Az Intel az idei esztendő tavaszán, ezen belül is – jelen állás szerint – még márciusban tervezi piacra dobni a Rocket Lake-S kódnevű fejlesztését, amelyet az elmúlt év októberében lepleztek le. Mivel igen közel van a start, lényegében elég sok információ szivárog az OEM-ek felől, így belőhető a rendszer előnye. Ez nagyrészt kimerül a PCI Express 4.0-ban, és a marketing is erre lesz felépítve, kiegészítve azzal, hogy az új processzorral, az 500-as sorozatú alaplapokon belül már 20 darab PCI Express 4.0-s sáv van kivezetve a komponensek felé, így egy x4-es M.2 SSD mellé egy x16-os PCI Express 4.0-s csatolót használó VGA is befogható limitációk nélkül.
A tényleges teljesítmény tekintetében nagyrészt az előzetes várakozások köszönnek majd vissza. A csúcsmodellnek számító Core i9-11900K-t az Intel az AMD Ryzen 7 5800X versenytársának szánja. A két erősebb Ryzenre a vállalatnak egyelőre nem lesz válasza. A nyolcmagos, leggyorsabb Rocket Lake-S azonban nem teljesít rosszul a szintén nyolcmagos Ryzen ellen. Főleg egy szálon tudja azt felülmúlni, míg több szálon inkább hátrányba kerül, de a különbségek nem jelentősek. A többszálú teljesítmény egyébként növelhető, ha az alaplapon belül a felhasználó engedi a turbó órajelek megtartását. Ezzel a processzor nem fog 56 másodpercen után visszakapcsolni egy relatíve alacsony órajelre, hanem a magasabb fogyasztás árán fenntartja a turbót. Ennek a hátránya, hogy az energiafelhasználás jelentős marad, ebből a szempontból egyébként nem igazán tudja megközelíteni az AMD-t az Intel.
A játékok esetében kissé bonyolult a helyzet. Az Intel a saját tesztjében magas felbontáson és magas részletességgel mért jellemzően egyjátékos AAA címeket. Ebben a vállalat a Core i9-11900K-t a Ryzen 7 5800X elé hozta ki átlagosan 2-5%-kal. Van azonban egy terület, ami valamiért nem igazán megy a Rocket Lake-S-nek. Az egyes, többjátékos eSport játékban eléggé messze kerül a Ryzentől. Az OEM-ektől megtudtuk, hogy ilyen cím például a League of Legends, illetve a Counter-Strike: Global Offensive, és ezekben a programokban 25-30%-kal van lemaradva az Intel friss fejlesztése. Megjegyzendő azonban, hogy a szóban forgó alkotások 300-500 fps között futnak a mai erős processzorokon, tehát alapvetően az AMD előnye csak azok számára hasznos, akik extrém magas képfrissítésre képes kijelzőt vesznek, vagyis lényegében a profi játékosok tudnak belőle előnyt szerezni. Arról egyébként nincs pontos adat, hogy a Zen 3-nak miért mennek ennyire jól bizonyos eSport címek, de jó eséllyel a rendkívül nagy, 32 MB-os, nyolc mag között megosztott gyorsítótár az oka. Ha az Intel is ilyen nagy kapacitású gyorsítótárat épített volna be, akkor jóval kisebb lehetne az említett két játékban a különbség, de két teljes gyártástechnológiai lépcső hátrányban vannak a konkurensükhöz viszonyítva, így a mérnökeiknek nagyon meg kellett gondolniuk, hogy mire költik a tranzisztorbüdzsét.
Ha a fentebb leírt két eSport címet leszámítjuk, akkor a Core i9-11900K teljesítménye egészen korrekt a Ryzen 7 5800X-hez viszonyítva, amit több OEM is megerősített számunkra. A Rocket Lake-S csúcsmodelljének egyetlen igazi hátránya a lényegesen nagyobb fogyasztása. Mobil szinten ez kritikus szempont lenne, de az asztali piacon azért az a plusz 50-70 watt, ami a gyakorlatban, terhelés mellett kimérhető, elég jól kezelhető megfelelő hűtéssel. Innentől kezdve egyéni preferencia kérdése, hogy ez kinek fér bele, de sokat segíthet magának az Intel, ha a konkurens Ryzenek alá áraz.
