Az AMD az Androidról mindig is felemás értelemben nyilatkozott. A cég korábban elmondta, hogy ide felesleges x86-os lapkával betörni, mert az elérhető alkalmazások száma kevesebb, mint ARM processzorral. Ezt az Intel sem tagadja, hiszen saját felmérésük szerint is nagyjából az elérhető applikációk 90-95%-át képesek futtatni, de a Google Play a nem kompatibilis programokat fel sem kínálja letöltésre, tehát ebből a felhasználók csak annyit érzékelnek, hogy esetleg nem találják a régi kedvencüket. Ezzel kapcsolatban még ma is sok vita van, és mindenki a saját álláspontját védi, de az tény, hogy az Androidon ARM-os rendszerchipek mellett több alkalmazás futtatható. A Qualcomm ezt nemrég nyomatékosította is, hiszen elmondásuk szerint a legjobb ingyenes játékok nagy többségének csak ARM portja van (és sajnos ezen az ARM partnerei dolgoznak, hogy ez így is maradjon).
Az AMD az Androiddal kapcsolatban ma már nem zárkózik annyira el. Valószínűleg a cég belátta, hogy a piacot inkább ez az operációs rendszer érdekli, így a részben saját fejlesztésű Android emulátorral sem mozgattak meg túl nagy tömeget a Windows kapcsán. Az azonban még nem tiszta, hogy a korábbi véleményük változik-e, hiszen támogatás szempontjából ma sincs előrébb az x86 az ARM-hoz képest. A SweClockers információi szerint a vállalat úgyis készít ARM-os lapkát a szerverekbe, így az ARMv8 architektúrával már közelebbi kapcsolatba kerülhettek. Gyakorlatilag nem lehetetlen egy olyan lapkát készíteni az androidos tabletekhez, amely ARM Cortex-A53 vagy Cortex-A57 magokkal dolgozik, esetleg Big.Little koncepcióval beveti mindkettőt. Egy ilyen alapot már csak ki kell egészíteni egy IGP-vel, ami nyilván lehet az aktuális GCN architektúra áttervezése.
A GCN architektúrával kapcsolatban már régi pletykának számít, hogy kap egy olyan variánst, amit az ARMv8-as magok mellé lehet építeni. Ez egy komoly áttervezésnek minősül, de tekintve, hogy az AMD az elmúlt két évben csak simogatta az eredeti alapokat, így a fő fejlesztőcsoport akár ezzel is foglalkozhatott, míg egy másik csapat az aktuális architektúra frissítésén dolgozott. Vad pletykák ezek, de belegondolva abba, hogy az AMD-nek az ARM-os szerverek és a beágyazott rendszerek miatt úgyis el kell végeznie az előbbi fejlesztéseket, egy végfelhasználói piacra szánt lapka abszolút logikusnak tűnik. Elsősorban tabletekbe, mert az okostelefonokba manapság szinte csak integrált 3G-s modemmel lehet bekerülni, míg a méretesebb mobil eszközök esetében ez nem egy lényeges követelmény, mivel ott inkább nagyobb teljesítményre vágyik a felhasználó.
Az is érdekes kérdés, hogy miért pont most jöhet el ennek az ideje. Elsősorban azért, mert az AMD korábban is jelentősen túltervezte a saját GPU-architektúráit, és technikailag ezt az előnyt folyamatosan tartják, így a GCN tudásszintjét gyakorlatilag meg sem közelíti senki, de tegyük hozzá, hogy más cégnek nem kellett úgy gondolkodnia, hogy az adott architektúrának legalább 8 évig helyt kell állnia az új generációs asztali konzolokban, tehát biztos, hogy nem ugyanabból az irányból közelítették meg a kérdést. Az AMD-nek igazából nem volt sok választása, így technikai értelemben olyan grafikus multiprocesszorokat terveztek, amelyek tudása vetekszik a központi processzormagokkal, ami egyrészt nagy előnnyel bírhatott a konzoltenderek megnyerése szempontjából, de az extra tudás extra fogyasztást is jelent. Az aktuális ultramobil IGP-k ma sokkal több kompromisszumot kötnek a fogyasztás féken tartása érdekében, így például, nem ismerik mindegyik IEEE 754-2008-as kerekítési módot, a VCMP-t, nincs teljes denormál támogatásuk és hasonló apróságok. Máig nincs egyetértés a cégek között, hogy az ultramobil termékekbe miket érdemes implementálni. Bár fokozatosan menetel a piac a precíz vektorfeldolgozó felé, azért olyan éles váltást senki sem tartott reálisnak, mint amit az AMD meglépett a GCN-nel. De mint említettük, ez logikus is, hiszen az AMD-n kívül senkitől sem kértek extrém tudású hardvert a konzolokba.
A HSA tervezett beépítése az Androidba [+]
A GCN architektúra ma csak szenvedne az androidos termékek piacán, hiszen a komoly tudásért többletfogyasztással kell fizetni, miközben a rendszerben rejlő képességeket semmi sem használná ki. A piac azonban 2014-től kezd el úgy formálódni, hogy értékes legyen a grafikus processzor tudása. Az ARM, a Qualcomm és az Imagination azon dolgozik, hogy ott legyen az Androidban a HSA infrastruktúra, ami a Google számára sem kedvezőtlen, hiszen jól kiegészítené a Renderscript API-t. Egy lehetséges implementációra vonatkozóan már készül is az ARM, és tekintve, hogy az androidos piac nagy többsége a HSA mellett áll, így a Google-re is nagy nyomás helyeznek ezzel. Gyakorlatilag elemi érdeke lett az ARM, a Qualcomm és az Imagination trió számára a HSA beépítése, mivel az új generációs ultramobil grafikus vezérlőket ennek megfelelően tervezték, és a beépített tudás már nekik is többletfogyasztást jelent, miközben ma csak kihasználatlanul áll. Ez az a pont, amikor az AMD-nek érdemes megpróbálnia a belépést, hiszen a három nagy hátán fel lehet kapaszkodni, köszönhetően annak, hogy ugyanolyan igényekkel fordulnak a Google felé.
Állítólag a részletek novemberben derülnek majd ki, míg a pletykált SoC szállítása 2014-ben esedékes. Itt sok múlik majd a Google-ön, hiszen HSA nélkül ebbe tényleg nem érdemes belevágni, tehát a megfelelő Androidot mindenképp meg kell várni az esetleges debütálással.
