Az elmúlt napokban megjelent egy friss videó, amelyet a Moore's Law is Dead nevű YouTube csatorna jegyez, és ebben lényegében olyan állítás hangzik el, hogy az érkező Arc A, azaz Alchemist sorozat elképzelhető, hogy nem is jelenik meg, illetve a következő generációs B, azaz Battlemage fejlesztés kapcsán is rezeg a léc.
Az Arc A380-ról befutó első tesztek alapján nyilván láthatóan vannak gondok, és egyelőre messze van a használhatótól a fejlesztés, de a fentiekkel kapcsolatban érdeklődtünk az OEM-eknél, és egyelőre sehol sem hallani arról, hogy az Intel lelőné a startot. Az útitervben szereplő hardverek meg fognak jelenni a notebookokban, illetve az előre összeszerelt asztali gépekben. Az utóbbiakba való VGA-kat már gyártják a beszállítópartnerek, amelyek között ott van az ASUS, az ASRock és az MSI is. A dobozos kiadás kapcsán egyelőre kevés adattal rendelkezünk, mivel az OEM-ek ezekre nem koncentrálnak, de ha az Intelnek sikerül meggyőznie a partnereit, akkor nyilván lehet számítani ezekre is. Az említett ASUS, ASRock és MSI trió egyelőre az OEM-piacra fókuszál, ami persze később változhat.
A másik tényező, ami a fenti videóban elhangzik az az idő, és a pletyka szerint az Intel csúszik a fejlesztésekkel, amire vonatkozóan egy kiszivárgott útiterv is előkerül. Nyilván nem kizárt, hogy ebben van igazság, de fontos kiemelni, hogy a belsőleg, OEM-ekkel megosztott adatok sokszor nem a tényleges startot jelölik, hanem azt az időt, amikor az adott partner hozzá tud jutni a hardverhez. Utána még azokat be kell építeni a készülő konfigurációban, ami szintén időbe kerül, és ezt is figyelembe kell venni, amikor a megjelenésről beszélünk. Ettől függetlenül van esély rá, hogy pár hetes késésben van az Arc A sorozat a korábbi tervekhez viszonyítva, de ez bármikor előfordulhat, és valószínűleg nem befolyásolja jelentősen a termékcsalád várható eladásait.
A sebesség már egy másik ügy, és amióta megjelentek az első tesztek, azóta hallani, hogy nem úgy teljesít a fejlesztés, ahogy azt előzetesen várta a piac. A fenti videóban is elhangzik az az állítás, hogy a csúcsmodellt az Intel az NVIDIA GeForce RTX 3070 Ti ellen szánta, amely egyébként egy régebbi pletykára építkezik, de az OEM-ektől megtudtuk, hogy az Intel kora tavasszal osztott meg pontosabb adatokat a hardverekről, és akkor is nyers számítási teljesítményről beszéltek. Valószínűleg ezek szivárogtak ki anno, amelyek alapján sokan gondolhatták az előbb említett zöld VGA-t versenytársnak, de korábban is volt már rá példa, hogy a nyers számokból nem feltétlenül lehet gyakorlati tempóra következtetni. Azt pedig már a nyár elején megírtuk, hogy az Arc A dizájn a DirectX 12 és Vulkan API-n érzi jól magát, a DirectX 11-et nem igazán szereti.
Az általános teljesítmény kapcsán egyébként sokan emelik ki azt, hogy a grafikus meghajtó még eléggé kezdetleges. Ez általánosan elmondható egy új architektúra megjelenésekor, noha úgy néz ki, hogy az Xe-HPG esetében a gondok azért erőteljesebbek, de nem szabad csak erre fogni a tempót. Ugyanakkor nem igazán lehet hardveres hibáról sem beszélni, ami szintén felmerült a napokban. Valójában a hardver arra képes, amire tervezték, a gondot leginkább az jelenti, hogy az Xe-HPG dizájn nem igazán hasonlít azokra a konstrukciókra, amivel az AMD és az NVIDIA dolgozik. Ezzel tulajdonképpen a játékokhoz használt tipikus optimalizálások nem fedik le az Intel megoldását.
A fenti tényezővel a Santa Clara-i óriáscég nehezen tud mit kezdeni, és látszólag valami hardveres gondnak tűnik, de nem az. Egész egyszerűen a programok nincsenek felkészítve az Xe-HPG-re. Ahhoz, hogy ez megváltozzon előbb ki kell adni a hardvereket, hogy bekerüljenek a felhasználók gépeibe, utána pedig fel lehet keresni a fejlesztőket, hogy érdemes lenne optimalizálni rájuk.
Arról egyébként lehet vitázni, hogy az Intel a hardver tervezésénél miért olyan döntéseket hoz, pontosabban hozott, amilyeneket. Szintetikus teszteredményekből például látszik, hogy az Xe-HPG architektúra egészen jól kezel olyan eljárásokat, amelyeket kis túlzással senki sem használ a játékokban. Ilyenek például a geometry shaderek, ahol bődületesen gyors az Intel konstrukciója, csak manapság mindenki compute shadereket használ helyettük, mert azok általánosan jobban futnak a konzolokon, illetve az AMD és NVIDIA GPU-kon. Hasonlóan érdekes lépés az Inteltől a DirectX Raytracing kezelése, amelynél természetesen támogatják az 1.0-s és az 1.1-es verziót is, de a hardvert erőteljesen az 1.0-s opcióra húzták fel, teljesen elhanyagolva az 1.1-et, holott az újabb játékok inkább az 1.1-re fókuszálnak, mert az látványosan jobb eredményt ad az új Xbox konzolcsaládon. Ilyen formában az Intel elég jelentős tranzisztormennyiséget ölt olyan dolgokba, amelyeket az aktuális játékokban nem lehet nyers sebességre váltani, miközben pont emiatt spórolni kellett azokon a területeken, amiből manapság tempót lehet szerezni. Badarság lenne azonban ezt a tervezési koncepciót hibának nevezni, hiszen az Intelnek valószínűleg van egy elképzelése, ami vagy bejön, vagy nem, de ettől a hardver alapvetően hozza azt, amire tervezték, csak az nem feltétlenül elég manapság.
Ami viszont biztos, hogy az Arc A sorozatnak muszáj megjelennie. Ha nem adják ki, akkor az Intel a jövőjét áldozza fel, mert addig egyetlen fejlesztő sem fog optimalizálni rá, amíg meg nem jelenik egy minimális mennyiségű PC-ben. A tényleges képességekre pedig lehet például jó árazással is reagálni, mert a sebesség és a fogyasztás is csak egy-egy adat, ha kellően hízelgő árcédula társul hozzájuk, akkor bármilyen termék eladható.
