Az ARM 64 bites processzorarchitektúrája nagy előrelépés lesz a szerverpiacra pályázó cégek körében. A mikroszerverek szegmensében amúgy is egyre nagyobb potenciál lakozik, hiszen a nyers teljesítmény helyett előtérbe kerül az egységnyi fogyasztás alatt felmutatott tempó. Már többen jelezték, hogy érdeklődnek az új lehetőség iránt, így a Calxeda és az AMD is készül 2014-re ARMv8 architektúrára alapozó szerverprocesszorral. Felmerült azonban az NVIDIA neve is, hiszen a cég korábban már ecsetelte, hogy a Denver kódnevű projekt szintén az ARMv8-ra épül, így lényegében nyitott a lehetőség a mikroszerverek irányában is.
Mielőtt a pletykák túl nagy figyelmet kaptak volna, az NVIDIA gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és Chris Evenden elmondta, hogy a vállalatot egyelőre nem foglalkoztatja a mikroszerverek piaca. Ez egyrészt logikus is, mivel erre a szegmensre mindenképpen szükséges egy fabric technológia, és ilyet az NVIDIA jelenleg nem fejleszt. Természetesen egy megfelelő belső hálózati interfész ma már licencelhető is, és a nagyobb szervergyártók sajátot is készítenek, de azok a cégek, amelyek házon belül meg tudják oldani a fejlesztést, az integrációból komoly előnyt kovácsolhatnak. A Calxeda fejleszti a saját EnergyCore rendszerét, míg az AMD – az egyszerűbb utat választva – felvásárolta a már kész SeaMicro Freedom interfészt.
Ha az NVIDIA később mégis meggondolja magát, és belevágnak a mikroszerverek piacába, akkor nyilván érdemes kifejleszthetniük egy saját fabric technológiát, hiszen ezen a piacon a teljes rendszer skálázhatósága a legfontosabb, és ehhez egy kitesztelt, illetve gyors fabric összeköttetés szükséges. E nélkül nagyon nehéz lesz helytállni, mivel a házon belül fejlesztett, régóta üzemelő interfészek nagyobb hatékonyságot és megbízhatóságot biztosítanak. Ebből a szempontból az NVIDIA mikroszerveres terveit övező pletyka eleve átgondolatlan volt, de a vállalat jobbnak látta, ha hivatalosan is cáfolja.
Chris Evenden, a cég szóvivője egyébként elmondta, hogy az NVIDIA érdeklődik a szerverpiac iránt, de csak a HPC szegmens tekintetében, ahol a Tesla gyorsítókkal ma is jelen vannak. A Denver kódnevű processzormag is elsősorban ide készül, és a Maxwell néven fejlesztett lapkákban helyet is kap. Ezek nem mondhatók teljesen új információnak, hiszen korábban is az integráció és a HPC szerverek meghódítása állt a tervekben, illetve már régebben kiderült, hogy a Kepler architektúra leváltójának szánt Maxwell kapja meg elsőként a saját tervezésű ARMv8-as processzormagokat, ezzel az NVIDIA egy nagy teljesítményű, heterogén módon programozható processzorral áll majd elő, vagyis köznyelven egy APU-val. A vállalat egyébként nem zárja ki annak a lehetőséget, hogy a szerverpiac más részeit is megtámadják, de egyelőre távolabbi tervekről nem beszélnek. Ennek megfelelően a pletykált Boulder kódnevű fejlesztés létezését sem erősítette meg a cég, noha nem is cáfolta.
