Tőzsdei vállalat lévén viszonylag pontos képet alkothatunk az AMD pénzügyi mutatóiról. A legutóbbi, második negyedéves jelentések szerint, bár az árbevétel növekedett, fél év alatt mégis több mint 1,2 milliárd dollárnyi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a cég. Ez részint az ATI Technologies felvásárlásának tulajdonítható, részint egy komoly készletezési krízis nehezítette a szállításokat, de főképpen az Intellel folytatott árverseny sújtja a kisebbik processzorgyártót. A piackutatók szerint a helyzet a harmadik negyedévben valamelyest javult, ismét nőtt az AMD processzorpiaci részesedése, de még így sem közelítette meg az Intel Core mikroarchitektúrára alapozó Core 2 és Xeon processzorainak premierje előtti értéket.
Tény, hogy a fő konkurens mindhárom szegmensben, azaz a hordozható és asztali gépek, illetve a szerverek piacán is olyan teljesítményű chipekkel jelent meg, melyekre az AMD sok esetben nem tudott megfelelő választ adni, többnyire meglévő modelljeinek radikális árcsökkentésére kényszerült. Az Intel modern processzorainak az AMD a K10 kódnevű architektúrával igyekszik visszavágni, melyet működő rendszerben elsőként – igaz, akkor még csak szűk körben – 2006 végén demonstráltak a fejlesztők.
A gyártó sokáig nem nagyon nyilatkozott a piaci bevezetés időpontjáról, ha mégis, akkor csak tág intervallumokat adott meg. Kiszivárgott információk ugyanakkor azt valószínűsítették, hogy már a nyár folyamán színre léphetnek az első Barcelona magos (azaz egyetlen szilíciumlapkán négy magot tartalmazó) Opteron szerverprocesszorok, a harmadik negyedévre pedig már tucatnyinál is több típus lesz kapható. Azóta világossá vált, hogy a Barcelona hivatalos bemutatója szeptember 10-re tolódik, amikor 1,9 és 2 GHz-en futó Opteronok válnak elérhetővé, a gyorsabb modellek pedig csak a negyedik negyedévben kerülnek piacra. A Phenom névre keresztelt K10-alapú asztali processzorok még később jönnek: az első fecskék még az év vége előtt megérkeznek, de a többség 2008 első negyedétől lesz kapható.
Ezek a termékek – a 2008 első felében bemutatkozó Puma mobil platformmal együtt – kulcsszerepet játszanak az AMD piaci helyzetének megszilárdításában; sikerük újra fellendítheti a gyártó forgalmát, sikertelenségük azonban beláthatatlan folyamatokat indíthat el. A felfokozott várakozás tükrében érthető, hogy a gyártó a premier időpontjával és a chipek bizonyos tulajdonságaival kapcsolatban nagyon óvatosan adagolta az információkat.
A Mercury News-nak adott interjúban Hector Ruiz, az AMD igazgatótanácsának elnöke, a cég vezérigazgatója most először beszélt az új kulcstermék, a Barcelona elkészültének nehézségeiről. Eszerint az új processzorgenerációnak már jóval korábban meg kellett volna jelennie. A kérdésre, hogy mi okozta a késedelmet, azt válaszolta: „Borzasztóan komplikált, olyat csinálunk, amit előttünk senki. Bármilyen erős a versenytársunk, ő sem ültetett négy magot egy lapkára... Minden alkalommal, amikor egy technikai hibába futottunk, nagyjából hat héttel vetette vissza az ütemterv teljesítését, hogy megoldjuk a problémát. Azt reméltük, nem lesz sok nehézség, de a Barcelona esetében több volt, mint vártuk. Időközben kijavítottuk az összes hibát, de ez hat hónapos késést okozott eredeti szándékainkhoz képest.”
Az új processzorok teljesítményét illetően a bejelentést megelőzően nem láthatunk tisztán. Ruiz ugyanakkor nagyon erős terméknek tartja a Barcelona magos processzorokat. „Nem lesz akkora hatással, mint az (első) Opteronok, hiszen abban az időben az Intelnek nem volt új, versenyképes terméke. A mostani helyzet nagyobb kihívást jelent, arra számítunk, hogy az AMD és az Intel minden területen szoros versenyben fog állni.”
A két cég nem csupán a technológiai fejlesztések és az árképzés fegyverével küzd egymás ellen, az utóbbi években az AMD jogi eszközöket is megragad annak érdekében, hogy bizonyítsa az Intel versenykorlátozó magatartását és „piszkos” módszereit. Ruiz a különböző régiókban eltérő formát öltő versenyjogi eljárások kapcsán elmondta, nem az Intel pénzügyi megbüntetése az elsődleges cél, inkább olyan kiegyensúlyozott piaci feltételeket szeretnének elérni, ahol az ügyfelek a termékek jellemzői alapján választanak ki termékeket, technológiákat, és nem korlátozzák őket döntéseikben.
