Örök kérdés, hogyan lehetne megelőzni a fényképezés közbeni bemozdulásokat. Íme hát pár rövid trükk, amivel elejét lehet venni a remegéseknek.

1. Az első és talán egyik legfontosabb tényező, hogy egy fotós feladat előtt pihenjük ki magunkat rendesen. Szakemberek szerint nem árt, ha nyugodt körülmények között tudunk aludni 7-8 órát úgy, hogy már éjfél előtt lefekszünk. Semmiképp ne igyunk nagyobb mennyiségű alkoholt előző este, mert a másnaposság, a kiszáradt szervezet nem szívesen dolgozik amúgy sem.

2. A helyes testtartás a másik nagyon fontos tényező. Soha ne legyünk görcsösek, ne erőből, ne izomból tartsuk a gépet, mert az izmok finom remegéseit karjaink felerősítik és továbbítják a fotómasina felé. A fényképezőgépet mindig fogjuk minél közelebb a testünkhöz, a karjaink legyenek a lehető legközelebb a törzshöz. Egy bevált beállás: enyhe terpesz (saját vállszélességben), ahol a bal láb lábfeje előrefelé mutat (kb. 45 fokban elforgatva befelé a vállakhoz képest), a hátsó láb merőleges a vállvonalra, a test súlypontja pedig körülbelül középre esik. A vázat tartó kar (jobb) közel a testhez, a kézben lazán a váz. Az optikát megtámasztó kar könyöke a csípő fölött betámasztva – továbbra is fontos a laza testtartás, ne szorítsuk magunkhoz görcsösen se karjainkat, se a gépet. A kezünkkel ne fogjunk rá az objektívre, hanem alábbi módon, alkossunk villaformát és közvetlenül a bajonettnél támasszunk alá:

3. Természetesen a légzés is jelentős szerepet játszik a bemozdulásoktól mentes kioldásban. Ha statikus témát fotózunk, akkor a kioldás előtt vegyünk párszor mély levegőt, majd az utolsó nagy levegő kifújása után (és két szívdobbanás között) kizárólag a legutolsó ujjpercet mozgatva nyomjuk meg (finoman) a kioldót. Mozgó témánál derékból forduljunk a tárgy után - belégzés a fordulás előtt, majd forgás közben fújuk ki a levegőt, s eközben nyomjuk meg a kioldót (közben tartsuk a fenti testtartást).