Hirdetés

Amit az akkumulátorokról tudni érdemes

Egy kis alapozás

A modern, XXI. századi ember létezése szinte lehetetlen kisebb-nagyobb mobil eszközök nélkül. Az ilyen berendezések döntő többsége akkumulátorban viszi magával a működéséhez szükséges elektromos energiát. Aki használt már huzamosabb idei – pár évig – notebookot, mobiltelefont, digitális fényképezőgépet vagy bármilyen akkumulátoros eszközt, biztosan tapasztalta, hogy az idő múlásával egyre kevesebbet bír egyetlen töltéssel. Bizony, az akku nem örök életű: elfárad, cserélni kell, és mint minden mással, ezzel is megtörténhet, hogy elromlik.

Számos, az akkumulátorokkal és azok kezelésével kapcsolatos jó tanács és legenda kering a köztudatban, melyeket igyekeztünk összegyűjteni, és az Akku-Elem Kft. szakembereinek segítségével a mélyére ásni a témának. A vállalkozásról tudni kell, hogy évek óta jelen van ebben az ágazatban, kis- és nagykereskedelmet is folytatnak, és számos hazai notebookforgalmazóval, szakszervizzel állnak kapcsolatban.

Cikkünkben elsősorban a laptopok akkumulátoraival foglalkozunk, de az itt leírtak érvényesek a mobiltelefonokra, fényképezőgépekre és lényegében minden olyan eszközre, ami lítium-ion (vagy lítium-polimer) energiatárolót használ. Dióhéjban ezeknek az akkuknak a működéséről annyit érdemes tudni, hogy az elektromos energiát kémiai folyamatban tárolják, amire talán emlékeznek azok, akik figyeltek fizika órán a galvánelem tanulásakor. Az elektrolitba mártott anód és katód között pozitív töltésű ionok áramlanak, ami velük ellentétes irányú feszültséget hoz létre. Töltésnél ezt a folyamatot megfordítják, külső (töltő) feszültséget kap a rendszer, ennek hatására az ionok visszarendeződnek.


forrás: HowStuffWors

Az egyes akkumulátortípusok (NiMH: nikkel-metál-hidrid, NiCd: nikkel-kadmium, Li-ion stb.) az elektródák és az elektrolit anyagában különböznek; a lítiumionosnál a legkönnyebb fém, a lítium ionjai vándorolnak az elektródák között, az elektrolit pedig folyadék. A fejlettebb lítium-polimernél az elektrolit zselés állagú, de az alapvető felépítés ugyanaz. Az elektródák (anód, katód) vékony lap formájúak, köztük helyezkedik el az elektrolit, szintén vékony rétegben. Hogy kis térfogatba nagy felületet zsúfolhassanak, illetve hogy az egész jól kezelhető és szabványos méretű legyen, rendszerint hengerbe tekerik fel őket, bár ez nem törvényszerű – az egyre vékonyabb notebookokban és a mobil készülékekben sokszor megtartják a lapos formát.


forrás: HowStuffWors

Az egyes cellatípusoknak nemcsak a mérete, hanem a feszültsége és kapacitása is szabványos (ezeket rendszerint voltban, illetve mAh-ban adják meg), hogy több azonos cella összekapcsolásával nagyobb teljesítményű akkumulátort hozhassanak létre. A lítiumion cellák névleges feszültsége jellemzően 3,6-3,7 volt (bár vannak eltérő feszültségű cellák is), ezért egy átlagos notebook 10-14 voltos működési feszültségéhez legalább 3-4 sorba kapcsolt cellára van szükség. A 6-8 cellás akkumulátorok azért nagyobb kapacitásúak a 3-4 cellásoknál, mert ott két, párhuzamosan kapcsolt cellasor dolgozik.


Nyolccellás akkumulátor és elektronikája

A cellák mellett fontos szerepe van az akkumulátorban lévő vezérlőelektronikának. Ez határozza meg, milyen feszültség- és hőmérséklettartományban működhet az akku, milyen paraméterek mellett lehet tölteni, valamint a töltési szint visszajelzéséhez nélkülözhetetlen töltési szint mérőt és a ciklusszámlálót (hányszor volt feltöltve és lemerítve) is magában hordozza.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Hirdetés