A Ramiris Dealer Nap rendhagyó eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt években, mára gyakorlatilag a legnagyobb - külföldi gyártókat és friss információkat felvonultató - igazán szakmai rendezvény a honi számítástechnikában. A PROHARDVER!, miként tavaly is, a rendezvény egyik kiemelt médiatámogatója - ennek szellemében igyekszünk folyamatosan szállítani az itt elhangzó információkat.
A mai napon előadást tart többek között az AMD, az MSI és az Asus külföldi és hazai képviselője.
Formabontó módon az egyes előadásokból nem az aktuális piaci információkat fogjuk tálalni - kivéve, amennyiben azok frissebbek megjelent híreinknél. Igyekszünk inkább az érdekességeket, koncepciókat, trendeket bemutatni.
Kezdjünk rögtön a fentiek szellemében az AMD-vel! Azon túl, hogy ismét megtudtuk, milyen remek processzor is az Athlon 64 összes inkarnációja (tényleg azok), a legfontosabb momentum talán az volt, amikor az AMD három részre osztva saját történelmét ecsetelte.
Az első fázis a "technológiai követés", amely alatt az AMD a konkurens Intel technológiáit licencelve gyakorlatilag egy második vonalas szállító szerepét töltötte be. A K5-ös processzor megjelenéséig ez konkrét Intel CPU-k "utángyártott" vezióit jelentette, de utána is csak nagyon lassan javult a helyzet a NexGen felvásárlásával, majd a K6 és K6-II megjelenésével.
Az igazi áttörést az Athlon hozta, mellyel az AMD átlépett a "technológiai kihívó" szerepébe. Emlékezzünk, hogy fejlesztés terén ekkor az Intel átmenetileg hátrányba került, a Coppermine magos Pentium III megjelenéséig az Athlon vitathatatlanul a leggyorsabb asztali PC-s processzor volt. Mindezek ellenére nagyon nehéz volt a piaci elismertséget is megszereznie a cégnek, hiszen kellően erős múlt nélkül nem volt akkora hitele és ereje (tőkéje) az alaplap- és egyéb komponensgyártóknál.
Az Athlon 64 piacrakerülésével azonban a sok fejlesztés meghozta gyümölcsét, és vitathatóan ugyan, de mára az AMD "technológiai vezetőnek" hívja magát. Tegyük hozzá, ez leginkább desktop- és x86 szerver-vonalon igaz, az épp robbanó notebookpiacon tetemes a lemaradásuk, Turion ide vagy oda. Az Opteron viszont olyan elismertséget hozott a cégnek, amellyel korábban sosem büszkélkedhetett, a nemrég debütált Athlon 64 X2 pedig valóban kimutatja az architektúra foga fehérjét, a Pentium D érezhetően korszerűtlenebb alapokra épül.
Így eshetett meg, hogy az Athlon 64 X2 árban is jelentősen a konkurencia fölé nőtt, amire eddig sosem volt példa a cég történetében. Sokan reménykedtek, hogy ez csak átmeneti helyzet, talán csak véletlenül fogott túl vastagon a cég ceruzája, de nem. A mai előadás fő üzenete az volt, hogy az AMD már nem az a másodvonalbeli cég, amely anno volt, ennek megfelelően viszont meg is kérik a fejlesztéseik árát.
A drága Athlon 64 X2 tehát él és élni fog. Egészen 2006 közepéig kell majd várnunk az olcsóbb, kétmagos AMD processzorokra, de a fentiekből valószínűsíthető, hogy a legújabb fejlesztések akkor sem lesznek olcsóbbak. A cég tehát "felnőtt", annak minden előnyével és hátrányával együtt.
