A notebook- és alaplapgyártók együttes véleménye szerint a 2011-es esztendő nagyon izgalmas lesz a PC-s piacon. A rendszerszintű integráció kiteljesedik, és olyan innovatív megoldásokat láthatnak a vásárlók, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Az információk alapján az ultravékony notebookok esetében lehet a legnagyobb változásra számítani, ugyanis az új generációs termékek az eddigi dizájnnál is vékonyabbat kaphatnak. A szegmensben érdekelt vállalatok szerint az új Macbook Air nagyon kedvelt a vásárlók körében, amit elsősorban az extrém vékony kialakításnak köszönhet. A PC híveinek sem kell búslakodni az Apple műremekét látva, mivel a gyártók 2011-ben ezt a stílust szeretnék adoptálni. Erre eddig nem volt lehetőség, de az Intel Sandy Bridge és az AMD Fusion processzoroknak hála a különálló grafikus gyorsító minden szempontból elhagyható, hiszen az integrált megoldások jelentős fejlődésen mennek keresztül.
Az ultravékony notebookokhoz tartozó kijelző előállítása is reform elé néz. A vállalatok az Apple úgynevezett open-cell megvalósítását szeretnék adoptálni, ahol az LCD modult a panelgyártó készíti, míg a háttérvilágítást egy külön üzem adja hozzá. Ezzel az eljárással 3-5 mm-rel vékonyabb megjelenítők hozhatók létre, miközben a gyártási költség alig emelkedik.
A cégek beszéltek az AMD Fusion projektjéről is, amit sokan áttörésnek tartanak. Az Intel Sandy Bridge processzorokkal ellentétben a Fusion esetében nem kell kompromisszumokat kötni a multimédiás szolgáltatások tekintetében. Az AMD elgondolása szerint a belépő szintű és a felsőkategóriás megoldások egységesen támogatnák majd a gyártóktól független szabványok legújabb verzióját, vagyis a Fusion APU-k esetében a felhasználónak csak a teljesítményt kell szem előtt tartania. A gyártók véleménye alapján ez kulcsfontosságú előnyként fogható fel, hiszen az internetes böngészés is átalakul, és a weben keresztül megjelenő tartalmak jó része gyorsítható lesz az integrált grafikus processzor segítségével. Az AMD ezen a területen jelentős előnyben van az Intellel szemben, így a cégek szerint 2011-ben nőni fog a kisebbik processzorgyártó részesedése. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Fusion előnyei főleg a szoftveres oldalról származnak. Összefoglalva ezeket az új generációs internetböngészők a HTML5 és a WebM tartalmak mellett, a Direct2D és a DirectWrite segítségével gyorsított megjelenítést tesznek majd lehetővé. Ezen a ponton az Intel és az AMD megvalósítása megegyező minőséget nyújt. A streamelt videók esetében a flash gyorsítására van szükség, amit mindkét vállalat támogat, azonban az Intel a képminőség területén jelentős hátrányban van a GeForce és a Radeon GPU-khoz viszonyítva. Mivel a Fusionben lényegében egy Radeon IGP lesz, így az előny itt is kézzel fogható lesz. Ezen némileg lehet majd javítani a driverek fejlesztésével, hiszen az AMD és az NVIDIA is egyéni szűrőkkel éri el a videók minőségének javulását. Szintén számottevő újdonság lesz az interneten a WebGL alkalmazása, ami a megfelelően gyors feldolgozás érdekében OpenGL ES 2.0-t támogató grafikus meghajtót követel. Az AMD augusztus óta eleget tesz ennek a követelménynek, míg az NVIDIA – megbízható forrásból származó információink szerint – a következő év első felében oldja meg a hivatalos támogatást. Az Intelnél valamiért ódzkodnak a WebGL teljes implementásától. Ez talán azért lehet így, mert a cég nem akarja, hogy a jövőben túlságosan is számítson a grafikus mag teljesítménye. Az NVIDIA szerint a WebGL forradalmat indít majd el, mivel a szabvány nemcsak a PC-n, hanem az okostelefonokon és a tableteken is tökéletesen gyorsítható, így a fejlesztők egy átfogó, széles körben támogatott keretrendszert kapnak fejlesztéseikhez. A felhasználás módja bármi lehet. A Google példaként egy testtérképpel állt elő, de eljöhet az új generációs internetes játékok kora is.
A DigiTimes értesülései szerint a tajvani notebook- és alaplapgyártók úgy vélik, hogy 15%-ra nőhet az AMD részesedése mobil piacon, míg az asztali gépek és a szerverek szegmensében 25%-ra rúghat ez az érték. A fő húzóerő a következő év elején megjelenő Brazos platform lehet, ami az Atom rendszerek kihívója lesz, de technikailag jelentősen fejlettebb azoknál. Ironikus módon az Intel egyelőre csak az NVIDIA támogatásában bízhat, mivel az Ion platform nélkül képtelenek felvenni a versenyt az első Fusion műszaki fölényével szemben. Kérdés persze, hogy az NVIDIA segít-e, ugyanis a zöldek nyugodtan gondolkodhatnak a Tegra 2 agresszív terjesztésében is, ami az internetes tartalmak gyorsítása szempontjából szintén jobb az Intel hasonló megoldásainál, vagyis ha közvetetten is, de komoly konkurenciát jelent. Sőt az Intel platformjai – az ARM-os SoC-okkal ellentétben – nem támogatják a fejlett Android operációs rendszereket, ami mára kedvezőtlen tényezővé vált a tabletpiacon.
