Az Igor’LAB a hónap elején közölt egy riportot arról, hogy az Intel partnerei minimum szkeptikusak az Arc A sorozat sikerében, és a pletykák szerint legalább egy cég vissza is mondta a szerződést. Az elmúlt egy hétben utánakérdeztünk, hogy ha van is gond, akkor az mire vezethető vissza, és sajnos van némi oka az Intelnek az aggodalomra.

Érdekes módon a gyártók nem a már elérhető Arc A380-nal kapcsolatban aggódnak, mivel ennek az ACM-G11 GPU-ja elég olcsón beszerezhető, és az olcsóbb VGA-hoz szükséges komponensek is kezelhető árszinten mozognak. Sokkal nagyobb a kérdőjel a nagyobbik testvér körül, amely alapvetően működik, legalább annyira, mint a most elérhető öccse, de nem túl kedvezőek a mutatói.

Technikai értelemben nagyon durva a kontrasztról van szó, ugyanis megtudtuk, hogy az Intel Arc A sorozat csúcsmodellje a a legtöbb játékban nem gyorsabb az AMD Radeon RX 6650 XT-nél. Ez önmagában még nem lenne gond, de ezt az eredményt a Santa Clara-i óriáscég majdnem kétszer annyi tranzisztort felhasználásával éri el.

A konkrétumokat tekintve az említett Radeon által használt, 7 nm-es TSMC node-on készülő Navi 23-as GPU 237 mm²-es kiterjedésű, és nagyjából 11 milliárd tranzisztor található benne. Az Intel által fejlesztett ACM-G10 viszont a TSMC 6 nm-es eljárását használja, és 406 mm²-es kiterjedésbe zsúfol 21,7 milliárd tranzisztort.

Hasonló a helyzet a GeForce RTX 3060-nal, amit ugyan az Arc A sorozat legjobb VGA-ja a játékok többségében maga mögé utasít, de az átlagot tekintve csak pár százalékkal, és az említett GeForce egy 276 mm²-es GA106-os GPU-t használ, amiben 12 milliárd tranzisztor van. Még ha az Intel akár 10%-ot is ráígér az zöldek VGA-jára, ami egyébként nagyon ritkaságszámba megy, úgy sem szép ez az összehasonlítás.

Ráadásul a különbséget nem sokkal alacsonyabb órajelek okozzák, mivel az Intel hardvere is képes 2 GHz fölött üzemelni, jellemzően ezt a játékok többségében meg is oldja, aminek persze van némi kellemetlen hozadéka a fogyasztás tekintetében, de a teljesítmény nem ezen csúszik el.

Lényegében az Arc A sorozat egyik nagy problémája az lesz, hogy az Intel igazából nem tud relatíve kevés tranzisztorral jó teljesítményt hozni. Ebben az AMD és az NVIDIA is messze lekörözi a friss fejlesztést. Persze ez egy olyan tényező, ami leginkább a gyártóknak rossz, hiszen ha túl nagy az adott GPU, illetve túl sokat fogyaszt a saját teljesítménykategóriájához mérten, akkor az megdrágítja a gyártást. Eközben az Intel már megemlítette, hogy az érkező termékcsaládot a Directx 11-es teljesítmény alapján árazza majd be, tehát valószínű, hogy az Arc A750 a GeForce RTX 3060 árszintjére, vagy inkább az alá érkezik, ami a fejlesztés komponensigényt, illetve a szükséges GPU kiterjedését látva nem feltétlenül hízelgő a gyártópartnerek számára.

Mindez pusztán józan ésszel is felmérhető, mivel az Arc A750 személyében 300 dollár környékére készülhet egy olyan VGA, amelynek a gyártási költségei még a hivatalosan 500-550 dolláros szinteken listázott NVIDIA GeForce RTX 3070-nél és AMD Radeon RX 6750 XT-nél is drágábbak. Ez alapvetően nem jelenti azt, hogy lehetetlen feladatra vállalkozik az Intel, csak nem túl előnyös ehhez partnert keresni. Ha a Santa Clara-i óriáscég nem tud valami észvesztően jó ajánlattal előállni, akkor a VGA-gyártóknak megkérdőjelezhető hasznossága van Arc A750-et gyártani, hiszen ugyanazt a gyártókapacitást felhasználhatnák olyan hardverek készítésére, amelyeken nagyobb a hasznuk. És akkor ne felejtsük el, hogy ugyanez a lapka még az Arc A A580-on is tiszteletét fogja tenni, amely teljesítményben a GeForce RTX 3050 és Radeon RX 6500 XT közé érkezik, vagyis jó lenne 220-230 dollár környékén adni a hardvert, miközben előállítási költség tekintetében ez sem lesz olcsóbb például egy Radeon RX 6750 XT-nél.

A fenteik alapján az Intelnek a legjobb esélye az OEM-eknél, illetve a notebookpiacon van. Ide bőven jó az Arc A sorozat, mivel a GPU-kat egyszerűen eladhatnák csomagban a processzorok mellé. Különálló formában viszont nagyon rosszak az új GPU-k mutatói, egyszerűen egységnyi teljesítményhez túl sok tranzisztort igényelnek, aminél a két konkurens vállalat megoldásai sokkal hatékonyabbak.