A Microsoft a – jelenleg is zajló – Hot Chips konferencián tartott előadásán részletezte az Xbox One hardverét az érdeklődőknek. Az már korábbról is kiderült, hogy az APU-t az AMD tervezte a redmondi óriáscégnek, és az sem volt titok, hogy 8 darab Jaguar processzormagot, egy 12 darab CU-t használó, GCN architektúrára épülő IGP-t, valamint 256 bites memóriabuszt rejt. A Hot Chips azonban a rendszerek mélylélektanáról szól, így az Xbox One APU-ja sem úszhatta meg a felületesnél jóval alaposabb kivesézést.
A Microsoft elmondta, hogy az 5 milliárd tranzisztorból álló lapka a TSMC 28 nm-es HPM node-ján készül, a kiterjedése pedig 363 mm². A tranzisztorsűrűség meglepően jónak tűnik, de igazából a 32 MB-os ESRAM használ elég sok tranzisztort igen kicsi területen. Utóbbi négy darab 8 MB-os szeletre van felosztva, és ezek egyenként 256 bites busszal kapcsolódnak az IGP-hez. A maximális memória-sávszélesség 204 GB/s, de a minimális érték sem kevesebb 109 GB/s-nál.
Az Xbox One APU-ja
A központi processzor szempontjából a Microsoft magát a Jaguár magot nem bántotta, de az L2 gyorsítótárra vonatkozóan módosításokat kért a cég. A pontos részletek erre vonatkozóan nem derültek ki, de annyit elárult az előadó, hogy nagyobb sebességre volt szükség. Az IGP esetében a CU-k lényegében megegyeznek a PC-kbe szánt, új generációs Radeonok megoldásaival. A Microsoft azonban a módosításokat itt sem vetette el, így az integrált grafikus vezérlő két ACE egységet kapott, illetve két grafikus parancsprocesszor is a rendszer része. Utóbbi abból a szempontból meglepő, hogy az AMD PC-s hardverei egy parancsprocesszorral dolgoznak, viszont a grafikus és általános számítási feladatot is képes biztosítani, míg az Xbox One APU-jában az általános számításért csak az ACE egységek felelnek, a grafikai feladatokat pedig a grafikus parancsprocesszorok vezérlik. Az IGP emellett két setup motort kapott egy-egy tesszellátorral, illetve négy ROP blokk található a rendszerben, ami 16 darab blending egységet eredményez.
A 853 MHz-es magórajel ismeretében kikalkulálható, hogy az IGP számítási teljesítménye 1,31 TFLOPS, továbbá másodpercenként 1,71 milliárd háromszög feldolgozására képes, 40,9 gigatexel/másodperces texel és 13,6 gigapixel/másodperces pixel kitöltési sebesség mellett.
Az APU legfontosabb funkciója, hogy a 68,3 GB/s-os sebességgel elérhető, 8 GB kapacitású, DDR3 szabványú rendszermemóriát a processzormagok, az IGP, valamint a többi speciális segédprocesszor megosztja az úgynevezett host guest MMU-kon keresztül, illetve a laptáblák is szinkronizálva vannak. Ez tehát a korábbi híreknek megfelelően nem egyenlő az AMD hUMA architektúrájával, de a funkcionalitását tekintve nagyon hasonlít ahhoz.
Az Xbox One APU-ja a fő feldolgozók mellett rengeteg segédprocesszorból áll, így például megemlíthetők a videók dekódolásáért és kódolásáért felelős egységek, melyek célja egyértelmű. Előbbi a főleg H.264-es formátumú videók lejátszását gyorsítja, míg utóbbi lényegében a DVR szolgáltatáshoz kell, hiszen a rendszer ennek segítségével vesz fel videókat a játékokból úgy, hogy az nem befolyásolja a futtatás sebességét.
További segédprocesszoroknak számítanak az úgynevezett Swizzle Copy motorok. Ebből két normál és két speciális megoldás van a lapkában. Az alapfunkciót tekintve mind a négy motor a gyors DMA-t (közvetlen memória-hozzáférés) biztosítja. Egy-egy ilyen egység 256 bitnyi információt tud írni vagy olvasni, vagyis a tempójuk 27,3 GB/s. Ugyanakkor ezek a motorok egy buszra vannak kötve, azaz a memória-sávszélesség egységenként és összesen is ennyi. Érdemes megjegyezni, hogy a Swizzle Copy motorok funkcióját az IGP is el tudná látni önállóan, méghozzá nagyobb sebesség mellett, de a négy egység akkor is működhet, ha az IGP-ben található shader feldolgozók éppen dolgoznak valami máson, tehát összességében a Microsoft ötlete a fixfunkciós hardverekre vonatkozóan nem rossz. A két speciális Swizzle Copy motor egyébként extra funkciókat is támogat. Az egyik a JPEG formátumú tartalmak dekódolását is elvégzi, továbbá képes az LZ77-es veszteségmentes tömörítési algoritmussal becsomagolt adatok dekódolására. Ebből már sejthető, hogy a másik speciális egység az LZ77-es kódolásért felel majd. Utóbbi algoritmust sok dologra fel lehet használni, többek között a memóriába kiírt, nem túl sűrűn használt adatok betömörítése is lehetséges.
A Microsoft a hangzás szempontjából is új szintre szeretne lépni. Az Xbox One APU-ja így kapott egy SHAPE (Scalable Hardware Audio Processing Engine) nevű blokkot, ami egy dedikáltan a hangok feldolgozására kialakított hardver. A kodek mellett a feldolgozást négy Tensilica DSP segíti. Ezek közül az egyik a vezérlőprocesszor, mely az ütemezésért és a többi processzor menedzseléséért felel. A három megmaradt feldolgozóból egy skalár, míg kettő vektor DSP. Utóbbiak 128 bites SIMD motorral dolgoznak, az összesített számítási teljesítményük pedig 15,4 GFLOPS.
Dióhéjban ez lenne az AMD és a Microsoft által tervezett Xbox One APU, de ehhez a lapkához tartozik még egy vezérlőhíd, ami a további feladatokat látja el. Ehhez kapcsolódik a Blu-ray meghajtó, az 500 GB-os merevlemez, illetve egy 8 GB-os flashmemória is. Utóbbiról nem tudni, hogy egészen pontosan milyen szerepe lesz, akár az operációs rendszer is kerülhet ide, de az sem kizárt, hogy egy gyorsítótárról lesz szó. Ez majd a későbbiekben úgyis kiderül. A fogyasztásról a Microsoft nem beszélt, de megnyugtatta a kedélyeket, hogy a konzolban található APU nagyon energiatakarékos, így terhelés nélkül a teljes energiaigény 2,5%-ával is beéri.
Az Xbox One hardvere nagyon kellemesnek tűnik, sok benne a jó ötlet, így a technikai képességek szempontjából az új konzol igazi új generációs gép. Ugyanakkor szokás szerint megjegyzendő, hogy a konzolokat sosem a hardver adja el, hanem az elérhető tartalom, így a technikai tudás és sebesség ugyan fontos összetevő, de nem ez dönt majd a kasszáknál.
