- Milyen billentyűzetet vegyek?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Samsung LCD és LED TV-k
- Melyik tápegységet vegyem?
- Milyen processzort vegyek?
- Gaming notebook topik
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- LG C3: egy középkategóriás OLED tévé tesztje
- ASUS notebook topic
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Ismét mozgásban a Where Winds Meet
gp A kínai történelem és mitológia ihlette nyílt világú akció-RPG alkotás még mindig nem kapott megjelenési dátumot.
-
A hajlíthatók kedvence lehet a Dimensity 7300X 5G
ma Átcímkézés helyett csíkszélességet váltott a MediaTek, népszerű Motorolában debütálhat.
-
PROHARDVER!
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
Sanyi19
#33881
üzenetére
Elvileg bekötheted minden wifi-eszköz elé, mivel továbbra is mindegyik ad és vesz is, nincs 'adó' meg 'vevő' oldal. Mellesleg működik ez mindenféle 2,4 GHz-es jelforrással is, nem csak wifi-vel, mivel ez egy lineáris erősítő. De csak vétel javítása okán ne tegyél be ilyet, mert ez elsősorban egy adóteljesítményt növel. Bővebb véleményt úgy 10 hozzászólással korábban írtam róla, melynek a lényege a wifi topikokban antennákkal, kliensekkel, meg újabban erősítőkkel kapcsolatban megszokott csodavárás lehűtése. Igen, emelheti a vételi jelszintet is, de egyáltalán nem biztos, hogy azzal te jól jársz, miután nem csak abból áll a jó vételminőség. Az csak hab a tortán, hogy egy ilyen vacak relatív sokat (minimum 10..15W-ot) fogyaszt.
-
And
veterán
válasz
Chrystall
#33963
üzenetére
"Nem tudjátok mivel lehet ilyen nagy hatótávú wifi hálózati jelet generálni?"
Sokan hiszik azt, hogy ez biztosan valami különleges 'csoda' wifi-eszköz eredménye. Bár attól is függ, honnan nézzük a dolgot, el kell keserítselek: ez nem igaz. Semmi különleges nincs abban, ha egy kliens pár pillanatra látja egy 'távoli' AP jelét (csatlakozni mondjuk az iszonyú gyenge jelszint okán úgy sem tud): szerencsés körülmények összjátéka. A legfontosabb a tiszta rálátás és az adott időpillanatban épp kevéssé zsúfolt sáv. Teljesen hagyományos wifi-eszközökkel stabilan áthidalható pár száz méter, akár több is, csak tisztességes, közepes nyereségű antennák és rálátás kellenek hozzá. A te eseted annyiban különleges, hogy az egyik fél (a telefonod) adottságai roppant gyengék. Ez nem az adott telefontípus sajátossága, hiszen fizikailag mindegyikbe csak nagyon kis méretű - ezért igen korlátozott nyereségű - antenna fér bele, és abban is elég biztosak lehetünk, hogy a hotspot antennája sem lehet különleges, pl. nagy valószínűséggel az is kisebb nyereségű körsugárzó.
"modellquadkopterem repülési távját szeretném növelni, és ez az eset most gondolkodóba ejtett."
Az RC-távvezérlők hatótávolságát általában több dolog is korlátozza, például a wifi-nél is kisebb adóteljesítmény, nagyon alacsony nyereségű adó- és vevőantennák (különösen, ha a rendszer a rövidhullámú sáv tetején /27 MHz/ vagy az URH-sáv alján /49 MHz/ működik), valamint az a tény, hogy az átlagos konzumer távvezérlő vevők érzékenysége és kapcsolódó paraméterei az egyszerű felépítés (csak egyszeresen transzponáló vevő, vagy szimpla egyenesvevő) okán csapnivalóak. A teljes távvezérlő rendszer vagy a vevő áttervezése nélkül ezzel nem sokra lehet jutni. -
And
veterán
válasz
proradeon
#33983
üzenetére
Nem hinném, hogy a (2,4 GHz-es) csatornaváltás ezen segítene, mivel ekkora sávszéllel akárhova is teszed, elfoglalod a sáv minimum harmadát, és a többi hálózat térereje a tiédnél amúgy is sok nagyságrenddel kisebb. Kérdés persze, hogy van-e még valami olyan (nem wifi) a sávban, amit az inSSIDer nem lát. Sajnos hiába kétsávos a kliensed, ha a routered csak 2,4 GHz-en megy, pedig érdemes volna kipróbálni, hogy mire képes a jelenleg még kevésbé zsúfolt 5 GHz-en. Egyébként azzal a kártyával az általad tapasztaltnál sokkal nagyobb átviteli sebességre utalást nem nagyon találtam.
-
And
veterán
válasz
Treshold
#34046
üzenetére
A TL-WA5210g-t felesleges és lényegében hatástalan egy akkora parabola fókuszába helyezni, mert ez a típus önmagában rendelkezik saját belső 12 dBi nyereségű antennával. Ha ezt egy szokásos paraboloid tükör fókuszába teszed, a tükör nyílásából adódó nyereségnövekedés elmarad, mivel ezen tükrök fókusztávolsága (és egyben az a nyílásszög, amelynél az alapsugárzó hatásosan fedi a teljes tükröző felületet) úgy van meghatározva, hogy csak egy kisnyereségű feed-antenna terítse be a tükröt. Ezek a feed-ek lényegében dipólusok. Ha ennél nagyobb nyereségű antennát teszel a fókuszpontba, akkor az csak a forgásparaboloid kisebb felületét fogja lefedni, vagyis nem érsz el vele semmit, és jobban jársz, ha az eredeti antennát használod paraboloid tükör nélkül, az ellenállomás felé irányítva. A paraboloid-antennáknak nem csak annyi a lényegük, hogy egy akármilyen sugárzót egyszerűen berakunk valamilyen tükör fókuszpontjába. A nagyobb nyílásméret nem automatikusan ad nagyobb nyereséget, csak meghatározza az adott hullámhosszon fizikailag elérhető maximális nyereséget. Értelme csak meghatározott feltételek között van. Ilyen nagy nyereségű (azaz: kicsi hasznos nyílásszögű) antennát nem szoktunk feed-nek használni, mivel azzal egy nagyobb felületű tükröt csak úgy lehetne hatásosan fedni, ha messze helyeznénk el a tükörtől. Márpedig egy meglévő tükör fókusztávolsága adott, azt nem tudod utólag módosítani. Amivel még ezen felül szívathatod magad:
- Nem találod el megfelelően a fókuszpontot, pedig jó lenne a hullámhossz negyedén belül megközelíteni, ami 2,4 GHz esetén 3 cm-t jelent.
- Ha nem primfókuszos tükröt használsz, hanem offszet-kivitelt, akkor vízszintes irányú linkhez előre, a talaj felé kell dönteni a tükröt, így marha nehéz vele pontosan irányba állni. Márpedig egy 110 cm-es tükör hasznos nyílásszöge igen kicsi lehet, mindössze 1..2°-os.
- Eltérő polarizáció a felek között: nagy többletcsillapítást eredményez.
- Belógó tereptárgyak: ha nagyon árnyékolnak, hajadra kenheted az egész linket. Márpedig egy háztető csillapítása előre megjósolhatatlan, szigetelőanyag-, távolság-, és méretfüggő. Hát még 4..5 háztetőé. Nem véletlenül igényel úgy általában egy mikrohullámú kapcsolat ekkora távon tiszta rálátást.
"Gondolkodtam Ubiquiti Airgrid M2-n, hogy ezt beteszem a 110-es tükör fókuszába."
Ez még a WA5210-es 'parabolázásánál' is sokkal értelmetlenebb dolog lenne. Az AirGrid önmaga egy paraboloid (vagyis grid) antenna, mint a neve is elárulja, antennafejbe telepített távtáplált elektronikával, a 2,4GHz-es verzióknál rácsmérettől függően 16 vagy 20 dBi nyereséggel. Egy parabolát házilag meg mégsem szokás egy másik parabolára irányítani. Ha ezeknél nagyobb nyereséget akarunk, akkor egy megfelelő nyílásszögű (ergo nyereségű) feed-et kell az adott paraboloid fókuszába tenni. -
And
veterán
válasz
Treshold
#34048
üzenetére
"Ubiquiti Airgrid M2 esetében csak a fejet használnám a 110-es parabola fókuszában (saját reflektor nélkül)"
Így már értem, persze gondolhattam volna, hogy ez a felállás.
A leírt 'mérési eredményekből' is látszik, hogy a kliens-eszközök által szolgáltatott adatokat mennyire nem lehet készpénznek venni:
1.) "TP LINK TL-ANT2424B Grid antennát kötöttem a WA5210 kimenetére 50cm kábellel +3dB-t értem el"
Itt elvileg 12 dB többletet kellett volna mérned, hiszen ennyivel nagyobb a grid nyeresége a WA5210 saját beépített antennájához képest (24 vs. 12 dBi).
2.) "Majd a Grid antennának leszedtem a fejét és a WA5210-et tettem a fókuszába, akkor az eredetihez képest +6dB nyereséget értem el."
Ez még érdekesebb, bár itt lehetnek egyéb problémák is, pl. pontatlan pozíció. Itt ugye a grid nyílása a meghatározó, az pedig ugyanakkora marad, bármit teszel a fókuszpontba, ráadásul a kliens eszköz ugyanaz maradt, tehát a kliens érzékenysége és a 'mérőeszköz' sem változott. Elvileg nem érhettél volna el jobb vételi jelszintet, mint a grid , mert bár a tükör mérete nagyobb lett, de a feed-nek használt WA5210 nem ahhoz van geometriailag illesztve, tehát nagy valószínűséggel nem használja ki a teljes tükröt, ahogy az előző hsz-emben utaltam rá. A 110 cm-es tükörrel elérhető nyereség elméleti maximuma 2,45 GHz-en 29 dBi lehet (60 cm-esnél 23,8 dBi), a gyakorlatban 1..2 dB-lel kevesebb, a saját feed-jével.
3.) "Amikor a 110-es parabola "fókuszába" raktam, akkor az eredetihez képest +10dB volt a nyereség."
Itt már nehéz eredményeket számolni, de tökéletes fedés (kb. 27 dBi valós nyereség) esetén 15 dB-lel nagyobb jelet kellene kapnod, mint a WA5210-zel. Persze a fedés nem lesz tökéletes se a WA5210-zel, se airgrid-fejjel (utóbbival valószínűleg valamivel jobb lenne, mert az alapnyeresége kisebb, és az érzékenysége is elég jó).
"A venni kívánt állomást teszteltem úgy is, hogy a WA5210-et kidugtam tetőn kívülre. Így 0dB-es volt a jel (WA5210 visszajelzése)"
Az gondolom inkább jel/zaj viszony akart lenni, nem szimplán jel. De sajnos továbbra is az a helyzet, hogy a kliens nem műszer, a mérési eredményeire nem lehet alapozni. Nekem is vannak 5 GHz-es AirGrid-jeim, és a számított eredmények elég messze vannak az eszközök által 'mért' értékektől, pedig a tiszta rálátás adott (így a szabadtéri csillapítás is elég pontosan kiszámítható).
Ha a te esetedben nincs meg a rálátás, akkor mindenféle kókány parabola-megoldások helyett a rálátást kellene inkább összehozni, mert anélkül minden megoldás csak lutri. -
And
veterán
válasz
Treshold
#34060
üzenetére
Sosem volt Nanostation-om, de az Airgrid-ekhez egyértelműen nagyobb nyereségű antenna van. Mindkét típusból van legalább kétféle 5GHz-es kivitel: NanoStation M5 és NS loco M5 (16 vs. 13 dBi), és az AirGrid M5 (HP) is kétféle tükörrel rendelhető (23 illetve 27 dBi). Ezért kell, hogy legyen különbség.
-
And
veterán
válasz
Treshold
#34069
üzenetére
Pont az a grid lényege, hogy paramétereiben, tükrözőképességben nem igazán tér el a tömör paraboloidtól. Ha a rácsméret töredéke a hullámhossznak, akkor a rács az adott sávon jó hatásfokkal tükröz. A grid szélterhelése és tömege pedig jóval kisebb, mint a tele tányéré. Az elméletileg elérhető nyereséget grid esetén is a nyílásméret és a hullámhossz szabja meg, pont ugyanúgy számítható, mint hagyományos parabolánál.
-
And
veterán
válasz
Treshold
#34071
üzenetére
"Mi ez az 1x1 meg 2x2 ?"
1x1: Nincs MIMO, mint a régi szabványok esetén: 802.11a/b/g.
2x2: Két spatial stream, és igen, két antenna is kell hozzá. A NanoStation-ök mindegyike támogatja a 2x2-es MIMO-t (MCS8...MCS15 módok), és két, ellentétes lineáris polarizációjú antenna van bennük a házon belül, csak ez kívülről ránézésre nem látszik. Az AirGrid-sorozat nem MIMO-s, de a NanoBridge M2/M5 megint csak tudja a 2x2 MIMO-t, pedig ez utóbbiak is csak paraboloidbó + fejből állnak. Itt magában a fejben van szintén két ellentétesen (H/V) polarizált dipól.
"Ez javítaná az adatátvitelt esetemben, amikor egy olyan wifit veszek, amelyik nem alkalmaz MIMO-t?"
Nem értem a kérdést. Ez "az eszköz több antennát használ hogy az adás és vétel teljesítményét javítsák" szöveg eléggé rizsának tűnik a weboldal részéről. A MIMO-tól semmi nem lesz érzékenyebb vagy nagyobb teljesítményű, a MIMO célja az átviteli sebesség duplázása (vagy a 802.11n lehetőségei szerint triplázása illetve négyszerezése) a spektrális hatásfok javítása által. A MIMO lényege, hogy több adatfolyamot továbbítunk, de ugyanabban a frekvenciatartományban, és ezek kombinálása többszörös átviteli rátát eredményez, viszont ennek az egyes stream-eket továbbító antennák többszörözése, szétválasztása az ára, méghozzá mindkét oldalon. MIMO-s kapcsolat csak akkor alakul ki, ha azt a résztvevők mindegyike támogatja. Hiába szerzel te MIMO-képes klienst, ha az AP, melyre csatlakozni szeretnél nem MIMO-s.
"Az ellenoldal 20dBm-mel ad, míg Nanostation M2-vel 28dBm-mel menne [..]"
Ami szabálytalan, hiszen 2,4 GHz-en a maximális EIRP-érték 20 dBm. A vételeden pedig nyilván csak érzékenyebb eszközzel és / vagy nagyobb nyereségű antennával segíthetsz. Ha nincs meg a rálátás, akkor akár az egekbe is emelheted a teljesítményt (meg persze növelheted az antenna nyereségét), de örökké kétséges marad, hogy mire számíthatsz. Ha pl. az egyik közeli és pont útban lévő tetejű ház tulajdonosának egyszer csak eszébe jut, hogy szigetelné, felújítaná a tetőt, akkor megint csökkenhet a vett jeled szintje, szóval ez sosem lesz korrekt megoldás. Lehet, hogy 2-3 méterrel feljebb emeled az antennát, vagy a komplett antennával egybeintegrált eszközt, és meg van oldva. -
-
And
veterán
válasz
#92239104
#34152
üzenetére
Nincs olyan, hogy 'átlagos' TP-Link router (se más gyártó terméke), amely általánosságban így specifikálható volna, hiszen ez nem márka vagy gyártmány függvénye, hanem chipset-é, de még inkább a routeren futó szoftveré. Magyarán a dolog típusfüggő: némelyik gyárilag is lehet kliens (valószínűleg erre gondoltál), más típus nem, de a firmware lecserélése után képes lehet a kliens módra, és van, amelyik egyáltalán nem, mert nem is telepíthető rá megfelelő firmware.
A 'sugárzás' és 'jelfogadás' képessége pedig végképp nem tartozik ide, hiszen a wifi kétirányú kapcsolatot valósít meg, minden eszköz ad és vesz is jelet.
Na, mire leírom
.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Soma01
#34256
üzenetére
"Azon gondolkodtam, hogy veszek valami 1 wattos adót és elnyomom őket [..]"
Aztán a többiek is vesznek, és ugyanott leszel, mint korábban. A térerő különben egy dolog, aminél sokkal lényegesebb a jel/zaj viszony (amit viszont az inSSIDer és társai nem nagyon mutatnak). Ilyen -50..-40 dBm nagyságrendű vételi teljesítménynél, amely több nagyságrenddel nagyobb, mint a többi 'idegen' hálózaté, nem túl valószínű, hogy önmagában a jelszint nagysága okozza az időnkénti leszakadásokat. -
And
veterán
válasz
Soma01
#34261
üzenetére
Igen. Sajnos nem tudom, hogy nézheted meg. Belső kliensnél még nem nagyon láttam olyat, hogy az SNR megjelent volna valahol, de ez nyilván a wifi kezelőprogram függvénye (is). Nekem külső, ethernetes eszközeim vannak, azoknak a webfelületén van erről infó, de ez is nyilván firmware-függő. Mint említettem, mikor ilyen brutál vételi jeled van, nem túl életszerű, hogy amiatt szakadjon pillanatokra a wifi, akármekkora is mellette a 'zaj' (vagy más, idegen wifi-hálózat jele). Egyébként én is észrevettem már hasonlót: ugyanaz a kliens (laptop + belső kártya) némelyik AP-ra kapcsolódva teljesen stabil, másikon pedig időnként, nem túl gyakran leszakad - újracsatlakozik. Az okát nem kerestem igazán, mert a laptop láthatóan rendben van, és nem az itthoni wifi-kapcsolattal (routerrel) volt baja
. -
And
veterán
válasz
akphsaiid
#34266
üzenetére
Megfelelnek, mivel az Edimax támogatja a kliens-módot, és mindkettőn van antennacsatlakozó. Olyan továbbra sincs wifi-n, hogy adó meg vevő, mivel minden állomás forgalma kétirányú. Van AP (vagy wifi router), és kliens,a mely az AP-re csatlakozik.
Antenna: mindkét oldalra kell! Muszáj mindkettőt kültérre / falon kívülre telepíteni úgy, hogy közöttük a rálátás adott legyen. Nem fogok típust írni, mert lényegében teljesen mindegy: kisebb nyereségű is elegendő és irányított legyen, ennyi a lényeg. Parabola ide (180 méterre) tök fölösleges, bármilyen 10..15 dBi nyereségű panel, Yagi vagy akármi megfelel. A két oldalon úgy kell felszerelni az antennákat, hogy azonos síkban legyenek polarizálva, és rövid (!) illetve alacsony csillapítású koaxkábellel legyenek szerelve. A többi jószerével ízlés dolga. -
And
veterán
válasz
akphsaiid
#34272
üzenetére
Egy antennának - akár a TP-Link írja, akár egy magán eladó - márpedig nincs hatótávolsága! Mármint egyértelmű és csak az antennából következő hatótávolság nem határozható meg. Az áthidalható távolságot sok tényező határozza meg, ezek közül az antenna csak az egyetlen. Fontos része az összeköttetésnek az antenna, de a többi (például az eszközök vételi érzékenysége, vagy épp a 'túloldali' antenna, hiszen nem kell azonos típusúaknak lenniük) is ugyanolyan fontos. A TP-Link meg a többi gyártó azért ír le ilyen eléggé hasraütésszerű számokat, mert mi, felhasználók ezt elvárjuk. Ettől ez még egy nonszensz, nem úgy kell elképzelni, hogy 130m-re még működik egy 802.11g link teljes sebességgel, 150m-re meg már nem, normális helyen nem is írnak le ilyesmit (-tól..-ig határ megadható, de azt is inkább nagyságrendként kell elképzelni, nem pedig kőbe vésett és méterre pontos limitként).
A vaterás meg egyéb gyanúsan olcsó - különösen a yagi-típusú - antennákkal meg erősen vigyázz, jó részük a töredékét sem tudja a rájuk írt nyereségnek. Sajnos egy jó antenna nem filléres dolog, de neked nem is kellenek extra nagy nyereségű példányok. Nem árt, ha van valami - általunk nem is feltétlenül ismert - márkája, esetleg normális adatlapja a kiszemelt példánynak, pl.: [link]. -
And
veterán
válasz
zoltanz
#34333
üzenetére
Éppen sok mindentől lehet (előzetes forgalom által elfoglalt, betelt kisméretű kapcsolati tábla, táp- vagy hardverhiba), de ezek egy rész nem csak vezetékes sávszél-csökkenést eredményezne. A zsúfolt rádiósáv hatása nem csak egy-két hét után jelentkezne, az érzékenységcsökkenés alatt meg nem tudom, mit értesz pontosan.
Ha van lehetőséged firmware frissítésre - vagy még inkább váltásra, egy 3rd party fw-re áttérni -, akkor próbálkozhatsz azzal. Hardverhibán természetesen ez sem segíthet.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az mondjuk egy érdekes kérdés, hogy a TL-WA5210G hogyan vált antennát (külső / belső), mert erre vonatkozó beállítást nem látok. Az Advanced Wireless Settings kategória alatt van ugyan egy Antenna Settings nevezetű paraméter, de a manual szerint az csak a polarizáció - tehát a két, ellentétesen polarizált belső antenna közötti - átváltására szolgál, a külső antennát itt nem lehet kiválasztani, bár érdemes megnézni, hogy a legördülő menüben tényleg csak az a két opció szerepel-e, hogy Vertical és Horizontal. Ha itt mondjuk volna pl. egy External nevű lehetőség, akkor tiszta sor lenne, de erről a kézikönyv sehol sem tesz említést. Erre a leírást olvasgatva már régebben is felfigyeltem, mert ebben a formában nem túl korrekt a dolog.
#34338 zoltanz: "Érzékenység=jel erősség ( dBm a mértékegysége)."
Ne keverjük a fogalmakat: a jel erőssége (szintje) és az érzékenység két teljesen különböző dolog. A vett jel szintje a körülményektől, antennától, kliens távolságától stb. függően változhat. Az érzékenység viszont egy külső hatásoktól (és jelszinttől) független hardverjellemző, amely azt mutatja meg, hogy az adott bitsebesség legalább mekkora vételi jelszintnél valítható meg. Tehát ugyan mindkettő abszolút teljesítményben (akár dBm-ben) van megadva, de az érzékenység - adott routernél vagy kliensnél - egy fix érték, ami nem igazán változik. A vételi jelszint viszont természetesen változhat, ezért is volt zavaró, hogy a router érzékenységváltozásáról írtál. A százalékos változás sajnos nem bír hasznos információtartalommal, mivel a százalék nem jelszint-mértékegység, de ha két routerrel is a vételi jelszint hosszútávú csökkenését tapasztaltad, az több mint érdekes, én körülnéznék a klienseknél is (más kliens esetén is tapasztalható-e ilyesmi), esetleg a működési sáv / csatorna foglaltságát is ellenőrizném (inSSID-er és társai). -
And
veterán
Akkor semmi gond (én csak találgattam), de miért nem bírták ezt leírni
?
Ha az external-t választod, akkor a belső antennák lekapcsolódnak, és a külső csatlakozó (RP-SMA) aktiválódik. Rákötöd a külső antennád felől jövő kábelt a csatlakozóra, Antenna Settings = External, és ennyi. -
And
veterán
"Elvileg lehet ugyanaz a MAC cím alapból is, ugyanis véletlenszerűen generálják."
Azért ez elég meredek dolog lenne. Az első három byte rögtön azonosítja a kiadó szervezetet (azaz lényegében a gyártót: OUI), a maradékot pedig igen erősen ajánlott egyedi értéken hagyni. Azonos MAC-címnek egy telefongyártó esetén nagyjából akkora az esélye gyárilag, mint két azonos IMEI-számnak, lényegében semekkora. -
#34398
And
veterán
szabonagyur
#34397
And
veterán
válasz
szabonagyur
#34397
üzenetére
Nem a memória (mármint nem a RAM), hanem a flash programtár egy része sérülhetett, a villogó (power?) led tipikusan annak a jele, hogy a router nem képes boot-olni. Ebbe 'csak úgy' belepiszkálni nem nagyon lehet, legfeljebb egy elrontott firmware-frissítés, flash-elés közben megszűnt tápfeszültség okozhat ilyesmit. Sajnos láttam már olyat, hogy ismeretlen okból sérült a flash, de rendbe lehetett hozni (ép bootloader esetén TFTP-n beküldött firmware-rel, teljesen működésképtelen vagy üres flash esetén JTAG-kábellel).
-
And
veterán
válasz
tknof1871
#34406
üzenetére
Léteznek kombinált telefonok, de a vezetékest valóban nem szokás wifi segítségével wireless telefonná változtatni. Ahogy Claude Leon kolléga említette, vezetékes telefonnál a DECT az a szabvány / módszer, amellyel házon belül hordozhatóvá, 'zsinór nélkülivé' válhat a telefon.
Olyan készülék kapható, amely egybe integrált GSM+DECT, például ez: [link], de nem olcsó. Valójában támogat wifi-t is (mivel ez alapjában egy Android-os okostelefon, kibővítve a DECT-tel), de vonalas hálózat felé ez is DECT-szabványú bázisállomással kapcsolódik. Skype-hoz pl. létezik DECT + wifi hordozható telefon is, de vezetékesre az sem wifi-t használ, hanem DECT-et. Olyanról nem tudok, amelyik wifi-n kapcsolódna a vonalas hálózat felé, de ha belegondolsz, nem is volna értelme: a wifi-routernek valamilyen formában kapcsolódnia kellene a telefonhálózat felé. Ha az embernek nem xDSL-alapú internete van, akkor eleve nincs olyan routere, amelyen telefoncsatlakozó volna, ha pedig mégis DSL-hozzáférése van, akkor jobb esetben modem+router kombója (vagy önálló modeme és szűrője) van, amin megint csak nem azért van (ha van) második RJ11 aljzat, hogy azt az oldalát közcélú telefonhálózatra csatlakoztassa, hanem azért, hogy házon belül vonalas telefonkészüléket kössön rá, mert a szolgáltatója biztosít hagyományos vagy VoIP-alapú telefonszolgáltatást. Szóval amit te szeretnél (hagyományos vonalas telefonszolgáltatás -> dobozka -> wifi -> kombinált mobil), az kacifántosabbnak tűnik a kelleténél, normál telefonvonalat nem szoktak wifi-n átlőni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tknof1871
#34408
üzenetére
Ha a felső kategóriás okostelefon nem támogatja a DECT-et, akkor nem. Márpedig a DECT alapjában nem tartozéka az okostelefonoknak, mivel épp a vezetékes megtoldására szolgál. Vagy veszel egy ilyen - eléggé ritka - DECT+GSM telefont, vagy egyéb trükkel élsz, pl. bekapcsolod a vezetékesen a hívásátirányítást, esetleg a hagyományos helyett IP-alapú vezetékes szolgáltatásra váltod a házi telefonvonalat. Wifi-n csak hálózati adatcsomagok mennek át, ha azon akarsz telefonálni, akkor eleve feltétel, hogy legyen egy IP-alapú szolgáltatásod. A hagyományos telefon meg nem olyan. Én jó darabig Skype-előfizető voltam, vettem hozzá hívószámot is, azt például minden további nélkül rá lehet integrálni egy okostelefonra, mivel minden platformra létezik kliensprogram a Skype-hoz. Az más kérdés, hogy az okostelefon relatív magas fogyasztása bekapcsolt wifi esetén nem teszi túl praktikussá a dolgot, ezért egy kifejezetten Skype-hoz való wifi-s telefonnal használom, amely mást nem is tud, de gyárilag jár hozzá töltőfészek, és abban csücsül. Pont, mint egy házi DECT-es telefon, csak ez nem vonalasra telefonhálózatra csatlakozik, hanem egy wifi-routerre
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.. -
And
veterán
válasz
derapo
#34422
üzenetére
Ehhez csak két dolgot tudnék hozzátenni:
1.) "TP-Link TL-WN422G 40cm-es 20dbi-s antennával."
Ilyen - természetesen - nem létezik. A megadott hosszából ítélve az egy körsugárzó antenna, abból pedig 2,4 GHz-en egyszerűen nem létezik 20 dBi nyereségű. Az a példány legfeljebb 8..9 dBi-s lehet. A nagyon maximum egy omnidirekcionális 2,4 GHz-es antennánál a 15 dBi, de az majd' másfél méteres, kültéri kivitelű.
2.) "És a nagyágyú Signal King 48dbi ezzel a Jupiter egyes holdjairól gyengén hálózatokat szoktam látni."
Ez pedig akkora kamunyereség, hogy még a Plútóról is látszik. Méltó társa a "6000.8000 mW-os" és "58..60 dBi-s" kamu klienseknek. -
And
veterán
válasz
derapo
#34424
üzenetére
Értem én, de ettől még azt a kamu antennát és -klienst referenciaként betenni a kliensek listájába nem igazán egészséges, mivel 'rendkívül megbízható' eszközök.
"Ez csak 2000mW-s."
Aha, akkor a húsvéti nyúl már biztosan nem létezik, de szerencsére itt van még nekünk a télapó.
Na, hogy valami értelmeset is hozzá tegyek a témához: említettél nyílt hálózatot is. Ez szintén otthonról érhető el? Próbálkoztál már teljesen máshol is wifi-re kapcsolódni (mondjuk más lakásában, nem egy olyan nyílt hálózatra, amelyiken akárki lóghat)?
Mert ha gyanúsan sok klienssel és több routerre kapcsolódva is mindig ugyanaz a jelenség, akkor igazából nincs olyan sok lehetőség: vagy valamilyen oprendszer- vagy driver probléma a jelenség forrása, esetleg az éter van tele valami furcsasággal. Előbbi eset (oprendszer nyűgje, egyéb szoftveres probléma) kiszűrhető azzal, hogy más OS alatt is kipróbálsz 1-2 klienst, például elindítasz egy live linux CD-t, amit telepíteni sem kell. Ha az alatt nem jelentkezik a gond, akkor egyértelmű, hogy szoftveres eredetű. Ha továbbra sem jó, akkor a gépet elviszed valami ismerősödhöz - akinél biztosan nincs probléma az otthoni wifi-vel -, és megpróbálsz ott csatlakozni, és megfigyelni, hogy lassul-e a háló. Ha ott rendben van, akkor nálad erősen 'szennyezett' a 2,4 GHz-es ISM-sáv. Ezt megvizsgálhatod otthon wifi hálózatokat kereső programokkal, de azok nem feltétlenül nyújtanak biztos eredményt, mivel a nem wifi-eredetű jelforrások (analóg videojel-továbbítók, RC-távirányítók, bluetooth, stb.) nyomát nem fogják kimutatni. Más csatornát próbáltál már beállítani a routeren? A sávszéli 1-es vagy 13-as csatornák ebből a szempontból előnyösek. Bár a 12..13-as csatornákat sok - amerikai régióbeállítással működő - kliens nem ismeri, csak akad olyan, amelyik mégis.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
derapo
#34428
üzenetére
Ok, az világos, hogy egyszerre csak egy klienssel próbáltad, és ezek szerint az oprendszer / driver gond is kizárható. De mi a helyzet a sáv tisztaságával?
"Tehát a vétellel semmi gond sincsen,mert a "gagyi" klienssel legalább 28 állomást látok."
Ez még önmagában semmit nem bizonyít, mivel az idegen AP-k beacon-csomagjait venni csupán nagyon rövid ideig tart, semmit nem árul el a sebességről, nagyon gyenge jelszintnél is működhet (olyan állomások SSID-je is látható időnként, amelyekre a halovány térerő miatt felkapcsolódni lehetetlen), és a normál forgalommal szemben abszolút nem igényel kétirányú kommunikációt, lényegében a kliens egyszerű 'hallgatózásának' eredménye.
"A saját állomás 100/100%-os.."
Ezt hogyan kell érteni?
Lehet, hogy már írtál erről, csak elkerülte a figyelmem, de továbbra is kérdéses számomra, hogy hogyan viselkednek a gépeden ezek a kliensek egy (földrajzilag) távoli helyszínen, más hálózatban. Máshol is ugyanezt a jelenséget produkálja az összes kliens a gépeden (vagy akár más gépére, más oprendszer alá telepítve)? Mert akkor tényleg nincs más hátra, mint az őrület. -
And
veterán
válasz
derapo
#34430
üzenetére
Hát így nem is csoda, hogy lassul. Nem tudom, melyik a te hálózatod ("monsternet"? az a legerősebb, és a második kép szerint is mintha ahhoz csatlakoznál), de a sáv teljesen tele van, nincs olyan frekvencia, amelyen ne volna legalább -50 dBm-es mérhető jelszint, néhol még nagyobb, -45 dBm felett. Ráadásul több 40 MHz sávszélességű hálózat is van köztük, amelyek egyenként is elfoglalják a sáv 2/3 részét. Ez így elég használhatatlan, ekkora jelszintek szinte csak akkor alakulnak ki, ha minden AP egymás hegyén-hátán van, vagy egy légtérben van az összes. Nem sok lehetőséged maradt: vagy átmész a 14-es csatornára (nálunk nem használható, csak Japánban, ezért jó esetben ki sem tudod választani az AP-n, de a kliensek sem nagyon mennek itt), vagy kábelezel. Esetleg átköltözöl az 5 GHz-es sávra, ahol csak pár év múlva lesz ugyanez a helyzet (bár ott a falak kicsivel erősebben csillapítanak, mint 2,4 GHz-en). Nem véletlenül kérdeztem rá többször is, hogy máshol, kevésbé zsúfolt sáv esetén ugyanezt a problémát tapasztalod-e.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Soma01
#34462
üzenetére
Repeater (jelismétlő) != erősítő. Egy repeater szükségszerűen csak azon a csatornán tud működni, amelyiken az eredeti AP - aminek a hatótávolságát ki szeretnéd terjeszteni - is működik. A sebesség felezése részben emiatt van: az adatcsomagok megismétlése okán azok megérkezése a végpontig kétszer annyi időt vesz igénybe az eredeti (repeater nélküli) helyzethez képest.
"Szóval ha lenne egy olyan eszköz, ahol be lehet állítani a csatorna számát is (amit már ő erősít), függetlenül az eredeti eszköz csatornaszámától, akkor az azt jelentené, hogy 2db adó-vevő egység van benne?"
Ilyen önálló eszköz nem igazán van. Viszont fel lehet építeni egy kliens és egy újabb AP segítségével: a klienssel felcsatlakozol az ismétlendő AP-re, a második AP-t pedig arra a csatornára állítod, amelyikre tetszik, és akkor nincs sebességfelezés, valamint egyéb előnyei is vannak (az antennák irány szerint szétválaszthatók, különböző terekbe is telepíthetők /egy szimpla repeaternél ezt nem tudod megtenni/, és az SSID valamint a második AP kulcsolása is igény szerint választható, teljesen függetlenül az első AP-tól).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Soma01
#34465
üzenetére
Az sajnos nem valószínű. Attól, hogy az SSID-k azonosak, ez a felállás még két külön (eltérő MAC-című) hálózatot takar, amelyek között nem tudsz szakadástól mentesen átváltani. Ehhez az volna szükséges, hogy a két AP például WDS-linken kapcsolódjon egymáshoz, mert úgy - bizonyos firmware-ekkel - megoldható, hogy logikailag egyetlen wifi-hálót alkossanak. Ez a külön kliens-AP topológia inkább olyan esetben használható, amikor nem jön szóba 'roaming', például egy kültéri linkről (külső antennáról) hozza be a kliens a netet, amit aztán a beltérre szánt AP házon belül szór.
-
And
veterán
válasz
Soma01
#34467
üzenetére
Nem bonyolult, de sokszereplős játék: nem csak, hogy a routerek (AP-k) chipset-jének illik egyeznie, meg a rajtuk futó szoftvernek is támogatnia a WDS-s, még az is lehet, hogy a kliens drivere is befolyásolja ezt a képességet.
"Elég ha ugyan az az SSID, jelszó és külön csatorna."
A külön csatorna biztos nem megy, a wifi arra nem igazán van felkészítve, hogy menet közben váltson csatornát (épp ezért nem tud egy repeater sem más csatornán működni, mint az első AP, amelynek a forgalmát ismétli a távolabbi kliensek felé). Én DD-WRT firmware-rel felvértezett és WDS-linkbe konfigurált routereknél találkoztam ilyennel, a csatorna ott is szükségszerűen azonos volt - különben nem tudtak volna egymáshoz kapcsolódni -, és követelmény volt az azonos SSID is. Nem a szakadásmentes váltás volt a cél, és csak véletlenül derült ki, hogy a mozgó kliens eltűnt az egyik router wifi-klienseinek listájáról, a másikén pedig megjelent, miközben a kliens ebből semmit nem vett észre. -
And
veterán
válasz
tommmika
#34475
üzenetére
A legelső és legfontosabb kérdés, hogy van-e rálátás, vagy ha nincs, akkor megoldható-e, hogy legyen (tetőtér, árboc, akármi) a felek között.
"[..] egy meglévő stabil hálózat van,relativ erős TP-Link routerrel."
Ilyen, hogy relatív erős router, nem létezik. Nagy különbség nincs közöttük EIRP-ben, meg aztán nem is sokat számít. Ami lényeg, hogy nem úszod meg a rendszer bizonyos elemeinek kültérre telepítését: legyen az az antenna - mindkét oldalon! -, vagy eleve kültérre telepíthető, integrált antennával rendelkező / távtáplált eszközöket telepítesz. De mindennek csak tiszta rálátás esetén van értelme.
Mod: "[..] venni az "A" Wifi jelét majd sugározni a "B" pontot a netet "
Egyetlen eszközzel a B-pontban nagyon nem szerencsés, sok esetben nem is lehetséges ezt megoldani. Ehhez egy újabb eszközre, AP-re lesz szükséged, amely a kültéri linktől független, és csak a beltéri wifi-ellátás a feladata.[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz
tommmika
#34486
üzenetére
"Kicsit pontositanék az infokon, az "A" ponton egy ilyen uzemel jelenleg tokéletesen, itt is megszeretném hagyni a hálózatot illetve a netet .."
Ha az "A" pontba az eredeti router a beltéri wifi- lefedettségért felel, akkor ugyanaz a helyzet áll elő, mint a másik végponton: szükséged lesz egy újabb eszközre, amelyik a kültéri linkért felel, mert az nem fog menni, hogy beltér / kültéri-távoli link egyetlen routerrel egyszerre, jó térerővel fedve.
Ja, természetesen nem csak soho-kategóriás / TP-Link routerek (és antennák) léteznek. Persze a 741-hez van 3rd-party firmware támogatás, de egy ilyen link esetleg megérdemelne egy stabil, megbízható kültéri eszközt, például: [link], hogy a TP-Link-nél maradjunk. Ezzel megspórolható az antenna, a koaxkábel (csillapítás) és csatlakozói, és felfogatni is egyszerűbb. -
And
veterán
válasz
Treshold
#34493
üzenetére
"Egy fórumon olvastam, hogy ha nem Ubiquti az ismételni kívánt állomás, akkor nem tud csatlakozni
Ez tényleg igaz?"
Még az airOS User Guide-ból sem derül ki pontosan, hogy mi a helyzet az 'idegen' eszközök ismétlésével. Annyit azért a dokumentáció leszögez, hogy WDS-üzemmódról van szó, arról pedig ezt írja: "The WDS protocol is not defined as a standard, so there may be compatibility issues between equipment from different vendors."
Tehát lehet, hogy kompatibilitási problémák okán nem fog működni más állomásokkal, de mindenképpen a 'klasszikus' WDS-beállításokat (a MAC-címek kölcsönös megadását az összes résztvevő eszközön) igényli. Ezt automatikusan is meg lehet tenni (Wireless mode: AP-Repeater, mellette egy Auto checkbox, ekkor elég valószínű, hogy csak airOS-sel ellátott repeatereket keres, azonos SSID-vel), vagy kézzel kell megadni a másik / többi állomás MAC-címét (WDS Peers). Sajnos a WDS ilyen műfaj, nincs szabványosítva, nem olyan, mint egy szimpla AP-kliens kapcsolat.
"TP-LINK-nél nem volt ilyen probléma. Simán működött nem TP-LINKes routerrel"
Ez éppen azért nem lehet hivatkozási alap, mert a repeater-mód többféleképpen is működhet, a WDS csak az egyik megoldása, amely a fenti korlátozással jár, ráadásul az airOS esetén nem szereti a WPA/WPA2 algoritmust. Egy 'szimpla' (WDS-mód nélküli) repeater nem igényli az ismétlendő AP WDS-be konfigurálását, egyszerűen úgy működik, mintha kliens (az első AP felé) és AP (a távoli kliensek felé) volna egyszerre.
Van ugyan AirGrid-em, de sosem próbáltam repeater-ként működetni, meg amúgy is egy másik ugyanolyan eszközre kapcsolódik. -
And
veterán
válasz
Ciripke
#34513
üzenetére
Simán megtehető, de rosszul értelmezed az 'ugyanazon hálózat' fogalmát: attól, hogy két wifi-hálózat neve megegyezik, még nem beszélhetünk ugyanarról a vezeték nélküli hálózatról. Akkor sem, ha a hálózatokat létrehozó AP-k / routerek egyébként egy LAN-ban vannak, ugyanarra a switch-re kapcsolódnak. Két egyszerű AP alapvetően nem ismeri egymás forgalmát, és WDS nélkül képtelen egymáshoz vezeték nélküli módon csatlakozni. Ha nincs közöttük WDS-link, akkor kizárólag a saját klienseik adatforgalmát látják és vezérlik. Vagyis hiába adod két AP-nek ugyanazt az SSID-t és működteted ugyanazon a csatornán, attól még logikailag két hálózatot fognak létrehozni. Sőt: ugyanazt a rádiócsatornát, vagy egymáshoz közeli csatornákat használva még akadályozni is fogják a másik működését, mint ahogy két 'idegen' hálózat tenné egymással. Tehát le lehet fedni két vagy több azonos nevű hálózattal is a házat, de WDS- vagy egyszerű repeater-mód nélkül ajánlott egymástól távoli csatornákon üzemeltetni az egyes hozzáférési pontokat, közöttük a váltás nem lesz szakadásmentes, illetve a kliens-eszköz (a meghajtóprogramja függvényében) nem feltétlenül fogja 'elengedni' a gyenge AP-t, amelyikre kapcsolódik még akkor sem, ha egy másik AP az adott helyen már jóval nagyobb térerővel vehető. Ha nincs WDS (ami eltérő firmware-ek és chipset-ek esetén valóban nyűgös lehet), akkor szimpla repeater-mód kell hozzá. Ha egyik sincs, akkor maradnak a logikailag különálló wifi-hálózatok.
-
And
veterán
válasz
Treshold
#34514
üzenetére
"WDS Peers-nél megadva a gépem MAC adress-t [..]"
Mármint milyen gépét? Mert ott a másik wireless állomás (másik repeater) MAC-címét kell megadni. Mindezt kölcsönösen, vagyis a másik repeateren pedig az első MAC-címét. Mint említettük, ezzel mindössze annyi a baj, hogy WDS-módnál semmire nincs garancia, ha nem azonos szoftver (firmware) fut a résztvevő eszközökön, illetve más hardverre (chipset-re) épülnek azok az eszközök. Egyes gyártók például nemes egyszerűséggel WDS-nek hívják az egyszerű jelismétlést, ami pedig mások értelme szerint nem az. WDS: mindkét / összes résztvevő eszközön megadjuk a másik / többi eszköz MAC-címét, ilyen az airOS megoldása is. Egyszerű repeater: itt az első (aminek a forgalmát ismételni, kiterjeszteni szeretnénk) AP-hez nem kell hozzányúlni, csak a repeateren kell megadni az ismétlendő AP MAC-címét vagy SSID-jét, így a klasszikus WDS-linkkel ellentétben kettőnél több repeater-eszköz nem is csatlakoztatható össze. -
And
veterán
válasz
barack21
#34517
üzenetére
Ez 2,45 GHz-en lényegében alig tér el az egyik leggyakrabban idézett gyakorlati megvalósítástól: [link]. A különbség mindössze annyi, hogy az általad adott link szerint nem tökéletesen 50 Ω-ra van illesztve a biquad, ha a két quad-elem szabályos négyzetet alkot, ezért javasolja azok kb. 30%-kal történő rombusz-formára lapítását. Ennek azonban a mérések szerint nincs túl nagy jelentősége, mivel az SWR-érték minimuma a normál négyzet-alakú quad-okkal is 1,15 körül van (és a pontos érték amúgy is frekvenciafüggő, vagyis a sávon belül nem állandó), és ezt az alakjánál sokkal inkább befolyásolja a sugárzó reflektortól mért távolsága. Arra viszont kiváló az a méretező, hogy másik sávra is lehessen méretezni egy biquad-ot, ne csak 2,4 GHz-re. Amúgy a hullámhossz csökkenésével egyenes arányban kell az antenna méreteit is csökkenteni (dupla frekvencián minden lényeges méret a felére csökken).
-
And
veterán
válasz
barack21
#34519
üzenetére
A hullámhossz természetesen annyi, amennyit számoltál: λ=c/f, azaz λ [méter]= 300/ f [MHz].
A leglényegesebb adatok a sugárzó hossza: L= λ/4 (korrigálva a sugárzó vastagságából számolt rövidülési tényezővel), és a sugárzó távolsága a doboz lezárt végétől, ami szintén λ/4. Ami még érdekes lehet, az a doboz teljes hossza, aminek a minimális értéke λ*3/4. Az átmérő csak azért számít, mert megadja azt a frekvencia- (hullámhossz-) tartományt, amelyben a konzervdoboz hatásos hullámvezetőként funkcionál. Ez Ø73mm-nél (2,91") egyes kalkulátorok szerint 2,38...3,1 GHz közé adódik, vagyis az adott dobozból készített cantenna működhet a b/g-wifivel. Azért ennél egy biquad sokkal biztosabb konstrukciónak tűnik.Mod. @maxima: Ha jó, stabil a kapcsolat, akkor miért kell azt fokozni? Egyébként szerencsésnek mondhatod magad, ha ekkora távolságból, házon belül elhelyezett routerekkel és nem teljesen tiszta rálátással is működik normálisan a link. Gyakorlatilag bármilyen irányított, kültéren (!) elhelyezett, az ellenállomásra néző antenna növelné a jelszintet, legyen az kisebb nyereségű, lineárisan polarizált típus: gyári panel, yagi vagy akár házi készítésű (pl. biquad, cantenna) példány.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
maxima
#34525
üzenetére
Bocs, elkerülte a figyelmemet, hogy repeaterről, vagyis jelismétlőnek beállított eszközről van szó. Ez esetben nem igazán jó megoldás a külső antenna, mert akkor a saját házad lefedettsége romlana a repeatertől távoli helyeken. Sajnos ezen a problémán csak két önálló eszköz tudna nálad segíteni: egy kliens, amely a kültéri linkért felel, és egy házon belüli elérést biztosító újabb AP. Ha vezetékes eléréssel is megelégednél helyben, akkor elegendő lenne csak egy kliens, kültéri antennával.
"A repeateren két antenna van, nem tudom, hogy a gyakorlatban miként kell kivitelezni?"
Mivel jelenleg a távoli AP és a helyi repeater is képes mindkét antennáját egyszerre használni (300 Mbps-es vagy kisebb sebességű, de MIMO-s 802.11n-módban), egyetlen antenna cseréje nem igazán megoldás, kivéve ha megelégednél a 802.11g-vel, amihez egyetlen antenna kell. Az előbb említett ok (repeater) miatt ez sem járható, mármint irányított / kültéri antennával nem.
"Esetleg javít a helyzeten ha a gyári antennákat komolyabb beltéri antennákra cserélem?"
A beltéri körsugárzó antennák nyereségtartományát ismerve legfeljebb minimális javulás lenne várható (pláne az igen gyakori, kamu nyereségadattal jellemzett antennákkal). Ha jelenleg megfelelő, inkább hagyd így, ha javítani szeretnél a link minőségén vagy sebességén, akkor inkább válaszd a kliens (kültéri antennával) és beltéri AP topológiát az egy szem repeater helyett. -
And
veterán
válasz
barack21
#34531
üzenetére
Na, kicsit jobban utánanéztem. Egy dolgot elszúrtam, mégpedig azt, hogy egy kalap alá vettem a (vákuumbeli) hullámhosszt a csőtápvonalban terjedő hullám hosszával (utóbbival Guide Wavelength néven találkozhatsz a kalkulátoroknál, λg-vel jelölik). A vákuumban / levegőben mérhető hullámhossz (λ) csak a frekvenciától, a guide wavelength (λg) értéke viszont a tápvonal méretétől, csőtápvonal esetén az átmérőjétől is függ. Ezt az egyes kalkulátorok nem teljesen egyformán számítják, erre itt találhatsz egy összefüggést: [link], a round (circular) oszlopban. Sajnos az alsó méret- (tápvonal átmérő-) határ közelében igen nagy méretűre növekszik a λg, márpedig a 2,4 GHz-es sávhoz tartozó lehetséges átmérőtartomány a TE11 és TM01 limitekből számolva 2.87” < D < 3.67” (72,9...93,2 mm). Tehát a 74 mm átmérőre még megfelelne, a minimum értéket éppen eléri, de a λg értéke túlságosan nagy lesz, 546 mm-re adódik az egyik kalkulátor, és 503 mm-re az elsőnek linkelt összefüggés alapján. A sugárzó hossza oké, az λ/4 értékű, a lezárt végtől való távolsága viszont nem λ/4, hanem λg/4, azaz Ø74 mm esetén 126..136 mm, a hullámvezető minimális hossza pedig ennek a háromszorosa (λg*3/4), 40 cm körüli. A λg meghatározása itt bizonytalan, mivel pont az alsó átmérőhatár közelében adják a leginkább eltérő értéktartományt a kalkulátorok, különböző összefüggések.
-
And
veterán
válasz
barack21
#34536
üzenetére
Ezt az 1-es / 13-as csatorna dolgot kár feszegetni. Egy antenna sosem egyetlen frekvencián működik normálisan, hanem egy sávon, és senki nem hangolgatja a sávszélekre. A legjobb paraméterekkel szükségszerűen sávközépen rendelkezik, és a sáv teteje mindössze 4%-kal magasabb frekvencián van, mint az alja (a műsorszóró URH-rádiósávon ez az érték >23%), ez mutatkozik meg a méretbeli különbségekben. Ebből is látszik, hogy mekkora szerepe van itt a tized millimétereknek: semekkora.
"és most azon töröm a fejemet hogy melyik érték képviseli az egész kóceráj hosszát ???"
Egyértelműen ott van a kalkulátor linkjén, még a rajzon is szerepel Length néven. Az a 26 és fél centi mindenképp kevés lesz hossznak ekkora átmérővel, utóbbi önmagában is elég necces. -
And
veterán
válasz
#04441088
#34573
üzenetére
Tekintve, hogy a TL-WR340GD a gyári specifikáció alapján eleve nem a szokásos 2 dBi-s dipóllal, hanem 5 dBi-s antennával rendelkezik, eget rengető minőségugrás nem igazán várható egy ilyen cserétől. 3 decibelnyi javulás (EIRP-növekedés) elméletben a hatótáv körülbelül 40%-os kiterjesztését jelenti, vagyis az antennacsere után 1,4-szer akkora távolságban lesz mérhető ugyanaz a vételi jelszint, mint a csere előtt, ha más körülmények nem változnak. A gyakorlatban viszont - mivel biztosan nem tisztán szabad térről van szó - a hatás nem igazán jósolható, erősen a körülmények függvénye, beltéren előre nem tervezhető. Valamennyi javulást ugyan adhat (természetesen csak a vízszintes síkban, mivel körsugárzóról van szó), de arra semmiképp se számíts, hogy ahol eddig rém gyenge jelszint volt, ott az új antennával majd kiváló lesz.
-
#34614
And
veterán
enginev3.0
#34611
And
veterán
válasz
enginev3.0
#34611
üzenetére
"És a Channel Width: 20 vagy 40mhz a jobb?"
Ez nem jobb avagy nem kérdése, hanem részint a szabványé, részint a fizikai jelzési sebességé. 802.11g/b/a-módokban eleve nem kap szerepet a 40 MHz-es csatorna-sávszélesség, csak 802.11n-módban. Utóbbinál a maximális linksebesség (n*150 Mbps, ahol n: 1..4, a spatial stream-ek száma) csak 40 MHz-es rádiós sávszélességen vihető át.
#34613: "De így is egy kétantennás elvileg erős routernek ugyan olyan jelerőssége van mint a thomeos kis modem/routernek [..]"
Úgy tűnik, ez a tévhit eléggé beépült a köztudatba, de attól még nem igaz: egy kétantennás router semmivel nem 'erősebb', mint egy egyantennás. Se vétel, se adás oldalon: ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor előbb-utóbb minden gyártó kijönne az 5..6 vagy akár tízantennás routereivel. A több antenna célja nem ez, hanem az antenna diversity, vagy a MIMO (utóbbi csak 802.11n vagy -ac szabványok esetén jön a képbe), esetleg a kettő együtt. De egyikt említett technológiától sem lesz egy router 'erősebb'. -
#34619
And
veterán
nelsonmanian
#34617
And
veterán
válasz
nelsonmanian
#34617
üzenetére
Én konkrétan így használtam az egyik WRT54GL-emet dd-wrt-vel, repeater-bridge módba állítva. Azért kellet a repeater-híd mód, mert csak így maradhatott egy címtartományban az első routerrel, illetve a hálózat összes többi eszközével. Emlékeim szerint egyáltalán nem múlik azon a vezetékes / wifi elérés, hogy sima (címfordítós) repeater, vagy repeater-híd az aktuális üzemmód. DHCP-szerverként az első router funkcionált, és átjáró címnek is az első router IP-je volt beállítva a repeateren. vezeték nélkül (ehhez ugye létre kell hozni egy virtuális adaptert a wifi-beállításoknál) és vezetékkel is lehetett csatlakozni hozzá. A dd-wrt-s repeater-híd alapesetben, ha nem hozol létre benne egy vagy több virtuális AP-t, nem is csinál mást, mint egy kliens-híd. Tehát a repeater-híd a fizikai wlan-csatolón lényegében (Broadcom-chipset esetén) egy kliens, amely attól válik jelismétlővé, hogy repeater-híd módban van lehetőséged virtuális AP-t kreálnod, kliens-híd módban ezt ugyanis nem tudod megtenni.
-
And
veterán
válasz
jana93
#34665
üzenetére
(Tény, hogy egy n-szabványt, QoS-t és virtuális AP-ket is támogató modem-router esetén elég hülyén hangzik az a magyarázat, hogy egyszerre csak egy klienst tud kiszolgálni. Ez mondjuk 10+ évvel ezelőtt, egy 802.11b-only /11Mbps-es/ router esetén is nagyon vicces dolog lett volna.)
Tényleg, nem használsz véletlenül egynél több 'virtuális' AP-t? A 'Network / Wireless LAN / More AP' menüben találod ezeknek a beállításait. Ha igen, esetleg próbálkozhatsz azzal, hogy ezeket tiltod, csak a fizikai AP-t használod. De azzal is kísérletezhetsz, hogy ha az előbb feltételezett állapottal szemben nincs engedélyezett virtuális AP, akkor létrehozol egyet, az eredetitől eltérő névvel és kulcsolással, hátha a telefont erre a VAP-ra csatlakoztatva, a laptopot pedig meghagyva az eredeti / fizikai AP-n (vagy a két eszközt megcserélve a valódi és virtuális AP-n, a lényeg, hogy ne 'azonos' hálózaton legyenek) nem dobálja el a kapcsolatot. -
And
veterán
válasz
akoska23
#34678
üzenetére
Komolyan, be kellene már tenni az első hozzászólásba, mert majd' minden héten rácsodálkozik valaki, hogy a 'drágán' vett kamunyereségű antennája nem hozza a várt eredményt: 16 dBi-s körsugárzó ('bot-') antenna 2,4 GHz-re nem létezik. Akkor sem, ha itt a hardveraprón árulják. A három méter antennakábel pedig csillapít, ha 5mm-nél nem nagyobb az átmérője, akkor minimum 1,5 dB-t, de rosszabb minőségű kábellel inkább többet. Igen valószínű, hogy a "16 dBi-s" antenna valójában nem volt nagyobb nyereségű, mint az, amit szerettél volna vele kiváltani. Az eredmények is erre utalnak.
"[..] tudtam vele fogni az inSSIDer szerint kb 80dBi jelet."
A jelszint / vételi teljesítményszint mértékegysége nem dBi (a dBi kizárólag antennanyereséget takar), hanem dBm, ráadásul ebben a nagyságrendben negatív előjellel értendő.
"Milyen trükkel tudnám erősebben fogni a jelet?"
Hát például beszerzel egy valós nagyobb nyereséggel rendelkező antennát, ami mondjuk nem körsugárzó, hanem irányított típus (ezeknél a 10..12 dBi-nél nagyobb nyereség valós is lehet, ellentétben egy pici körsugárzóval): [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
NoMagix
#34684
üzenetére
"[..] van e jelentősége, hogy vízszintesen rakom egy szekrényre vagy függőlegesen felcsavarozom a falra?"
Lineárisan polarizált antennáknál elvileg nem mindegy, márpedig szinte az összes 'hétköznapi' antenna olyan. Ha az egyes állomások antennája nem egyforma síkban polarizált (nem mindegyik vertikális, vagy épp nem mindegyik horizontális), akkor jelveszteség lép fel. Az álló helyzetben telepített körsugárzók mindig vertikálisan polarizáltak, ez ugye külső antennás kivitelnél nem is probléma, ott látod az antennát. A gyakorlatban viszont a nagyon kis nyereségű antennák (mint a routerek beépített antennái) igen korlátozott irányhatása és a beltéri használatból fakadó visszaverődések miatt megváltozó polarizáció okán nincs túl nagy jelentősége, hogy milyen orientációval szerelsz fel egy ilyen routert. -
And
veterán
válasz
r3dsnake
#34691
üzenetére
Ez nem csupán egy antenna, hanem antennával egybeintegrált kültéri wifi-eszköz. Nekem is van belőle, pár kilométer meg se kottyan neki, ha a tiszta rálátás adott. Viszont nincs ember, aki meg tudja neked előre jósolni, hogy egy takaró nagy lombos fa milyen hatással lesz a kapcsolatra, mekkora plusz csillapítást okozhat. Az valószínű, hogy az időjárásnak hatása lesz a linkre, ha a lombban éppen sok esővíz lesz, az megnövekedett csillapítást okoz majd. Az adatlap szerint a legnagyobb jelzéssebességhez (MCS7, '150 Mbps') tartozó érzékenysége -75 dBm, ha ennél nagyobb vételi jelszintet kapsz az ellenállomás felől, akkor a gyakorlatban 50..60 Mbps alkalmazásbeli sebességre számíthatsz egyirányú letöltésnél, az airGrid saját sebességtesztje alapján. Akadállyal együtt a kialakuló vételi térerő nem számítható, te biztató a tény, hogy amúgy a tervezett táv igen csekély.
-
And
veterán
válasz
r3dsnake
#34694
üzenetére
Ha a gépemről pingelem a távoli M5-öst (>1,2 km-re van innen), akkor az első eredmény pár (2..5) ms, az összes többi lényegében 1 ms után érkezik, az átlag 1 ms. Korábban átlag routerekkel a ping nem volt ennyire alacsony érték, és jobban is szórtak az eredmények.
Csak az a fa ne szívasson meg.. -
#34807
And
veterán
Danny_L.hu
#34805
And
veterán
válasz
Danny_L.hu
#34805
üzenetére
Néhány megjegyzés: a több antenna kültérre vitele feleslegesnek tűnik. A MIMO gondolom a kliensoldalon egyáltalán nem létszükséglet, az antenna diversity pedig kültéren nem igazán játszik, mivel nyílt térben nincsenek számottevő visszaverődések. Azaz egy is elegendő.
Bár a rajzon nincsenek méretarányok, arra azért következtetni lehet, hogy ekkora területet nem feltétlenül tudsz lefedni egyetlen eszközzel. A repeater-es elgondolás már valamivel jobb. de ne felejtsd el, hogy a kliens eszközök gyenge beépített antennával rendelkező készülékek (főképp okostelefonok, tabletek) lesznek, azok meg nem a hatótávolságukról híresek.
"[..] vagy a sörözőn belül a cserepek mögé szerelve a fa tartógerendákra beállítani őket, hogy lefedjenek 180°-230°szögben."
Ezt nem teljesen értem, hogyan gondoltad, hacsak nem szektorsugárzóval. Az is lehet, hogy a sarkokban elhelyezett szektorantennákkal jobb eredmény lenne elérhető. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy soho-kategóriájú routert egy bizonyos szám (10..20 ?) feletti kliens egyidejű feljelentkezése már simán meg tud fektetni, a sávszélesség sokfelé osztódásáról nem is beszélve. Szóval egyértelműen a több AP-t kellene szorgalmazni, hogy használható legyen a hálózat. Még az is szóba jöhet, hogy az egymástól távoli AP-k ne repeater-ek legyenek, hanem legyen köztük dedikált rádiós link (esetleg kábelezés, ha megoldható). Ez így persze sok minden lesz, de költséghatékony nem feltétlenül, viszont lehet, hogy az olcsó megoldás meg nem igazán teremt használható lefedettséget és nem lesz képes kezelni annyi klienst (tényleg, mennyire is lehet számítani?) egyszerre.
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
..
Új hozzászólás Aktív témák
Gubek-Einste- EAFC 24
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Fotók, videók mobillal
- [SoP] Premier dátumot kapott a Silent Hill 2 Remake
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Mobil flották
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Túraautó topik
- Xbox Series X|S
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- További aktív témák...
- Ej-Ha! Lenovo ThinkPad P53s Szép Home & Business Laptop -70% 15,6" i7-8665U 16/512 Quadro P520 2GB
- Új Lenovo ideapad 5 Pro Prémium Ultrabook 14" -30% Bivaly Ryzen 5 5600U 8GB 512GB 2,2K RADEON 2GB!!
- iPhone 13, 128GB, starlight, kártyafüggetlen, 88% akku
- Tyű-ha Lenovo Thinkpad T15 "Golyóálló" Üzleti Laptop 15,6" -50% i7-10510U 4Mag 32GB/512GB FHD IPS
- Új 2K AM5 Gamer PC R5 7600/RTX 3070 8Gb/2X8Gb 6000Mhz DDR5/500Gb SSD M2/700W 2Év gari
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs