Új hozzászólás Aktív témák

• #53033 BB9000 senior tag andrás47 #52946

  Új Válasz 2020-04-29 09:47:28 #53033

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  BB9000

  senior tag

  válasz andrás47 #52946 üzenetére

  Hőszivattyús vagy Kondenzációs szárítógép?
  Ha még nem vettél szárítógépet, akkor hallgasd meg a másik oldal véleményét is. Szerintem a hőszivattyús jobb választás. Nekem is az van.
  A (#52945) hsz-ben linkelt videón bemutatott géptisztítás alanya szerintem kb 10 éves elhanyagolt gép. A valóság: gondos használat mellett nem kell 10 évnél gyakrabban teljes szétszereléssel kitakarítani a gépet. Az én gépem 2 és fél éves. 2022-ben jár le az 5 év gari róla. A kondenzátora olyan tiszta, mint újkorában. Ezt onnan tudom, hogy 1. : ránézek és nem látok rajta koszt. 2. műszerrel mérem a fogyasztását és mérhető fogyasztásemelkedést nem tapasztaltam az újkori fogyasztási értékkel összehasonlítva. Amikor megy a gép, egyenletes 540-550 W-os fogyasztást mérek. A program hossza függ a beletett ruhák mennyiségétől, anyagától, hőmérsékletétől, víztartalmától stb. A kondenzátor elkoszolódásával a fogyasztás növekszik az évek alatt, mivel a hatékonyság csökken.
  A jelentős hátrányként említett rendszeres kondenzátor-takarítási igény tehát a valóságban nem jelentkezik olyan nagy hátrányként. (10+ évet nem is minden gép bír ki.)
  A hőszivattyús gépek előnyei:
  1. Alacsonyabb szárítási hőfok
  Kb 10-15 fokkal alacsonyabb hőfokon szárít egy hőszivattyús gép a kondenzációsnál. A szárítási hőfoknak a ruhák összemenésében van szerepe. Alacsonyabb hőfokon szárításkor sokkal kevésbé mennek benne össze a ruhák. Itt a fórumon erről, számomra hihetetlen általános vélemény alakult ki mi szerint a ruhák másoknál egyáltalán nem mennek össze a szárítógépben. Nálam sok ruha összement. Úgy, hogy csak olyat teszek a gépbe, ami a címke szerint szárítható!!! Eltérő mértékben mentek össze. Van ami egyből nagyon és vagy ami apránként. Azokon csak 4-5 szárítás után vettem észre a méretváltozást. Természetesen sok olyan ruhadarab is van, ami egyáltalán nem ment össze.
  2. Alacsonyabb fogyasztás
  Itt nagyon nagy a különbség, ami zsebre megy! Az EU-ban nem minden szabályozás értelmetlen és nem véletlenül vezetik ki az energiapazarló technológiákat. A "kondenzációs" kategóriában kapható -hőszivattyú nélkül üzemelő- szárítógépek 2-3 szoros energiafelhasználással működnek a "hőszivattyús" kategóriába sorolt társaikhoz képest. Azok is a kondenzáció elvén működnek, csak van bennük hőszivattyú is!
  A szárítógép üzemeltetési költség szempontból hasonlít az autóra. Az összköltség három tényezőből adódik össze: bekerülési költség (vételár) + üzemanyag (benzin vagy áram) + szervízköltségek (javítások). Autónál még rájön az adó és a biztosítások folyamatos költsége is. Az alacsonyabb fogyasztás a használat gyakoriságától függően 10 év távlatában nézve a gép vételárát megközelítő vagy meghaladó összegű árammegtakarítást jelent ! Aki szárítógépet vásárol, az azért teszi ezt, mert használni fogja. Ki többet, ki kevesebbet. Én pl csak ősszel, télen és tavasszal, vagy olyan napokon amikor nyáron esik az eső és kültérben nem száradnának meg a ruhák. Aki a legkevesebbet használja : heti ~1-et, vagyis évente 50-et. Az átlag heti ~3 szárítás vagyis évente 150. Az intenzív felhasználás során -pl a nagycsaládosoknál- akár heti ~6-8 szárítást is lefut, ami évente 300-400 darab!!! A számolás további részét mindenki végezze el maga.

Új hozzászólás Aktív témák