Az idei évben csak úgy izzik a szerverpiac, ha a tempós, memóriakoherens interfészek kerülnek szóba. Ezekre már van, vagy készül pár gyártói alternatíva, de mindegyik problémája az, hogy gyártókhoz kötik a megrendelőt. Ilyen például az IBM CAPI, az NVIDIA NVLINK, az AMD GMI, illetve az Intel név nélküli saját megoldása. Az iparág azonban ordít a nyílt szabványért, hiszen mindenkinek az lenne az érdeke, ha az adott szervert tetszőleges gyorsítóval szerelhetnék fel, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy például a GPU-k jók minden feladatra. Lehet, hogy érdemesebb FPGA-t használni, vagy akár DSP-t, illetve esetlegesen tényleges célhardvert.
A lehetséges megoldás az év közepén mutatkozott be CCIX, azaz a Cache Coherent Interconnect for Accelerators néven. Az ezt fejlesztő konzorciumot az ARM, az AMD, a Huawei, a IBM, a Qualcomm, a Mellanox és a Xilinx hozta létre, és persze a fejlesztés elkészül majd, de az IBM gondolt egyet és úgy döntött, hogy bedobja a közösbe a saját CAPI (Coherent Accelerator Processor Interface) interfészét. Itt konkrétan ennek egy módosított verziójáról van szó, ami az OpenCAPI (Open Coherent Accelerator Processor Interface) nevet viseli.
[+]
A cél ugyanaz, mint a CCIX esetében, így az OpenCAPI is egy olyan rendszer lesz, amely képes az eltérő utasításarchitektúrára épülő lapkák memóriakoherens összekapcsolása, így a központi processzor és az adott gyorsító képes lesz a koherens adatelérésre. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik processzor módosít egy adatot a memóriában, akkor az automatikusan látszódni fog a többi processzor számára. Az OpenCAPI esetében egy csatorna teljesítménye 25 Gpbs, és összesen hat csatornát lehet használni, vagyis maximum 150 Gbps-os adatátvitel lehetséges. Az IBM a fenti döntés mellett azt is bejelentette, hogy a Power9 magot használó processzorok már nem a CAPI 2.0, hanem az OpenCAPI interfészt támogatják, amiből arra lehet következtetni, hogy a cég lényegében a CAPI 2.0-t nyitotta meg a piac előtt.
Az IBM célja minden bizonnyal kiszakítani az Intelt a komfortzónából, mivel a Santa Clara-i óriáscég a gyorsítókra még mindig a rendkívül elavult és lassú PCI Express interfészt fogja használni, és az aktuális útitervekből az látszik, hogy belátható időn belül nem is tervezik a váltást. Ez így hatalmas kitörési lehetőség az IBM processzorok számára, ugyanis egyre több cég épít gyorsítókkal felvértezett szervert és ezeknél komoly előnyt jelent a memóriakoherens interfészen keresztül csatlakoztatott gyorsító.
Az OpenCAPI konzorciumba az IBM mellé a Dell EMC, a Google, az AMD, a HPE, a Mellanox, a Micron, az NVIDIA és a Xilinx állt be. Az egyes cégek a profiljuknak megfelelő hardvert fognak készíteni az OpenCAPI interfészre.
