Hirdetés

Mire elég 400 watt?

Külső

Dobjunk össze egy konfigurációt! Legyen benne Core 2 Quad processzor valahol 3 GHz környékén és egy HD 4800 szériás grafikus kártya, meg némi memória és egy winchester. Mekkora táp kellhet hozzá? Az egyszeri vásárlónak a boltban jó eséllyel 600 watt környéki értéket mondanának, míg a fórumon pár öreg róka azzal jön majd, hogy a konfig talán itt-ott belekarcol a 300 wattba, és elég lesz hozzá egy jó minőségű 400 wattos táp. Ma ezt a sokak számára furcsán hangzó állítást vizsgáljuk meg. Tényleg elég egy korrekt 400-as négy processzormag és egy combos grafikus kártya számára?

Négy versenyzőt sorakoztattunk fel a vizsgálathoz, melyek megfelelnek a korrekt 400-as definíciójának. A korelnök köztük az FSP ATX-400PNF, melyet két éve is csak azért vettünk elő, hogy utódjával, a Saga szériával összevessük. Szóval nem éppen modern, passzív PFC-s, de korrektül össze van rakva, és kedvező az ára – 7-8000 Ft környékén kapható két év garanciával.


FSP ATX-400PNF - Chieftec GPS-400AA-101A

Szintén régi jószág a Chieftec GPS-400AA-101A, melyet egyesek DT400A2 néven ismerhetnek. Nagyobb, 450 wattos testvérét majdnem napra pontosan négy éve teszteltük, szintén pozitív értékelést kapott. Aktív PFC áramköre van, amihez rendszerint a passzívval rendelkező modelleknél jobb hatásfokú elektronika tartozik. Jelenleg valahol 13 000 forint környékén kínálják, de ebben az árban öt év garancia van. Tápoknál ez a részlet még lényegesebb, mint egyéb hardverelemeknél, ugyanis kondenzátoraik lassan, de biztosan – a meleg hatására – kiszáradnak. Nem mindegy, hogy ez az ötödik évben még érvényes vagy már több mint két éve lejárt garancia mellett történik meg.

Nem mai darab a Cooler Master eXtreme Power 400 sem, már 2005-ös árlistákon szerepelt a neve. Úgy rémlik, akkoriban még egyszerű, szürke doboza és talán kevesebb csatlakozója volt. Felépítését tekintve passzív PFC-s, ára – három éves garanciával – mégis a Chieftec négyszázas szintjén mozog.


Cooler Master eXtreme Power 400 - Enermax Cyclops 405

Úgy tűnik, négyesünk legfrissebb darabja az Enermax Cyclops. Itt sem új fejlesztésről van szó. Annyira nem, hogy a Cyclops egy ideje már az Enermax oldalán sem található meg. Azért nem tagadhatná le származását. Doboza sötét, egyik sarkába belenyomták a cég logóját és nevét, ventilátorrácsa aranyszínű, alaplapi kábelein pedig ott feszül a jellegzetes, kendermagos harisnya.

Alább egy táblázatban foglaltuk össze, milyen csatlakozókkal látták el a négy tápot. A régi FSP-t kivéve mindegyikre került PCI Express konnektor és egyszerűbb, pár perifériás rendszerekhez elegendő egyéb dugasz. A drágább modelleknél megszokott kábelharisnyát most csak a 20+4 tűs fő kötegen – és az Enermax 12 voltos alaplapiján – láttunk, az FSP-nél még ott sem. A Cooler Mastert kivéve egyenetlenségeket találtunk a kábelkötegeken. Több esetben nem voltak teljesen egyforma hosszúak az egybecsomagolt szálak. Ez nem különösebb probléma, de csúnyán mutat.

Termék megnevezése Chieftec
GPS-400AA-101A
Cooler Master
eXtreme Power 400
Enermax Cyclops 405 FSP
ATX-400PNF
„Molex” 7 5 6 4
SATA 2 4 4 2
Floppy 2 1 1 1
PCI Express (6 tűs) 1 1 1 -
Főtápcsatlakozó 50 cm 40 cm 40 cm 52 cm
Alaplapi 12 volt 50 cm 55 cm 40 cm 52 cm

A Cyclopsot kivéve mindegyik modellről elmondható, hogy a ma divatos, alsó tápos házakba nagy biztonsággal beszerelhető. Ugyanis a rendszerint az alaplap felső sarkába helyezett 12 voltos kiegészítőhöz elér majd az 50-55 centiméteres köteg. Meg kell említeni, hogy ezen a Cooler Masternél és az Enermaxnál 4+4, a másik két modellnél csak 4 tűs csatlakozó van. Extrém processzorterhelésnél a négy tű kevés lehet, bár értelemszerűen ezek a viszonylag kis tápok, nem csúcstuninghoz készültek.

Ha a teljesítmény feltüntetésére kerül a sor, kétféle lehetőség közül választhatnak a gyártók. Vagy megadják azt a legmagasabb teljesítményt, amit a táp folyamatosan le tud adni, vagy egy kicsit reklámszagúan a rövid ideig tartható – maximumnál rendszerint 10%-kal nagyobb – csúcsértéket. E téren az FSP volt a legkorrektebb, náluk a maximum és a csúcs is szerepel. A többiek csak valamilyen összesített vagy maximális értéket adtak meg, amiről nem tudni, hogy folyamatos vagy pillanatszerű teljesítményre utal-e.

A mai konfigurációknál a legfontosabb a 12 voltos ág terhelhetősége. Ezen a téren mind a négy versenyzőnk két részre osztott. A Chieftec kivételével minden gyártó megadta, hogy mennyi a két 12 voltos rész közös maximuma. Ismét az FSP tűnik a legjobbnak 348 wattos értékkel, amit az Enermax követ 300-zal, majd a Cooler Master jön 280-nal. Persze ezek mind csak elméleti értékek, sokkal fontosabb náluk a valós teljesítmény.

Belvilág

Nagyot néztünk, amikor a négy, különböző gyártótól származó tápban szinte ugyanazt a ventilátort találtuk. A Chieftec, Cooler Master és FSP teljesen azonos, Yate Loon, magas fordulatszámú (H), 0,3 A motorerejű lapátkereket használ, az Enermaxé pedig csak annyiban tér el tőlük, hogy közepes a fordulatszáma (M). Sokat vitatott részlete a tápoknak a ventilátor mögé rakott légterelő. Fórumokban talán még nem is találkoztunk pozitív véleménnyel velük kapcsolatban, de biztosan nem viccből rakják oda (rendszerint a kevésbé melegedő bemeneti oldal fölé) az olyan gyártók, mint az Enermax. Hiszen egy extra anyagot és szerelést igénylő elemről van szó, ami nélkül egyszerűbb, olcsóbb lenne a gyártás.


Chieftec - Cooler Master
Enermax - FSP

Régi ismerősünk, a 400 wattos Chieftec GPS-400AA-101A belseje, ugyanolyan elrendezésű, mint az évekkel ezelőtt kipróbált GSP-450AA-101A. Ez a felépítés a Chieftec megbízható beszállítójától, a Deltától származik, és jó régen készült már. Szitázása szerint 350 és 500 watt közötti teljesítményű modelleket építenek rá. Két bordája nem túl nagy, de 80% körüli hatásfoknál minden bizonnyal elég a 400 watt hasznos terhelés mellett keletkező 100 wattnyi hő kezeléséhez.


Chieftec GPS-400A-101A

A bemeneti oldalon egyetlen, 85 fokos Samxon kondenzátor található, a többi részen pedig jobbára 105 fokos Ltec modelleket használnak. Egyet vészesen közelre építettek a melegedő kimeneti bordához. Hosszú távon ez a belső jól helytállt, típushibájáról nem tudunk. Egyetlen jellegzetes gyengéjeként a szabályzás miatt túl hangos ventilátorát említhetjük.


Chieftec GPS-400A-101A

A Cooler Master eXtreme Power 400-nál passzív PFC-s felépítést láthatunk. Ehhez tartozik az alábbi kép bal alsó sarkában látható méretes trafó. Emiatt a Cooler Master lett tesztünk legsúlyosabb darabja. Rengeteg modern, 6-800 wattos tápnál is nehezebb. Itt sem találtunk túl nagy bordákat, a kimeneti oldalon pedig az egyik tekercs dupla tekercselésű, tehát a 3,3, 5 és 12 voltos ágak közül kettőt vezérel. Ez a költséghatékony felépítés még magasabb kategóriákban is megszokott. Hatása rendszerint abban érezhető, hogy amikor az egyik feszültséget komolyan terheljük (rendszerint a 12 voltosat) és csökkenni kezd, akkor a másik (rendszerint az 5 voltos) emelkedik.


Cooler Master eXtreme Power 400

Kondenzátorból a Cooler Master az Elite-re szavazott. A bemeneti oldalon két 85 fokra hitelesített példány látható, a kimeneti oldalon pedig 105 fokosak sorakoznak. A középső részen pár 105 fokos Ltec kéménykét is felfedeztünk.


Cooler Master eXtreme Power 400

Számunkra a legnagyobb meglepetést az Enermax Cyclops 405 okozta. Ugyan számítottunk rá, hogy a hasonló teljesítményű, de lényegesen drágább MODU82+ vagy PRO82+ kapcsolásánál sokkal szerényebbet találunk a fémdobozában, de azt nem vártuk, hogy ilyen apróságot kapunk. Lényegében a táp minden eleme, a nyomtatott áramkörtől kezdve, a tekercseken és trafókon keresztül egészen a bordákig kisebb a megszokottnál. Szerintünk ez elsősorban a bordák mérete miatt aggályos, de meglátjuk, mit varázsoltak az Enermaxnál. Feltéve, hogy ezt a tápot tényleg ők tervezték.

A Cyclopsban mindenhol 105 fokos kondenzátorokat alkalmaztak. A kimeneti oldal TEAPO márkájú alkatrészei közé a többi részen más gyártók feltehetőleg valamivel gyengébb minőségű modelljei vegyültek.


Enermax Cyclops 405

Óriási bordák és rengeteg alkatrész jellemzi az FSP ATX-400PNF tápot. Persze ez nem feltétlenül jelent jót, de rosszat egyáltalán nem. A nagy bordák arra utalnak, hogy itt alacsonyabb a hatásfok, ezért több fém kell a 400 wattos teljesítmény elővarázsolásakor keletkezett hő kezeléséhez. Érdemes megemlíteni, hogy ez a táp két év garanciával durván 7000 forintba kerül, tehát nagyjából feleannyiba, mint a másik három.


FSP ATX-400PNF

Érdekes, hogy kondenzátorból az öregecske és olcsó FSP volt a legjobb. Mindenhol 105 fokos TEAPO kémények sorakoztak. Ez a modell – a hasonló FSP-kkel egyetemben – nagyon elterjedt, komolyabb típushibáról ennél sem tudunk. Érdemes még megjegyezni, hogy az utódjának számító SAGA szériából a 450 wattos belül szinte hajszálra megegyezik ezzel a 400 wattossal.


FSP ATX-400PNF

Próba a felső-középkategóriáig

Ma azt vizsgáljuk, hogy milyen konfiguráció meghajtásához elegendők a minőségi 400 wattos tápok, ezért a szokásostól némileg eltérő konfigurációt állítottunk össze. Maradt az enyhén húzott, 65 nm-es gyártástechnikával készült extrém négymagos Intel processzor, de mellé hatféle grafikus kártyát tettünk be a Radeon HD 4770 és Radeon HD 4870 X2 közötti skálán. Összehasonlítási alapnak szokásos Cooler Master Silent Pro 600 tápunkat használtuk. Ugyanis a versenyzőinkkel ellentétben van 80 Plus minősítése, így elég pontosan tudjuk, milyen hatásfokkal működik.

  • Intel Core 2 Extreme QX6700 @ 3,33 GHz, 1,45 V
  • Asus P5E3 Deluxe alaplap
  • 2 x 1024 MB Samsung DDR3-1333 RAM
  • Asus GeForce GTS 250
  • Asus GeForce GTX 260
  • Asus Radeon HD 4770
  • Asus Radeon HD 4850
  • Asus Radeon HD 4890
  • Asus Radeon HD 4870 X2
  • 400 GB-os Samsung SATA merevlemez

Méréseinket nem házba szerelt, hanem nyitott rendszerrel végeztük. Táblázatunkban a konnektorból felvett maximális fogyasztási értékek szerepelnek. Az a mennyiség, amit a táp egy-egy csúcsra járatott pillanatban felvesz az elektromos hálózatból, majd megfelelő egyenárammá alakít, és a számítógépnek továbbít. Ez a folyamat veszteséggel jár, mely a modern tápoknál 10-20%-ot tesz ki, de régebbi felépítésű tesztalanyainknál nem tudjuk, milyen mértékű. Az átalakításkor elveszett teljesítmény hőenergia formájában manifesztálódik. Tehát tesztgépünk fogyasztása – vagyis a táp leadott teljesítménye – ennek megfelelő mértékben kisebb a táblázat adatainál.

Mivel arra voltunk kíváncsiak, hogy mit bírnak a négyszázasok, nyugalmi értékeket nem, csak a csúcsteljesítményeket tüntettük fel. Terheléshez több próba után a meglehetősen régi 3DMark05 Canyon Flight résztesztjénél maradtunk, és közben a CPU két magját 100%-ra terheltük. Ez a felállás olyan terhelést – és ezzel fogyasztást – produkált, mint a mai legmodernebb játékok.

Chieftec
GPS-400AA
101A
Cooler Master
eXtreme Power 400
Enermax Cyclops 405 FSP
ATX-400PNF
Cooler Master Silent Pro 600
Radeon HD 4770 300 279 293 365 272
Radeon HD 4850 323/337 319 340 414 315
GeForce GTS 250 343/345 317 344 418 317
GeForce GTX 260 352 324 339 422 327
Radeon HD 4890 407 368 402 456 371
Radeon HD 4870 X2 433 431 525* - 439

Amolyan bemelegítőnek számított a Radeon HD 4770, de a húzott Core 2 Extreme két magjának rásegítésével egészen combos számokat mértünk. Az FSP 365 wattja sokak számára ijesztő lehet, de a helyzet távolról sem olyan vészes, mint gondolnánk. Vissza kell emlékezni, hogy a táblázatban a konnektoron mért értékek láthatók, tehát nem a konfig fogyaszt sokat, hanem az áram átalakításának van nagy vesztesége. A 80 Plus hivatalos mérése alapján tudjuk, hogy a Cooler Master Silent Pro 600 20-50% közötti terhelésen 84% körüli hatásfokkal dolgozik. Tehát a nála mért 272 wattos konnektoros értékből arra lehet következtetni, hogy a Radeon HD 4770-nel szerelt gépünk csúcsfogyasztása 230 watt környékén alakult. Ráadásul ez az érték csak rövid pillanatokra ugrott be – játékoknál jellemző az ingadozó fogyasztás a változó kép miatt –, átlagban 20-30 wattal kisebb értékeket mértünk. Hatásfokban tehát az FSP nagyon lemaradt, 63% körüli értéket kalkuláltunk hozzá, míg a Chieftec 77%, az Enermax 78,5% a Cooler Master eXtreme Power pedig 82% fölötti értékre enged következtetni. Lám, a PFC típusának tényleg nincs köze a hatásfokhoz, attól, hogy egy táp passzív PFC-s, még nem feltétlenül rosszabb ebben az aktív PFC-s modelleknél. Összességében azért meg voltunk lepődve az eXtreme Power 80% fölötti produkciójától, és a többi versenyzőt is inkább 70% köré vártuk.

A következő, lényegében közös szintet a GeForce GTS 250 és a Radeon HD 4850 képviselte, de a GeForce GTX 260 sem evett sokkal többet náluk. A Cooler Master Silent Pro 320 watt körüli értékéből arra következtetünk, hogy tesztgépünk ekkor 270 watt környékén fogyasztott. Elmondható tehát, hogy a három nagyobb VGA úgy 40 wattal igényel többet a kis HD 4770-nél. Négy 400 wattosunk közül hatásfokra ismét a Cooler Master volt a legjobb, lényegében a Silent Pro 84% fölötti szintjét hozta. Az Enermax és a Chieftec picivel 80% alatt maradt, az FSP pedig majdnem elérte a 65%-ot.

Itt futottunk bele az első váratlan eseménybe, mégpedig a Chieftec táp kapcsán. Az egyetlen PCI Express tápcsatlakozóval ellátott GeForce GTS 250 és Radeon HD 4850 hajtásakor is közbeszólt a táp védelme, amikor a VGA ellátásához az erre való hattűs csatlakozót használtuk. Ellenben, amikor átalakítóval négytűs perifériacsatlakozókra kötöttük a VGA-t, akkor minden rendben volt. Minden bizonnyal az egyik 12 voltos részleg 168 wattos (14 A) vagy 180 wattos (15 A) határába futott bele a CPU és GPU közös terhelése, amit az ágak átvariálása (négytűs csatlakozókra) helyrehozott.

Próba a csúcskategóriában

A fenti kiegyenlítetlen helyzetre utalnak a két PCI Express csatlakozós, többet fogyasztó GeForce GTX 260 és Radeon HD 4890 mérései, melyeknél a második PCI Express konnektorhoz alapból is használnunk kellett a négytűs aljzatokat, ugyanis itt semmilyen probléma nem lépett fel a Chieftec tápnál. A Radeon HD 4890 durván 370 watt felvételére kényszerítette a Silent Pro 600-at, ebből arra következtettünk, hogy a konfiguráció legfeljebb 315 wattot igényelt. Ez még elég távol van a 400 wattos tápok névleges csúcsteljesítményétől, de nem szabad elfelejteni, hogy ennek döntő többségére 12 volton van szükség. Ott pedig a Cooler Master és az Enermax csak 300 watt környékén teljesít. Mindenesetre a Radeon HD 4890-es akadályt is zökkenőmentesen vette mind a négy táp. Hatásfokban a Cooler Master 400-as ismét nagyobb testvére szintjét hozta, ami 84% fölötti értéket jelent, az Enermax és a Chieftec most már visszaesett 78% alá, az FSP viszont 69%-ra emelkedett.

Itt lényegében be is fejezhetnénk a vizsgálódást. A Radeon HD 5870 ugyanis a Radeon HD 4890 szintjén fogyaszt, a Radeon HD 5850 étvágya pedig a HD 4850 vagy GeForce GTS 250 környékén mozog. Azért mi egy kicsivel tovább mentünk, és kipróbáltuk a Radeon HD 4870 X2-t. Ennek a két GPU-s fenevadnak a meghajtásához már komoly adaptert kellett összeeszkábálnunk. Az FSP esetében egyszerűen nem volt elég négytűs csatlakozó a tápláláshoz, így bekapcsolás után csak a „több csatlakozót kérek” szöveges üzenetig jutottunk.

A többiek viszont életet tudtak lehelni a behemótba, mellyel tesztgépünk terhelt fogyasztása – a Silent Pro számaiból következtetve – 360 környékére emelkedett. Elvileg ez is belül van a 400 watton, gyakorlatilag a Chieftec és a Cooler Master esetében már a két CPU-mag hajtása nélkül is hamar lekapcsoláshoz jutottunk. Minden bizonnyal a 12 voltos részleg védelme vetett véget a mókának. Az Enermax eggyel tovább bírta. Nála még egy processzormagot is meg lehetett hajtani, így a konnektornál 500 watt fölötti értéket mutatva lett vége a dalnak. Azért ezt a produkciót is érdemes fenntartásokkal kezelni, igaz, a mai 45 nanométeres négymagosok már kevesebbet esznek 65 nanométeres tesztprocesszorunknál.

Bár ma elsősorban a „mit bír?” kérdést vizsgáltuk, a nyílt rendszeres tesztelés közben is szereztünk némi információt a tápok hangjáról. Nyugalomban – ami a tuningolt processzor miatt 140 watt körüli fogyasztást jelentett már a HD 4770-nél is – az Enermax meglepően halk volt, majdnem a Silent Pro némasági szintjét hozta. Mögé a két passzív PFC-s versenyző (Cooler Master és FSP) sorakozott fel, a Chieftec pedig már alapjáraton is viszonylag zajos volt. Terheléssel legkevésbé a magas hatásfokú Cooler Master hangosodott, de már a HD 4850 környékén is jól hallhatóan zajosabb volt a csendes tápok előkelő mezőnyébe tartozó Silent Prónál. Ekkor átlagosan hangosnak tartottuk az Enermaxot és az FSP-t, a Chieftec viszont kimondottan zajos volt.

Feszültségek tekintetében mind a négy versenyző hasonlóan viselkedett. Minél nagyobb volt a terhelés, annál alacsonyabbra csökkent a 12 voltos feszültség, míg a vele minden bizonnyal közösen szabályozott 5 voltos fokozatosan emelkedett. Aggodalomra viszont semmi ok, mert a Radeon HD 4870 X2-vel a lekapcsolás környékén mért értékek is az ATX12V szabványban megengedett kereteken belül maradtak minden esetben.

Értékelés

Tehát akkor egy jó minőségű 400 wattos táp elég mindenhez? Lényegében igen, bár a teljesen korrekt válasz az, hogy majdnem mindenhez. Ha valaki nem használ abszolút csúcskategóriás GPU-t, akkor még komoly négymagos processzorral ellátott gépbe sem kell 400 wattnál nagyobb táp. A Chieftec modellje megmutatta, hogy az ágak elosztásában viszont probléma lehet már olyan grafikus kártyáknál is, melyek teljesítménye jelenleg a felső-középkategóriába sorolható. Ha ilyen esetbe futunk bele – játék közben lekapcsol a gép – akkor tápcsere előtt érdemes átvariálni a csatlakozókat. Nem vizsgáltuk meg azt a viszonylag gyakori esetet, amikor több merevlemez kapcsolódik a géphez. Nem, mert a mai winchestereknek a számítógép bekapcsolásakor jelentkező pillanatnyi maximális fogyasztása 10 watt körüli, amikor pedig már felpörögtek, ennél lényegesen kevesebb az igényük.

A fentiek alapján összes tesztalanyunk ajánlott minősítést érdemel, de azért vannak köztük különbségek. Az FSP a maga 7-8000 forint körüli árával a legolcsóbb, nagyon tartós a belseje (105 fokos TEAPO kondenzátorok mindenhol), de csak két év garanciát kapunk hozzá, hatásfoka pedig a legalacsonyabb, és elég kevés csatlakozója van. A felső-középkategóriás konfigoknál nyugalmi állapotban 20, csúcsra járatva akár 90-100 wattal is többet fogyaszt a többieknél. Mert nekünk bizony a konnektorból felvett energiát kell megfizetnünk. A Cooler Master és az Enermax árban (13-14 000 forint), garanciában (három év), és csatlakozókban is nagyon hasonlóak. Az eXtreme Power terhelve valamivel halkabb és hatásfoka is egy picivel jobb. Hasonló tudásszintet képvisel a Chieftec is, melyet szintén 13 000 Ft környékén adnak, de öt év garanciával. Hátránya, hogy hangos és csak két SATA csatlakozója van.


Corsair CX400 - a 400 wattos kategória legjobbja

Van egy 400 wattos táp, amivel korábban futottunk össze, és sok tekintetben többet tud mai négyesünknél. A Corsair CX400-ról van szó, mely 13-14 000 forintba kerül három éves garanciával. Kábelei teljes mértékben harisnyázottak, hat-hat négytűs és SATA csatlakozója van, ventilátora nagyon halk, hatásfoka 80% fölötti, 12 voltos részlegét pedig egyben hagyták, és 360 watt leadására képes. Egyelőre ezt a tápot tartjuk a kategória legjobbjának.


Chieftec GPS-400AA-101A
Cooler Master eXtreme Power 400
Enermax Cyclops 405
FSP ATX-400PNF

rudi

A 400 wattos tápokat és a GeForce-okat az Expert Computer Kft. és a Computer Emporium Kft., a Radeonokat az Asus hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés