Új hozzászólás Aktív témák

• #19997 moha21 addikt Batman2 #19993

  Új Válasz 2012-06-03 11:27:48 #19997

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  moha21

  addikt

  válasz Batman2 #19993 üzenetére

  Létezik olyan fogyóelektródás védőgázas hegesztőberendezés ami impulzuselven működik, de nem ez az elterjedt a védőgázas hegesztéseknél.

  Itt a hegesztőáram polaritásváltás nélkül lüktető egyenáram, amelyik egy viszonylag kis alapérték és egy nagy impulzusáram között periodikusan változik ( ismétlődik ). 30..300 Hz között szokott általában lenni a frekvenciája.

  Előnye, hogy kis alapáramú szakaszban az ív stabilan fennmarad, némi hozaganyag megolvadás mellett.

  Tehát kis áramnál is el tudják érni az "aprócseppes " anyagátvitelt. Több előnye is van, de azok már az huzalelőtolásra és a kényszerhelyzetben való hegesztésre vonatkoznak inkább.

  Viszont ezen tulajdonságai csak akkor használhatóak ki, ha az paramétereket ( huzalelőtolás, alapáram, időtartam, impulzusfrekvencia, impulzusáram ) teljesen össze van hangolva. Ez nem egyszerű feladat.

  Fogyóelektródás védőgázas hegesztéshez lapos jelleggörbéjű feszültségforrást használnak, míg bevont elektródáshoz eső jelleggörbéjűt.

  "Vajon ha tennék egy hagyományos ívheggesztő trafó elé egy négyszögjel generátort, és impulzusokkal üzemeltetném, akkor hasonlóan viselkedne, mint a védőgázas ??"

  Az előző mondatomból kiindulva is jól látható, hogy nem. :-)

  Bevont elektródával is lehet gyönyörű varratokat készíteni, a salakot meg el kell távolítani.

  A hegesztési pöttyök szerintem a Pinch-effektusnak köszönhetőek. Villamos árammal átjárt vezető körül mindig mágneses erőtér alakul ki, az erőtér egyik összetevője körpályán helyezkedik el, másik összetevője pedig a középtengely felé mutat
  Ez az összetevő a legnagyobb hatását a szilárd és a folyékony átmenet helyén fejti ki, ahol ez az erő összeszorítja a huzal végén megömlött cseppet.

  Ezen kívül még az áramerősség függvénye is az elektróda anyagátvitele.

  Zárlatmentes anyagátvitel esetében előbb nagy cseppes, majd az áram növelésével finomcseppes átvitel lesz. További áramerősség növelésével ( ~400A ) már permetes anyagátvitel fog végbemenni.
  Ezután ~500 A fölött az aktív folt a hozaganyag palástján egyre nagyobb felületeket foglal el, a hozaganyag végén kialakult kúp csúcsszöge egyre csökken és kialakul egy több mm hosszú fémszál, amit a mágneses tér, az elektromos tér instabilitásai képesek " megforgatni". Ebből lesz a fogóíves anyagátvitelként ismert jelenség . :-)

  Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Új hozzászólás Aktív témák