Bevezető
Athlon 64 2800+: olcsón gyorsat [+]
Mindig szívesen teszteljük le az új hardvereket, és írjuk meg tapasztalatainkat a legújabb fejlesztések kézzelfogható eredményeiről. Ezek azonban a bejelentést követően rendszerint nagyon drágák, és sokak számára megfizethetetlen áron kerülnek a piacra. Igaz ez a processzorra is, a számítógép lelkére. Nemrégiben például bemutattuk az Athlon 64 3800+-t, de vajon jelenleg hányan képesek Magyarországon közel 200 000 forintot kifizetni egy processzorért? Nagyon kevesen. A piacot az olcsóbb alkatrészek mozgatják, az emberek csak nagyon ritkán adnak ki ekkora összeget egy számítógép-alkatrészért. Ennek is köszönhető, hogy AMD-vonalon még mindig az Athlon XP a legkelendőbb processzor, hiszen egy remek ár/teljesítmény mutatóval rendelkező, befutott termékről van szó, melyhez mára már az alaplapokat is „aprópénzért” vásárolhatjuk meg. Szerencsénkre ezt az AMD is tudja, és annak érdekében, hogy az olcsóbb számítógépek területén minél hamarabb megkezdődjön a 64 bitre való átállás, két kedvező árú Athlon 64 modellel örvendeztette meg a nagyérdeműt. Ezek 3000+ és 2800+ modellszámozással kerülnek forgalomba.
Mielőtt meghajolnánk az AMD eme "hőstette" előtt, nem árt tisztázni, hogy ez miért is jó az AMD-nek, hiszen ha neki nem lenne jó, hiába is várnánk efféle akciókra. Először is, az olcsó 64 bites processzorok megjelenése elősegíti az Athlon 64 család elterjedését (amire a vállalatnak életbevágóan nagy szüksége van). Emellett az óriási, 193 mm2-es Clawhammer processzormagokat a cég minden valószínűség szerint csak gyenge kihozatal mellett képes legyártani, ezzel magyarázható, hogy eleinte csak nagyon drágán lehetett hozzájutni az Athlon 64-ekhez. Később persze a kihozatal javulásával csökkent a processzorok ára, de nincs olyan gyártósor, amelyen egy ekkora méretű processzormagot úgy lehetne elkészíteni, hogy a magméret felét kitevő L2-cache számos esetben meg ne sérülne. Ilyenkor az AMD az L2-cache (defektes) felét letiltja, és az eredetileg Athlon 64 3200+-nak készült processzormagot eladja 3000+ néven. Ebből a kis történetből már ki is következtethető, hogy korábban az Athlon 64 3000+ egy félig letiltott másodszintű gyorsítótárral felvértezett Clawhammer volt. Később, a Newcastle magos Athlon 64-ek gyártásának beindulásával a 3000+-ból is Newcastle lett, sőt, a 2800+ már eredetileg is a Newcastle magokat gyártó soron készül – ez utóbbi a 3000+-szal ellentétben már csak 1,8 GHz-en jár. A folyamatot persze lehet tovább ragozni, a Sempron 3100+ például a rosszul sikerült Newcastle magos Athlon 64 2800+-okból készül, hiszen már csak 256 KB L2-cache-t tartalmaz. Visszatérve kezdő gondolatunkhoz, ez azért jó az AMD-nek, mert a félresikerült processzormagokból is működőképes, eladható processzort tud fabrikálni, ez pedig a veszteségek csökkentéséhez vezet.
Az eredmény egy Athlon XP árán elérhető Athlon 64 processzor, amelyet optimális ár/teljesítmény mutatói miatt már akár érdemes megvásárolni. Ha az Athlon XP helyett azonos modellszámozású Athlon 64-et veszünk, nem csak a 64 bit miatt lépünk egyet előrébb, hiszen olyan technológiai újításokat kapunk, mint az integrált egycsatornás memóriavezérlő, a HyperTransport interfész, az SSE2 utasításkészlet és a SOI gyártástechnológia. Utóbbi tényező napjainkban megnövekedett jelentőséggel bír, hiszen ezek az Athlon 64-ek fogyasztják jelenleg a legkevesebb áramot, disszipálják el a legkevesebb hőt, ennek következtében pedig egy ideális teljesítményű, hűvös és csendes (Cool'n'Quiet) gép alapjául szolgálnak. Ezek a tulajdonságok már korántsem mondhatóak el egy Pentium 4 (Prescott) processzoros konfigurációról.
Memóriavezérlő / tokozás | Egycsatornás / Socket 754 | Kétcsatornás / Socket 939 | ||
Cache mérete | 512 KB | 1 MB | 512 KB | 1 MB |
Órajel: 1,8 GHz | 2800+ | |||
Órajel: 2 GHz | 3000+ | 3200+ | ||
Órajel: 2,2 GHz | 3200+ | 3400+ | 3500+ | |
Órajel: 2,4 GHz | 3400+ | 3700+ | 3800+ | FX-53 |
Az Athlon 64 3000+ az eddigiek után nem túl meglepően egy 2 GHz-en száguldó, 128 KB elsőszintű, és 512 KB másodszintű gyorsítótárral rendelkező processzor, kisebbik testvére, a 2800+ 200 MHz-cel alacsonyabb órajelen jár. Érdekes az AMD modellszámozási taktikája: ha elveszünk 200 MHz-et, akkor elveszünk 200+ jelölést is, ha hozzáadunk, akkor hozzáadjuk; ugyanígy, ha elveszünk 512 KB L2-cache-t, akkor szintén elveszünk 200+ jelölést, ha hozzáadjuk, akkor hozzáadjuk ezt a 200+-t is. Ezek szerint 200 MHz teljesítményben egyenlő lenne 512 KB L2-cache-sel? Az igazságra tesztünkből hamarosan fény derül.
Összegezve eddigi elmélkedésünket, az AMD ezeket a processzorokat a kisebb magméret miatt olcsóbban tudja legyártani, a kérdés már csak az, hogy a kisebb cache a mindennapi alkalmazások során mennyivel lassítja le a 3000+-t a 3200+-hoz képest, amely jópár ezressel drágább. Természetesen annyira, amennyire az adott program sebessége függ a cache méretétől.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!