Fekete, betekintési szögek, utánhúzás

Hanns.G HW191D és NH198D fekete [+]

A színhelyességi tesztek után térjünk rá a szubjektív módon megítélendő kérdésekre. Először lássuk, hogy a két Hanns.G monitoron a fekete az fekete-e? Az olcsó monitorok ezen a téren meglepően jól szerepeltek, habár mindkét monitoron a panel felső részén enyhe bevilágítást vettünk észre (a HN198D-n alul is) amikor direkt erre koncentráltunk, összességében mind a két típus meggyőző volt, játékokban és filmekben sem vettük észre ezt.

Hanns.G HW191D és HN198D homogenitás [+]

A következő képek a homogenitást és a betekintési szögeket is jól reprezentálják, illetve ezek vizsgálatát vegyítik. Arról van szó, hogy a monitorokon megjelenítettünk egy teljes mértékben egyszínű képet, és megvizsgáltuk, hogy a kijelzőkön ez hogy jelenik meg előttünk. A képeken az látható amikor pontosan szemből nézzük a monitorokat. A két fényképről "lesüt", hogy gyakorlatilag nem találtunk olyan pozíciót, ahonnan ténylegesen egyszínűnek láttuk volna a képernyőt. Mindkét monitor ugyanazzal a defekttel küzd, ahogy haladunk a képernyő széle felé, úgy sötétedik a kép, és ugyanez igaz, ha a felső régiót nézzük – annak ellenére, hogy a felül a két monitoron bevilágítást tapasztaltunk.

Hanns.G HW191D láthatóság [+]

Hanns.G HN198D láthatóság [+]

Ezzel szorosan összefügg a betekintési szögek kérdése is, melyet szintén megvizsgáltunk. A két Hanns.G monitor TN+film panelre épül, melyekre jellemzőek a szűkebb betekintési szögek, különösen függőlegesen. A gyártó mindkét monitor esetében 150°-ot ad meg horizontálisan, 135°-ot függőlegesen. A képeken látható, hogy a két Hanns.G oldalról nézve még jól tartja a frontot, hiszen csak nagyon szélsőséges helyzetből nézve fakul ki teljesen a kép (csökken a kontraszt). Ellenben amikor fentről nézzük a panelt, a kép azonnal veszít a színekből, lentről pedig befeketedik. A HN198D képein egyébként jól látható a fentebb egyszínű képpel demonstrált probléma is, hiszen a virágok felett található szürke sáv sötétebb az alul találhatónál.

Az utánhúzást játékokkal (FEAR, Quake 3 és 4, HL2, stb) és filmekkel egyaránt vizsgáltuk. A gyártó mindkét monitor esetében 8 ms-os tipikus válaszidőt specifikál, ez gyakorlatilag elég szokott lenni a legtöbb felhasználó számára, de mi kukacoskodni akarunk, ezért leírjuk, hogy a HW191D-vel a képernyő sötétebb területein enyhe utánhúzást vettünk észre. A HN198D-n nem tapasztaltunk ilyesmit, legalábbis nem olyan mértékűt, ami említésre érdemes lenne. A overshoot jelenségtől nem kell tartani, mert egyik monitor sem overdrive-os.

A Hanns.G HW191D és HN198D utánhúzása

Hogy ezt képekkel is illusztráljuk, a PixPerAn nevezetű programot vetettük be, mellyel, ha szubjektív módon is, de ábrázolható az egyes LCD-k utánhúzása. Egy, a képernyőn jobbról-balra száguldozó (vagyis utánhúzást produkáló) alakot kell különböző paraméterek beállításával lefényképeznünk. Ehhez persze jó szem is kell, hiszen minimális különbségeket is észre kell vennünk ahhoz, hogy a végeredményül kapott „utánhúzás-képkocka” valóban olyan legyen, amilyet a monitor ténylegesen produkál. Ezeken is jól látható, hogy a HW191D esetében picit elmosódottabb a kicsi kocsi.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!