anyagokat igenyel. Talan majd az unokaink idejeben.

mi a szám címe ami a film alatt van?

Az egyik professzor, aki tanított főiskolán tagja ennek a bizottságnak, akik az erőmű élettartamának meghosszabbításán munkálkodnak.
Tulajdonképpen egy atomerőmű élettartamát a reaktortartály élettartama határozza meg. Mivel ez egy bonyolult és baromira drága berendezés, ha ez nem működtethető tovább biztonságosan, akkor az egész erőmű egy huncut fillért nem ér. A tartály élettartamát maga a sugárzás csökkenti, úgy tudom, hogy a paksi esetében ez egy vastagfalú acéltartály,
több cm rozsdamentes, korrózióálló acél bevonattal. Csakhogy a térhálót ért állandó sugárzás idővel, apró hibákat okoz a rácsban, amiből akár nagyobb probléma is lehet idővel.
Jelenleg ezt úgy küszöbölik ki, hogy a tartály szélére több éves fűtőelemeket raknak, melyek sokkal kevésbé aktívak, a tartály közepén pedig a nagyobb aktivitású fűtőelem kazetták vannak. Így próbálják csökkenteni a tartály falát érő sugárzást.
Azért tegyük hozzá, hogy ez egy igen masszív szerkezet, az élettartamát is rendesen túlméretezték nem egy biztonsági tényezővel számolva. Mert ha valahol számít a biztonság, ez az a terület.

Köszi a cikket egyébként