Gordon E. Moore
A félvezetőipar aranyszabályává vált Moore-törvény ma még jól használható a chipek fejlődésének megjövendölésére, de hamarosan elkerülhetetlenül érvényét veszti. „Egy-másfél évtized múlva alapvető korlátokba ütközünk majd” – mondta a szabályt 42 évvel ezelőtt lefektető Gordon Moore az Intel tegnap megnyitott fejlesztői fórumán San Franciscóban. A félvezetőipar olyan hatékonyan zsugorította az áramkörök alkotóelemeit az elmúlt negyven évben, hogy ma már nagyon szűk a mozgástér. Az Intel – amelynek Robert Noyce-szal együtt Moore a társalapítója volt – például a novemberben piacra dobni tervezett, 45 nanométeres csíkszélességgel gyártott processzoraiban hafniumot használ szigetelőként, úgy, hogy a szigetelőréteg mindössze öt molekula vastagságú. „Egymolekulányi vastagságnál nem mehetsz tovább, sőt a gyakorlatban már öt molekularétegnél sem” – figyelmeztetett arra, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenül közbeszól a fizika.
Hasonlóan látja a félvezetőipar határait Stephen Hawking is, aki néhány évvel ezelőtt a Szilícium-völgyben tett látogatása során úgy fogalmazott, hogy az iparág lehetőségeit a fény sebessége és az anyag atomi szerkezete szorítja korlátok közé. „Nem vagyunk már messze ettől” – reflektált a világhírű fizikus megállapítására Moore.
Az Intel-alapító a tekintélyes Electronics Magazine-ban 1965-ben megjelent cikkében azt írta, hogy évente körülbelül megduplázható az egy szilíciumlapkára gazdaságosan integrálható alkatrészek száma, amellyel arányosan növekszik a számítási teljesítmény és csökken az egy integrált áramkörre eső gyártási költség. Az eredetileg csupán az elkövetkező évtizedre koncentráló, majd általánosítva Moore-törvényként ismertté váló előrejelzést később módosítani kellett, mert a valóságban 18-24 havonta duplázódik meg az egy lapkára integrált tranzisztorok száma, ám ezt az ütemet meglepő módon azóta is tartja a félvezetőipar. Hogy a trend valóban érvényesül, az csak részben köszönhető Moore megfigyeléseinek – amint sokan rámutattak, a törvény inkább önbeteljesítő jóslatként működik, vagyis nemcsak eredménye, hanem célja is a mérnökök munkájának a fejlődés fenntartása.
