Az elmúlt két hétben többször is felmerült a médiában, hogy valami gond van a HDMI 2.0-s interfészen keresztül a HDR-rel. Az egész ügy a Heise.de tesztjéből indult ki, ahol azt gyanították, hogy az AMD Radeon RX 480 nem tud 8 bitnél többet továbbítani színkomponensenként. Bár a megjelenített kép látványra megegyezett az NVIDIA GeForce GTX 1080-nal, az Radeon RX 480 gyakorlatilag nem lassult a HDR bekapcsolásától, míg a GeForce vesztett némi teljesítményt.

A kapott adatok a cikk megjelenését követően teljesen félre lettek értelmezve, így a legjobbnak azt láttuk, ha utánakérdezünk minden érintettnél, hogy melyik hardver mit támogat. Elsődlegesen érdemes kiemelni, hogy a HDR igazából az új hardvereknek való. Bár a régebbi termékek is megbirkóznak vele, de eléggé limitált képességek mellett, vagyis a gyártók úgy vannak ezzel, hogy támogatják amit lehet, de aki komolyan gondolja vásároljon új generációs, Radeon RX 400 vagy GeForce GTX 1000 sorozatú VGA-t.

[+]

Az AMD oldaláról a HDR támogatása nyitott könyv. A vállalat jelezte, hogy még a megjelenéskor készítettek egy olyan diát, amelyen ezt összefoglalják. Ez alapján a Polaris családba tartozó hardverek a DisplayPort 1.4a-s aljzaton 3840x2160 pixelig és 96 Hz-es frissítésig támogatják a HDR-t, méghozzá akármilyen engedélyezhető RGB képpont formátum és színkomponensenkénti árnyalat mellett. A HDMI 2.0b már jóval bonyolultabb, ugyanis ez az interfész nem rendelkezik olyan sávszélességgel, mint a DisplayPort 1.4a, vagyis 3840x2160 pixeles felbontás és 60 Hz-es frissítés mellett korlátokkal kell számolni. Az AMD színkomponensenként 8 bittel támogatja a 4:4:4-es képpont formátumot, de 12 bit esetén már be kell érni 4:2:2-vel. Utóbbi a Dolby Vision tévékhez alkalmazható beállítás, de az AMD szerint a tévé által támogatott képességek erejéig manuálisan is kiválasztható a meghajtóból, hogy HDMI 2.0b-vel milyen limitációkat szeretne a felhasználó, ha az aljzat sávszélessége nem engedi meg mindenből a legjobb paramétert.

Az NVIDIA lényegesen szűkszavúbb volt, így tulajdonképpen csak annyit tudtunk meg, hogy a cég a Pascal architektúrára épülő termékcsalád esetében teljesíti a HDMI 2.0b HDR-re vonatkozó specifikációit, míg DisplayPort 1.4 mellett nincs említésre méltó HDR-es limitáció.

A DisplayPort 1.4-es aljzat tehát mindenképpen a legjobb választás a HDR-hez, ugyanis mindkét gyártó azt nyilatkozta róla, hogy még a támogatott maximális felbontás mellett sem kell meglepetésekre számítani. Az azonban érdekelt minket, hogy a HDMI 2.0b mégis milyen korlátozásokkal rendelkezik, ha már az NVIDIA erre mutogatott, így felkerestük a HDMI Forumot is, ahonnan kaptunk egy táblázatot erre vonatkozóan:

A táblázatból világosan látszik, hogy 4K-ban 50 vagy 60 Hz-es frissítés mellett csak színkomponensenként 8 bittel lehet elérni a 4:4:4-es RGB képpont formátumot, továbbá a 4:2:2 is csak 12 bittel férhető hozzá. A HDMI Forum szerint a beállítható értékek a tévé képességeitől is függnek, tehát ennek mindenképpen érdemes utánanézni a vásárlás előtt.

Megkérdeztük még a HDMI Forumot az esetleges teljesítményvesztésről, miután a fenti két gyártónál nem voltak hajlandók válaszolni. A szövetség szerint elképzelhető, hogy a két egy-egy gyártó terméke eltérő módon lassul ugyanolyan HDR beállítás mellett, de ennek a pontos okát nem egyszerű kideríteni, mivel az lehet hardveres és szoftveres is, esetleg a kettő kombinációja. Ez alapján leírható, hogy a Radeon RX 480-on a lassulás hiánya a HDR aktiválásánál nem utal semmire, és a GeForce GTX 1080 esetén is elképzelhető, hogy a teljesítményvesztést csupán a kiforratlan szoftverkörnyezet okozta.

Jó hír, hogy a videók esetében ebből nem lesz probléma, mivel a 4:4:4-es RGB képpont formátum egyáltalán nincs terjedőben, vagyis a fentiek leginkább a játékosokat fogják érinteni.