Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • frescho

    addikt

    válasz zoltanz #14039 üzenetére

    Ez jol lathato, mert 24 word megy be a C1 hibajavito algoritmusba es 32 jon ki a C2 utan. Azt hiszem most jon az a resz, amiben nem ertunk egyet. konyhanyelvu lesz, mert ezt mar magam irom kutfobol.

    A lemezre az adatot egy szep spiralban egettuk fel, amit vissza kellene olvasni. Az olvasast egy lezersugarral vegezzuk. Az olvasasnal ket igazi problema van:

    - A spiralon kell tartani a fejet, ami folyamatos mozgatast igenyel
    - A leolvasott jelet vissza kell alakitani

    Eloszor tehat megfeleloen kell pozicionalni a fejet es kovetni a spiralt. A spiral kb 0.5 mikron szeles es 1.6mikronnyira van a kovetkezo kortol. (1mikron= 1/1000000 m)

    Felporgetjuk a lemezt egy motorral, ami 220 es 500-as fodulatszam kozott fokozat mentesen szabalyozhato. A fordulatszamot a rekonstrualt orajelbol tudjuk eloallitani, igy olyan utemben olvassuk a lemezt, mint amilyenben azt visszaalakitja a DA.

    A fejmozgato mechanizmus durvan rapozicionalja a fejet a megfelelo helyre, majd a finom szervo pontositja azt. Ezt a lencse rendszer mozgatasaval vegzi. Ez utobbi a legfontosabb szerintem az egesz cuccban. Az egyesz all minimum egy ado lezerdiodabol, aminek a fenyet a lemezre fokuszaljak. A lemezrol visszaverodo feny az erzekelobe jut. Az erzekelo minimum ket diodabol (plusz optika) all. A ket fotodioda a lemez sugaran helyezkednek el egymas mellett. Tehat ha pontosan a spiralon mozog a fej, akkor a ket erzekelobe azonos mennyisegu feny verodik vissza. Ha a fej elkezd leterni a spiralrol, akkor amelyik iranyban elter tole a visszaverodo feny mennyisege csokken. A ket erzekelo kozotti kulonbseget erzekelve szepen vissza lehet pozicionalni kozepre a fejet. A valosagban a fej a spiralon tantorog, mint mikor Jozsi komuves a bekotouton hazafele a felezovonalon probal tekerni a 7 feles utan.

    Tehat a fejet mar sikerult a szervoval a spiralon tartani. Ha a ket dioda jelet osszeadjuk, akkor a jel erossege allando. Mar csak az a dolgunk, hogy a fenyero valtozasokat visszalakitsuk egyesek es nullak sorozatava. Elso korben a jelet nagyjabol allando ertekre hozzuk egy valtoztathato nagysagu erositovel (ezt altalaban kihagyjak a leirasok) es szepen detektaljuk az eleket mondjuk egy schmidt triggerrel. Ez leegyszerusitve max 1V-os jelnel azt jelenti, hogyha 0V-rol 1V-ra vagy 1V-rol 0V-ra, akkor ott el van. (Schmidt triggernek ugye hiszterezise van, ami segit elnyomni a jelre rakodott zajt, nem ugral oda vissza, ha 0.5V korul jarkal a jel, hanem szukseg van egy bizonyos nagysagu valtozasra.) Az elek jelentik ugye az 1-et, ahol nincs el, de a rekonstrualt orajel szerint lehetne a 0-at.

    Innen mar viszonylag sima az ut. A bitfolyambol a keretek megkeresesevel elkezdjuk visszafejteni az eredeti PCM jelet. Lekapjuk a vezerlo reszt, ha kell azok segitsegevel a megfelelo helyre (perc:masodperc) pozicionalunk. Ugyanugy ezek felelnek azert is, hogy rekonstrualjuk az orajelet. Az orajelet a lejatszo referenciajahoz szinkronizaljuk a motor vezerlesevel. Lekapjuk rola a kodolast es ainterleavinget es maris megvan az eredeti analog multiplexelt jel, ami demultiplexalas utan mehet a DA-ra.

    Ha tulsagosan nagy a hiba, akkor a kodolas es intreleaving sem segit visszaallitani az eredeti PCM-et. Ket eset lehetseges:

    - APCM-et nem tudjuk visszanyerni, de szinkronban tudjuk tartani a lejatszast es a fejet a csigavonallal. Ilyenkor a lejatszo ket dolgot tehet vagy az adott reszt kinemitja vagy megprobal valami kamu interpolaciot beszurni a serult reszbe, hogy ne vegyuk eszre a hibat.

    - Tul nagy a karc vagy mas serules es elkezd ugralni a lemez, megall a lejatszo...

    A vezerlest altalaban egy szep szazlabu IC vezerli. Nemelyiknek van olyan laba, amin a hibajavitast jelzi vissza. Egy meghajtoval ra lehet csatlakoztatni egy led-et es ha surun villog, akkor az adott lemezrol masolatot kesziteni. Az is erdekes, hogyha fekete filccel bekened a lemez szelet, akkor a javitas kevesbe dolgozik. A lezer par szazaleka valoszinuleg onnan reflektalodik es az eleg nagy kesleltetessel visszaerkezo jel valoszinuleg nem izlik a szervonak.

    Velemeny?

    https://frescho.hu

Új hozzászólás Aktív témák