Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz atesss #9583 üzenetére

    "Tudnál ajánlani egy erre a célra megfelelőt ?"
    Iyen kapcsolóüzemre szinte tényleg bármilyen kisáramú példány megteszi, amely kibírja a hét szegmens összesített (katód-) áramát, azaz áramkorláttól függően 100..200 mA-t. Bipolárból pl. 2N3904, mosfetből BS170, vagy ezek SMD megfelelői, meg még vagy ezer más típus szóba jöhet. A mosfet annyival praktikusabb, hogy annál nem kell külön gate-ellenállás (míg bipolárnál kellene mindhárom bázissal sorosan 1-1), ugyanakkor ajánlott 'logic-level' kivitelűnek lennie, hogy a portról kapott (5V-os táp esetén jó esetben ugyanilyen nagyságrendű) vezérlő feszültséggel is szépen kinyisson.
    "Vagyis akkor mennyivel csökkene a fényerő ?"
    Eleve nagyobb fényerejű kijelzővel fel sem tűnne. Pl. 18mA-es konstans árammal hajtott kijelző helyett 3 digitet időmultiplexben hajtva az effektív eredő áram 6mA lesz, az optikai teljesítmény meg ugye közelítőleg arányos a nyitóárammal. Én Lomex-es leértékelt kijezővel próbáltam, és bár csak két digitet hajtottam multiplex-vezérléssel (de eleve kisebb árammal), az még nagyon fényes volt. Azt a 7-szegmenses ledet most is fillérekért árulják, FND317 típusjellel.
    Kondit itt felejtsd el: a szegmensek minden digitnél közös vezérlőjelet kapnak, ettől multiplex a vezérlés, az adott időpillanatban meghajtott (bekapcsolt) digitet választhatod ki a katódokat vezérlő félvezetőkkel. Ha kapacitást teszel a szegmensvezérlő jelekre, akkor épp a multiplex lényege vész el: ha az egyik számjegynél egy adott szegmens vezérelt, de az időben következőnél (vagyis a mellette lévőnél) már nem, akkor a rajta kisülő kapac miatt az mégis világítana.
    "Mondjuk akkor ebből is kellene 21 db... De a soros ellenállásokból úgyis kell."
    Nem. Soros ellenállásból csak 7 darab kell, mivel a szegmensek minden digitnél közösítettek. Kapcsolótranzisztorból meg annyi, ahány számjegyed van. Időmultiplex meghajtásnál az egyetlen hátrány a villogás lehet, de megfelelő sebességgel kapcsolgatva a digiteket az már kevéssé zavaró.
    "Még az jutott eszembe az időmultiplexelt megoldás a kontroller programja szempontjából hátrányos."
    Nem feltétlenül. Én úgy oldottam meg (PIC-kel ugyan, nem Atmel-kontrollerrel, de ez tényleg ízlés kérdése), hogy egy belső, iduláskor felparaméterezett időzítő adott időközönként bekövetkező túlcsordulása - másodpercenként kb. 60-szor - megszakítást váltott ki, és az interruptot kiszolgáló rutin (ISR) teljes egészében lekezelte a két digitből álló hétszegmenses kijelzőt. A főprogramban ezért abszolút nem kellett ehhez kapcsolódó időzítésekkel meg egyebekkel törődni, csak azzal, hogy a két kijelzett digit értékét tartalmazó két változóban a megfelelő értékek legyenek, a megjelenítést az ISR önerőből megoldotta.
    Ventivezérlés: magától a fordulatszámméréstől szerintem nem lesz bonyolult a feladat, ha a ventilátor saját impulzuskimenetét számlálod (az impulzus- vagy frekvenciaszámlálás szintén könnyen lekezelhető interrupt használatával). PWM-vezérlésnél inkább lehet probléma - típustól függően - ennek az impulzuskimenetnek a meghülyülése, miután a PWM a teljes venti tápfeszének gyors ki- és bekapcsolgatását jelenti. Persze nem kötelező PWM-et használni, de kontrollerrel ez a megoldás lényegesen egyszerűbb a lineáris vezérlésnél: alig fogyaszt, és a ventiket vezérlő félvezetők sem nagyon melegednek, így az egész kapcsolás kis méretű lehet. Egy évekkel ezelőtti topik kedvéért próbapanelen néhány óra alatt összedobott egyszerű, kontrolleres PWM-ventivezérlő: [link].

Új hozzászólás Aktív témák