Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kyuzo

    csendes tag

    válasz LifeSpirit #3017 üzenetére

    Heló LifeSpirit,

    Bár már kaptál választ, árnyalja a képet ha több véleményt is kapsz.
    1. Lehet, sőt egyik fejleszti a másikat, de pár dolgot figyelembe kell venni. Vannak nem igazán összeférhetők kezdőként egyszerre kezdve (később egymásra építeni lehet). Más szellemiség és cél, viszont hasonló közeg miatt amit egyik helyen elvárnak az üti a másikat. Ez belső konfliktust okozhat, vagy vitát a mestereddel. Pl. aikido-jujutsu, judo-MMA
    Az is szempont, hogy két nagyon fizikális, kemény vonalasat ne válassz, mert nem lesz időd regenerálódni és elhasználódsz, visszatérő sérüléseket szerzel stb. Pl. thaibox-kempo
    De amúgy jó párosítások amiknél egyik erre, másik arra fejleszt. Pl. mentálisan/fizikálisan, technikailag/erőnlétben, agresszív/deffenzív, rúgás/ütés, ütés/feszítés, állóharc/földharc, pusztakezes/fegyveres.
    Azt is meg kell gondolni, hogy a harcművészet hosszú távú befektetés. 1év mire megismered a stílust, 5 év mire kiismered és 15 mire elsajátítod. Meg általában jobb az ha először kis gőzzel aztán egyre komolyabban, de végig következetesen csinálja valaki, mintha rögtön heti 5 edzéssel aztán tartósan csak lejárogatva mert ez meg az jött közbe.

    2. Ninjutsu vagy wingchun? Sportkocsi, vagy dzsip? A kérdés inkább az hogy mi a célod vele elsősorban. Ha fegyelmet akarsz tanulni és határozott fellépést, jó fizikumot, menj el karatézni. Ha érdekel valamelyik harci kultúrája, szellemisége, izgalmasnak találod, vagy csak le szeretnéd vezetni a napi stresszt, stb. tanulj valami autentikusat: kung fu, kalaripaya, iaijutsu/kenjutsu.
    Ha versenyezni és megmérkőzni akarsz: box, MMA, ha mozgáskultúrát egyensúlyt, eséstechnikát fejleszeni: judo, aikido. Persze mindegyikben kapsz jóval többet, de a jellegük miatt valamelyikből koncentráltan. Aztán ha önvédelmet, az a legnehezebb. Nagyon sok a tévhit és az álmodozás.

    3. Mindkettőről van bőven info a neten, úgyhogy csak személyes véleményt mondok. A ninjutsu egy kicsit nekem ilyen "minden-valami-bármi-semmi", és sok benne a marketing ferdítés. Ami tény, hogy nagyon izgalmas, érdekes és sokszínű. Megtanít esni és gurulni, van sok szabadtéri gyakorlás ami mind nagyon jó, állítólag érzékelést, helyzetfelmérést is fejlesztenek a jobb helyeken, ami már önvédelem kategória. Ami nem jó, hogy nem az aminek mondják és a technikái nem valós helyzetben, valós ellenfélen teszteltek. (ha ebbe bele akarsz menni szívesen, most nem ide tartozik)
    A wing chun nagyon gyors és praktikus abban, hogy a kéz-szem kordinációt fejleszti. Éles helyzetben egy felkészületlen, képzetlen ellenfelet kizökkent, de aki tudja mit csinál, vagy megszokta, hogy kisebb ütéseket bekap fejre azt nem. Szerintem valamilyen arcvédővel full-kontaktban érdemes majd kipróbálni valamelyik edzőtársaddal, aztán képzetlen barátoddal, hogy megszokd mindkét irányból milyen a valóságban. Ez minden más stílusra is igaz. Szinte minden komolyabb utcai verekedésben valakinek megsérül a keze-lába a saját támadásától. Nem vicc.

    4. Mindkettő hatékony és egyik sem. Rory Miller nagyszerű könyvében írja, hogy a támadás mindig gyorsabb, erősebb, váratlanabb és közelebbről jön mint hinnéd. Ha már felálltatok egymással szemben 1-1 ellen, vagy csak a ruhádat rángatják a wing chun jó. De ilyen van ritkábban. Előre észre venni, elkerülni, vagy ha nem lehet: időben reagálni. Erre meg így együtt lehet hogy a ninjutsu hamarabb megtanít.

    5. Ha rossz mestert találsz az mindenképpen nagyon ártalmas neked. Ez stílustól független. Fals önbizalmat kapsz, működésképtelen technikákkal. Sajnos európában a magas rang sem garancia, de referenciát, előéletet érdemes nézni. A klubnak lehetőleg legyen közvetlen kapcsolata az anyaszervezettel, sok magasrangú tanítvány, megfelelő felszerelés, jó hangulatú de fegyelmezett, kontrollált edzés. Előny valamilyen szövetségi tagság. Meg edzés után beszélgess a mestereddel, szerintem az a jó, ha mindenre szívesen válaszol, nem ferdít és nagyon őszinte. Pl. az nem baj ha azt mondja hogy ez és ez az előképzettségem alapján ebből és ebből merítve tanítok, nem tartozom sehová, de működik és ezt felvállalom bárkivel szemben. Az a gyanús, ha ködösít, vagy misztifikál. "ezt ezen a szinten még nem kell tudni", "oké hogy ebbe most nincs erő/nem működik, de a nagyobb mesterek már egészen más színvonalon csinálják", vagy "ezt egy helyi mester mutatta, akinél ez családon belüli titok volt". Ami itthon tanulható az máshol sem titok. Aki pedig japánban/kínában tanult, vagy csak járt ott annak van nyoma.
    Az emberek anatómiája, gyenge pontjai is mindenhol ugyanazok. Állítólag a fizika törvényai is. Az ilyen egy ponton megérint és meghalsz szerű legendás technikák jobb ha hiányoznak a retorikából.

    Sok sikert és kitartást:)

  • Kyuzo

    csendes tag

    Akit érdekel a tradicionális japán kardforgatás:

    Iaijutsu edzés kezdőknek, Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren a József Attila gimnáziumban (1117. Váli u. 1) minden csütörtökön 19-órától.

    Bővebben itt:
    iaijutsu.mindenkilapja.hu
    info.iaijutsu@gmail.com
    vagy a Facebookon: Muso Jikiden Einshin Ryu

  • Kyuzo

    csendes tag

    válasz Hatchet #3043 üzenetére

    Mások voltak, nem tudom pontosan kik.

    Ez a mi iskolánk, Muso Jikiden Eishin Ryu Iaijutsu:
    http://www.youtube.com/watch?v=aymNYM92ZJA&feature=related

    _________

    A boksszal kapcsolatban meg egyet értek amit írtál. Sajnos nagyon átfertőzi a bukik játékai a címmeccsek esélyeseivel, ebből van ugyanis az egyik nagy lé, a másik meg amit írtál a látványból. Klitschkoék pl. fele annyi nem kapnak mint Morales, vagy anno Tyson kapott, mert a show-t kell eladni. Ez kár.
    Az évek óta veretlen bajnokok meg nekem furcsák. A K1 egyetlen nagy alakja sem veretlen. Nehezen tudom elhinni, hogy valójában valaki ennyi ideig a topon tudjon lenni és szószerint jobb mindenkinél a súlycsoportján belül. (persze hozzá tartozik, hogy egy bokszoló lemondja a meccset ha megsérül, a K1-es meg elveszíti)
    Erdeit én is nagyon sokra tartom, kár hogy az lett vele mint Michalczewski-vel.

  • Kyuzo

    csendes tag

    válasz Rav3n02 #3066 üzenetére

    Az oldalad stílusa nekem tetszik, jól átlátható, majd még biztos lesz benne több minden.
    A betűtípusban szerintem maradj a times, arial, tahoma, verdana listán, ezt mindenki meg tudja nyitni, hiába a szebb betű ha olvashatatlanul jelenik meg.

    A cikked - őszinte leszek - nem igazán tetszik. A hozzáállásod, ami személyiséged lejött általa, nagyon szimpatikus, látszik hogy a jó végénél kezeled a harcművészeteket. Nem kétlem hogy valamilyen stílust is gyakorolsz, többet ismersz, gondolom full kontakt tapasztalatod is van.
    De az önvédelem ennél kicsit mélyebb dolog! Az olyan pszichológiai utalások amikre érintőlegesen kitérsz: támadás-, védekezés-, aggresszió-, sokk- stb. lélektan meg végképp. Erről írjon egy pszichológus, aki számtalan támadót, vagy megtámadottat megismert. Vagy egy olyan ember aki napi szinten átéli, van rá túlélési stratégiája.
    Úgy gondolom hogy (az olvasottak alapján) nem elég a tudás, ahhoz képest ami kell. Túl sok a naív, elméleti szintű, logikus érvekkel felépített koreográfia, ami "biztos így van".
    Olyan mintha úgy írnál a hegymászásról oktatókönyvet, hogy tudsz hevedert kötni, meg biztosítani, függeszkedve kötélen mászni, de egyetlen hegyet sem másztál még, csak láttad ahogy mások csinálják.

    Persze nem azt mondom, ezekről jó ha gondolkodik az ember, mérlegeli hogy amit tanult hogy használná, de ezek nagy része hamis illuzió. És ha illuziókban ringva adsz tanácsot másoknak akkor menthetetlenül őket is illúziókba ringatod. Jót akarsz de rosszat teszel.

    Az önvédelem, 5%-ka a technika és 10% az erönlét. Erre a legvégén kerül sor ugyanis amikor már rengeteg hibát elkövettél. Azon kéne töprengeni, hogy mérd fel és kerüld el a lehetséges támadást, mielőtt tényleges lenne.

    Amit írsz, hogy józan ésszel végiggondolni, meg legjobb tudásunk szerint felmérni nem működik. Sőt még azt sem amit tényként közöltél: "hogy tettlegességre kerül sor", vagy hogy "pár mp. és bekapjuk az első ütést.
    Sajnos ez is ábránd. A szociális kondicionálás, jól neveltség, valóság tagadás pszichés önvédelemből, meg esetleges sokk miatt az átlag ember ilyen helyzetben nem ismeri be időben hogy igen ez már az!
    A tettlegesség pedig pár másodperc, legalábbis a lényege, ahol még változtathatok a végkimenetelen.
    Az átlag embert pedig úgy értem, mindenki aki nem erre trenírozott katona, vagy Huarez szerű városban nőtt föl és gyerek kora óta hozzászokott.

    Ettől persze különbözik a másik szituáció, mikor dominancia alapon mindkét fél beszólogat és összeverekszenek, többen, ketten. Viszont hasonló mikor valakidet megtámadják.
    Erről még sokat lehetne tárgyalni, bár kicsit ellent mond annak amit fentebb írtam. Én sem vagyok pszichológus. Sem katona, sem mexikói :)

  • Kyuzo

    csendes tag

    válasz Horka1 #3077 üzenetére

    Én ott tennék különbséget, hogy az önvédelem optimálisan egy soklépéses folyamat, ahol mindig a lehető legbiztonságosabbat és egyszerűbbet választod amire lehetőség van, amint ezek szűkülnek lépsz a radikális, adott esetben a harc felé.

    Az önvédelem ami szerint én eljárok kb. így néz ki:

    elkerülni a kockázatos helyszínt -> észrevenni és elkerülni a lehetséges fenyegetést -> eltávolodni a fenyegetéstől / felmérni a B-tervet (milyen fegyverrel, hová, kire) -> ellehetetleníteni a támadást / lehetséges fegyver és kiút közelében maradni (akár olyan helyre állva ahol beavatkoznának, vagy szóban kidumálni ha lehet) -> elfutni -> a lehető legagresszívebb megelőzőcsapás, aztán kitörés, futás -> visszaütni, vagy ellökni magamtól, kitörni és futni -> leszűkíteni a támadható szögeket, lehetőleg fegyverrel felkészülni a visszaverésre és kitörésre -> leszűkíteni a támadható szögeket felkészülni hogy aki ütőtávon belülre kerül azt szétszedem

    Mindig az előbbire törekszem, ha az lehetetlen vagy meghiusult jön a következő. És szerintem a későbbi stádiumokba a legtöbb esetben egy sor hibás döntés miatt keveredhet az ember, amivel áthágta az előzőket. Figyelmetlenség, egó, lustaság stb.
    A segítségkérést szándékosan nem vettem bele, nem működik. Ha kiáltozol, mentális blokkokat építesz fel, cselekvésképtelenné téve magad, arra várva hogy mások beavatkozzanak, te meg addig kivédekezed. Sajnos viszont az agresszíó okozta sokk a szemtanuknál is jelentkezik, mire felolvadnak, már többnyire az áldozat súlyosan megsérült.

Új hozzászólás Aktív témák