Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Biztosak voltunk benne, hogy 38 x 26 centiméter körüli alapterületre és 3 kilogramm körüli súlyra mindkét gyártó korrekt hűtést tud tervezni. Éppen ezért nem voltunk meglepődve, amikor az Asus hátra irányított kimeneti nyílásán kezdetben csak 20 decibelnyi zaj szűrődött ki, amiből a monitor előtt ülve még kevesebbet érzékeltünk. Eközben 26 fokos szobahőmérsékletnél a gépház egyetlen pontja sem melegedett 40 fok fölé.

Megterhelve a hardvert az addig 53 fokos CPU egyből 62 fokra ugrott, a hűtés pedig 28 dB környékére hangosodott. Ekkor tapasztalhattuk, milyen okos dolog hátra tenni a kimeneti nyílást, ugyanis a szokásos, bal oldalról végrehajtott mérésnél a hátsónál 10 decibellel alacsonyabb értéket mértünk. További 4 dB-es hangosodást tapasztaltunk a második percben, de ennél több zajt már nem produkált az F50Sf. Processzora 68 fokos csúcsértékénél aggasztóbb a merevlemez 42-je. A nyári melegben lehet, hogy eléri majd az ötvenet.

A HP ugyanabba az irányba mozdult hűtés terén, mint az Asus, de kevésbé szerencsésen oldották meg a hátrafelé szellőzést. A korábban látott, egyedi zsanér alatt húzódó szellőzőnyílás nagyobb része a kijelzőpanel felé fordul. Az pedig a kisugárzott zajt a felhasználó irányába veri vissza.

Ráadásul már nyugalomban is 26 dB-t kaptunk a képünkbe. Eközben a laptop felületi hőmérséklete néhány fokkal az Asusé fölött mozgott.

Nyugalomban és terhelve is durván 10 fokkal volt melegebb az Pavilion dv6 AMD processzora az F50Sf Intelénél. Az izzasztás harmadik percében a zaj három decibellel erősödött, majd újabb tíz perc elteltével ismét felfelé lépett hármat, ami elég emberes, 32 dB-t eredményezett. Felületi hőmérsékletek terén is alulmaradt a HP, szerintünk a jobban melegedő AMD belső miatt.

Tudván, hogy az Asus F50Sf-nek 17%-kal nagyobb akkumulátora és erősebb grafikus alrendszere van, arra számítottunk, hogy a Pavilion dv6 lényegesen jobb elektromos hálózat nélküli köröket fut majd. Azt viszont nem vártuk, hogy nyugalmi állapotban 30%-os eltérés lesz a két gép között. A Pavilion kis híján három óráig bírta, az Asusnál viszont kicsivel két óra után megállt a tudomány. Videolejátszásban már nem volt ilyen nagy az eltérés, csak 20% körüli. A HP több mint két óráig az Asus kevesebb mint két óráig bírta lejátszani a H.264 kódolású, 720p felbontású filmet. Annak ellenére, hogy az F50Sf-nek kisebb akkumulátora és nagyobb teljesítményű grafikus magja volt, maximális terhelésnél szinte azonos ideig bírták. A 65 nm-es AMD processzor minden bizonnyal lényegesen torkosabb volt 45 nm-es Intel konkurensénél. Bár kisebb volt a kapacitása, az F50Sf akkumulátorát nagyjából annyi ideig tartott újratölteni, mint a Pavilionét.

Kiküszöbölve az akkumulátorok méretét, érdemes újra összevetni a két notebook fogyasztását. Az Intel, SiS, NVIDIA vegyeshármas az Asus notebookban nyugalmi állapotban durván 22 wattot igényelt. Ennél a HP teljes AMD gárdája nagyjából három wattal kevesebbel is beérte. Videolejátszásnál az eltérés sokkal kisebb volt, az Asus 26,3 wattot, a HP 24,8 wattot igényelt. Teljes terhelésnél az F50Sf csak 55 wattot fogyasztott míg a kisebb teljesítményű processzorral és grafikus alrendszerrel szerelt AMD csapatnak már 63,4 watt kellett. Érdemes megemlíteni, hogy korábbi tesztünkben a teljes Centrino 2 platformmal és a Mobility Radeon HD 4530 elődjének számító HD 3470-nel szerelt MSI EX620 nyugalmi állapotban 18,4, videózásnál 21,6, teljes terhelésnél pedig 42 wattot fogyasztott.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!