Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Sullivan #6292 üzenetére

    Ilyen teljesítményre már nem lehet egy egyszerű potmétert bepakolni mert rövid úton kijön belöle a füst és akkor nem működik tovább. :)
    Egy kapcsolóüzemű megoldást lenne célszerű alkalmazni, például LM2576 [link] ezt tápfesz-1,4V-ig ki lehet hajtani ha 3A-el terheled, ha kevesebbel akkor csak pár tized volt esik rajta. Elég igénytelen kapcsolás, próbanyákra is meg lehet építeni.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Sullivan #6296 üzenetére

    Az is egy megoldás, de kicsit húzós árban, és kérdéses mennyire lehet majd szabályozni, azokat nem menetközbenki kapcsolgatásra találták ki. Ha nem vagy otthon az elektornikában akkor inkább vegyél egy kész szabályzót vagy köss külön külön pométert a ventik elé.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Samus #6304 üzenetére

    Esetleg meg lehetne próbálni egy 5V-os relével csinálni egy öntartó kapcsolást. Kikísréletezed milyen feszültségnél enged el a relé és pár ellenállással leosztod az akkufeszt, hogy akkor kapcsoljon le amikor kell. Egy kis segítség a dologhoz [link]
    A teljesítmény ellenállásokat nem kell félteni, de legfőképpen fogdosni :) Számold ki mekkora teljesítmény esik rajtuk, ha kevesebb mint 5W akkor nem kell aggódni, csak olyan helyre kell tenni ahol nem okoz galibát az áltakuk okozott meleg. (1W-ot fűtő 5W-os ellenállás kb 60 fokos, de 150 fokig működőképesek)

    Sullivan #6302

    A fejegységnek még talán valami nagyobb kondenzátorral, de az erősítőknek már felesleges, túlnagy kondenzátorok kellenének. Az a fő gond hogy az indíto hatalmas telejsítményt vesz fel az akksiból aminek ennek hatására leesik a feszültsége, új nagyobb akksival valószínűleg nem lenne gond, de a fene sem tudja, buszon indítózásnál még a világítás is csak pislákol :)

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz ReJim #6384 üzenetére

    Ha AVR-ezni akarsz és van egy "dugdosós paneled" akkor még devboard sem kell. A legegyszerűbb programozó az az ISP lényegében 5db vezeték a microcontroller és a számítógép párhuzamos portja között.
    A programozás úgy zajlik hogy megírod a programod, lefordítod és a bináris feltöltőd mikrokontollerbe egy programmal. Ha Windows alatt akarsz programozni akkor ajánlom a WinAVR-t, ingyenes és elég jó, egymagában megcsinálja a fordítást és a feltöltést is.
    Kezdésnek ajánlom az ATMEGA16-ot, az már elég erős, de még elérhető DIP-40-es tokban.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz nyunyu #6412 üzenetére

    Mérj rá a kimenetre milyen fesz van rajta, hogy a relé mindig behúz, lehet valami felesleges adat is kikerül.
    Ez a kapcsolás [link] nem sokkal bonyolultabb, de nem terheli a portot csak minimális árammal. Ennél a kapcsolásnál már a relét el is lehetne hagyni és közvetlenül a csipogót kötni a tranzisztor után, de akkor illendő tenni a transzisztor bázisa elé egy diódát hogy a gép felé ne mehessen áram. (a deluxe verizóban akár optot is)
    Az ipari PC-n nincs pc kerhács? :)

    Annó régen még párhuzamos portal kapcsolgattam ilyesmit, annak meg volt az az előnye hogy TTL jelszintel működött.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Devid_81 #10131 üzenetére

    Ha építeni szeretnél, akkor innen válassz IC-t [link], vagy ez sem rossz megoldás [link]
    De árulnak építőkészleteket is pl. [link]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Lompos48 #10152 üzenetére

    Köszi! :)

    atesss
    Fényerő szabályozásra ott a PWM, fix tápfesz esetén egy áramkorlátozó ellenállás és egy tranzisztor az egész.
    A két táp összekötését, 1-1 diódán keresztül meg tudod oldani.
    De az a legegyszerűbb ha nézel egy valósidejű órát [link] a legtöbbhöz lehet elemet vagy szuperkapacitást csatlakoztatni.
    Attól függ ébreszteni-e kell-e az órának akkor is ha nincs hálózati táplálás. Ha kell ébreszteni, akkor step-down MC34063-al 6,8-6,9V-ra és 80-120mA-es áram limittel, és mehet rá közveltnül egy 0.8-1.2Ah-s 6V-os ólomakksi, arról pár napot tuti menne az óra, utána pedig egy mezei 7805-ös.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz And #10170 üzenetére

    Valóban a 7805-ös helyett KF50 jobb lenne.
    Multiplexelni párszáz Hz bőven elég szerinem, a PWM pedig lehet akár 2 nagyságrendel nagyobb frekvenciájú is.
    6 V 1, 3 Ah, 97x24x56mm 0,33 kg, a tömege nem kicsi, de méretre talán belefé, végülis rajta kívül minden más, maxiumum 20 mm magas.

    atesss
    Ehhez felesleges Atmega128, de még általánosságban Atmega is, egy Tiny bőven elég.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #10174 üzenetére

    A PWM nem túl nagy bonyolítás szerintem.
    Ezek a progamrozók jók hozzá, az egyszerűbb mikrokontrollereket ISP-n keresztül lehet programozni. [link] [link]
    De ha van párhuzamos port a számítógépeden akkor az STK200 a legolcsóbb megoldás [link] Annyi szépséghibája van talán, hogy a buffer nélküli verzión néha beragad a reset, akkor vagy újraindítod PC-n keresztül, vagy lehúzod a progrmaozó kábelét.
    Bootloader felesleges szerintem, elvégre ott van a programozó, annak akkor lenne értelme, ha pl soros porton keresztül akarnád a későbbiekben frissíteni a programot.
    A kijelzőt kezelését valahogy így lehet szerintem megoldani, így lényegében csak a tranzisztorok szabják meg a maximális áramot [link] Igen, a bázis áram korlátozó ellenállsok lemaradtak. :B

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #10176 üzenetére

    Jó a te ötleted is, de így talán kicsit szebb és lesz egy álalánosan használható kijelző meghajtód. Amit később kevesebb gondal tudsz illeszteni más áramkörbe.
    A T-Bird-ről most hallok először, de ha van rajta JTAG rossz nem lehet.
    Nekem egy USBTinyISP projektem fut, azzal fogom kiváltani az STK200-at és az asztali gépet.
    Sorosportnak az esetek többségében megteszi egy USB soros illesztő is, sok "gyári" progrmaozóban is olyan van.
    Debugolni úgy tudod, hogy megnézed a kijelzőt, ha az van rajta amit látni szeretnél akkor örömbódottá, ha nem akkor megpróbálsz rájönni hol a bibi. :D De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik.
    Ha otthagyod az ISP csatit a kész panelen akkor azon keresztül tudod frissíteni a programot, akkor nem kell bootloader.
    A boltból megvett chip-eket gond nélkül lehet programozni, legalábbis ISP-n tuti. És tuti üresek, mert egyszer poénból megnéztem mi van bennük gyárilag, üresek voltak.
    Tina-val készült, a kezelőfelülete nekem kicsit nyűgös (sosem azt fogja meg amit én szeretnék), de sok felesleges prototípus építéstől kímélt már meg, pár perc alatt ki lehet deríteni benne életképes-e a konstrukció.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #10188 üzenetére

    Kell minden szegmens meghajtásához 1, hogy ne a mikrokontroller kimeneteit terheljük akár 7 x 5-10mA-el.
    A kijelző kiválasztáshoz azért csináltam két tranzisztoros meghajtót, mert így nem gond ha nagyobb a kijelző tápfeszültsége mint a mikrokontrolleré. Azonos tápfeszültség esetén az NPN tranzisztort el lehet hagyni és akkor fordított logika szerint kapcsol majd. A PWM-nél szintén ugyanígy.
    Nem tudom mekkora árammal szeretnéd meghajtani a kijelzőt, de szerintem a BC337/BC327 páros bőven megteszi.
    Dobozból vegyél egy ablak nélkülit és vágass rá valahol egy ablakot, még olyan szépnek sem kell lenne a vágásnak, ha teszel elé egy sötét plexit valahogy így.
    A gomb nem gond, a belső felhúzó ellenállásokat használva lényegében csak be kell kötni az I/O láb és a föld közzé a gombot, 3 db elég is lesz.
    Tápnak szerintem megteszi egy 5V-os párszáz mA-es telefon vagy MP3 lejátszó töltő. Áramszünet esetére pedig ott lenne egy 9V-os elem, vagy 3-4db ceruza. De mivel a kijelző aránylag sokat fogaszt elemes üzemre váltáskor érdemesebb lenne, csak időnként felvillantani. ( akkor talán nem merül le még ébresztés előtt)

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz mezis #10248 üzenetére

    Összeszerelésnél nem gond, ha csak egyik lábát tudod melegíteni egyszerre, kiszedésnél annál inkább.
    Megkened folyasztószerrel a pad-et, oda illeszted az alkatérsz, majd egyik lábát odaforrasztod, fontosabb hogy az ón legyen vékony mint a hegy. A gyári heggyel gond nélkül lehet dolgozni 1206-os alkatrészekkel. Csinálhatod úgy is, hogy előre megónozod a pad-et, akkor ónnal már nem kell vacakolni, csak odateszed az alkatrészt a csipesszel és megmelegíted a pad-et.

    PH-User

    Ha csak otthonra kell, és még kezdő vagy elég egy [SMA 050]. Ha van egy felesleges notebook töltőd akkor elég magát a pákát megvenni kb 2k-ért, 19V-ról használható.
    A forrasztó mellé mindenféleképpen vegyél folyasztószert és ónszívó szalagot. Nagyon hasznosak tudnak lenni, ha összeragad két láb, vagy le kell tisztítani a felületet.
    A vékony hegy mellé célszerű beszerezni egy ilyet is [link], ha IC-t kellene beforrasztani, vagy durvább munkákra. SMD-zni végülis megteszi a gyári hegye is alkalomszerűen 0805-ig, de egy hegyesebb jól jön, ha több alaktrészt kell beültetni.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz tzsolesz #10265 üzenetére

    Kapcsolási rajz, második oldal AF-AMPLIFER rész, R1640, R1642 és R1650, R1652 5,6k-s ellenállás kiforraszt, a ott be tudod kötni a jelet.
    A 15kHz fölé szeretnél menni akkor C1640, C1641 C1650, C1653 4,7uF-os elektrolit kondenztorokat lecseréled, MKT vagy MKP-re, illetve C1645, C1646, C1647 C1648 56pF-os kondenzátor eltávolítod, vagy csökkented az értékét. ( eltávolítva elképzelhető, hogy gerjedni fog az erősítő ) Egy ilyen erősítőtől ne vár audiophile élményt, általában még mély és középtartományban elmennek, de a magasaik nem a legjobbak.
    8 Ohm-on maximum 9W teljesítményt tud leadni, 12V-os tápfesz mellett.

    Szerk.: Addig szöszömötöltem a kapcsolásirajzzal, hogy megelőztek :)

    [ Szerkesztve ]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz moha21 #10301 üzenetére

    Nem tudom, hogy az újabb ATX szabványok mit írnak, de a régebbi a ATX és AT tápok visszacsatolása is 5V-on volt. Ennek a legfőbb oka az, hogy 5V-ra kerültek direktbe fogyasztók, amíg 12V-on a ventiket leszámítva szinte semmi sem volt direktbe kötve. A modern gépekben sem kell betonstabilnak lennie a 12V-nak, úgy is kapcsolóüzemű tápok állítják elő a cpu és grafikuskártya feszültségeit, aminek annyira nem számít pár százalék ingadozás. Annó viszont fontos volt az 5V amikor még a proci is arról ment.
    A -12V-ot nem nagyon terhelném a helyedben, lényegében csak az RS-232 miatt van a tápegységekben és többnyire csak 500mA-el terhető.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #10732 üzenetére

    Azu USB csatin +-5% eltérés megengedett, azaz elég 4,75V a lejátszónak ( bízzunk benne betartják a szabványokat ). Erre rájön a LP8345 200mV drop-ja, azaz a pakkot, 4.95V-ig tudod kisütni, ez 1,2375V-os cellafeszt jelent, ami azt jelenti, hogy az akku elég hamar lemerül. De ez ellen tudsz tenni, ha minél kisebb árammal sütöd ki, [link] pl. ha 1C-vel sütöd ki ( 2000mAh-s akksinál ez 2000mA-rt jelent, akkor már, ha 20% töltést leadott már akkor 1,2V-ra esik a cella feszültsége, 0,2C-nél (2Ah-nál 400mA) csak 75-80% tájékán esik 1,2V alá a cella fesültsége. De ezek az adatok erősen típus függők.

    Másik megoldás egy darab li-ion cella és step-up, pl MC34063-al. A Kalkulátor segítségével könnyen ki lehet számolni az akatrészek értékét. Akkut érdemesebb innen rendelni [link].

    Harmadik megoldás, két li-ion cella és szinte bármilyen feszstab ic, nem gazdaságos, de egyszerű mint a faék.

    Negyedik lehetőség, hogy szétszeded a lejátszót, leméred benne az akksit, és rendelsz hozzá egyet valahonnan. Lehet, hogy komplett akksit nem találsz csak cellát, ezesetben az elektroniát át kell rá forrasztani. Ha nincs pont akkora méretű akkor mehet bele egy kisebb is, pl a gyári 400mAh helyett 300mAh-s talán még azzal is meglenne az 5 órás felvételi idő.

    Daneeka

    Ki kellene deríteni mekkora az áramfelvétele a füles erősítőnek, elvileg nem nagyon kellene 100mA-nél többnek lennie. Akkor még neccesen elmenne borda nélkül is, de 1-1 ilyen picike bordával tökéletes lesz [link].

    "Illetve most elbizonytalanodtam a táppal kapcsolatban is. Mindenütt azt olvastam, hogy mindnél nagyobb a szűrőkondik értéke annál jobban fogja kezelni a nagy tranzienseket, basszust stb. az erölködő. Ez a hatás vajon "elveszik" ha utánuk rakok egy stabilizátort vagy nem?"

    Eleve kell egy bizonyos méretű kondenzátor, hogy ne halld a brummot, ezt a stabilizátor elé érdemes tenni. A stabiliztor, ha kellően gyors és bírja a nagy ámokat, akkor nem lesz gond a tranziensekkel. De a nagy kapacitás a pontos szabályozás rovására megy a kiemneten.

    Alkalmazhatsz a tápban egy CRC szűrést még a stabilizátor előtt, az egy aluláteresztő szűrőt alkot (megszűri a brummot), plusz az ellenálláson is esik feszültség, így kevesebbet kell fűtenie a stab ic-nek.

    Fülesnek egy Firstwatt F2-t használok, az egyszerűsége ellenére meglepően kellemesen szól [link] Elvileg az eredeti kapcsolási rajz [link] de lehet rajta bőven egyszerűíteni, ha gondolod felteszem az általam megépített verziót.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz CPT.Pirk #10760 üzenetére

    Diódákkal párhuzamosan 1-1 100nF-os MKT kondi, Low ESR elkók, párhuzamosan velük egy pár uF-os MKT kondi, de a dióda is lehetne akkor már schottky. Igazából a táp simán van olyan bonyolult mint a végfok, vagy talán még bonyolultabb.
    Ha jól számoltam 47 Ohm és 1000uF, már 3,38Hz-es aluláteresztő szűrőt alkot amin 100mA mellett 4,7V esik, így marad 7,3V a feszstabnak fűteni.

    atesss

    Ha a két akksi közel egyforma típusú akkor nem kell külön töltőt építeni hozzá. Azaz ha most li-ion van benne akkor olyat kell bele tenni, ha li-po akkor olyat ( a li-ion-nak kemény fém burkolata van, a li-po olyan mint ha csak egy kis zacskó lenne. ( li-po li-ion )

    Li-ion akksiból, ha a külső töltőnél maradsz, a 18650-es cellák a leggazdaságosabbak, ezeket külföldről éri meg talán a legjobban rendelni.
    Ha sorba akarsz kettőt kapcsolni, akkor már nem használahtod a MAX1811-et és kell elektronika is, ami figyeli, a két cella feszültségét, nehogy úgy jöjjön ki a 8,4V a töltés végén, hogy egyik-en 3,4V a másikon 5V.
    Egy cella + step-up, akkor használhatod a MAX1811-et töltőnek, akkor feltételezvén, hogy a cella valóban 3Ah-s és a táp hatásfoka 75%, akkor 5V-on lenne 1,6Ah kb.
    A mélykisütés védelem nem gond, árulnak védelemmel ellátott akkukat, figyelik a mélykisütést, a túltöltést, és a túl nagy áramot is, a Protected felíratot kell keresni a leírásban.

    [ Szerkesztve ]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz CPT.Pirk #10764 üzenetére

    Nem nagyon tudom, lehet nem is MKT volt, hanem kerámia. Több készülékben is láttam milyen megoldást.

    atesss

    A li-ion/li-po akkukat, lehet 1C-vel tölteni. 3000mAh-s akkut, 500mA-el töltve kb 9-10 óra lesz a tötési idő. ( nem tudom, hogy neked ez jó vagy rossz, de úgy sem lesz 3000mAh az akksi, hanem inkább csak 2500mAh, így 8-9 óra alatt is feltötődhet) Ha elég 80%-ra tölteni, akkor elég 6 illetve 5 óra is az akksiknak, bár nem tudom, hogy ez hogy hat az élettartamukra. Úgy kell jumper-elni az alaplapot, hogy az USB ponton Standby táp legyen, így este töltődhet kedvére.
    A védelem többnyire 4,2V fölött, vagy 2,5V alatt illetve típustól függően 2-5A terhelés hatására egyszerűen lekapcsolja a kimenetet. ( egy picike dual FET-el szokták megoldani általában )
    A magyar akksi 99%, hogy ugyanaz mint a linkelt oldalon lévő.

    Daneeka

    Füles erősítőnek elég egy 5VA-es trafó az 1k körül van. De ha hordozható cucc kell, akkor inkább vegyél egy kis dugasztápot. Szépen megszűröd, és ha nincs túl nagy áramfelvétele az erősítőnek akkor tudsz csinálni aránylag könnyen szimetrikus tápot, két ellenállással és egy műveletierősítővel, amit 30-40mA-el terhelhetsz. Vagy nézel olyan végfokot amihez nem kell szimetrikus táp.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #10777 üzenetére

    1A felett már csak kapcsolóüzemű töltő jöhet számítába, láttam lett linkelve már pár fajta, de 2k egy IC-ért... Ha stabil a tápfesz akkor tökéletes az MC34063 a feladatra, bementen van áramlimit, így fix tápfesz mellett fix a töltőáram. De akkor már egy 12V-os 1A-es dugasztáp, arról lehet 2Ah-val tölteni egy cellát.
    Párhuzamosan akkor kapcsolj cellákat, ha csak minimális az eltérés közöttük, ezt otthon nem egyszerű lemérni. Feltöltöd őket teljesen, majd ugyanakkora terheléssel sütöd ki őket, ha mindig ugyanakkora feszültséget mérsz rajtuk akkor mehet a dolog. Egyéb esetekben egy-egy schottky dióda az akuk előtt és külön töltő, ami közvetlenül a cellákra kapcsolódik. Diódából célszerű valami nagyobbat választani, hogy minél kisebb feszültség essen rajtuk pl. 400mA-hez, inkább 3-5A-est, és minél alacsonyabb feszültségűt, azokon még kisebb fesz esik.

    De lassan ott tartasz, hogy a két akku, a töltő, a stabilizátor 5V-ra lesz vagy 7-8k+jó pár óra tervezés és szerelés. Szedd szét a lejátszót és cseréld inkább benne ki az akksit, itt szerintem találsz megfelelőt [link]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #10809 üzenetére

    1A mellett min van 500mV dop-ja az IC-nek, az akkut 4,2V-ig kell töltenie azaz kell neki min 4,7V tápfesz, de lehet az az akku 2,5V-ig is lemerülve, ekkora a töltő IC-nek 2,2W hőt kell leadnia, nem lehetletlen feladat, de helyigényes a hűtőborda.
    Pl van egy stabilizált 12V-os tápod, akkor az MC34063-al csinálsz egy step-down kapcsolást ( a nagyobb áram miatt külső FET-el vagy tranzisztorral ). Nem les ideális töltő, mert az akku feszültségének változásval fog változni kis mértékben a tölrőáram ( mivel a bemeneti oldalon van az áramlimit ) de ez 3,8V és 4,2V között +-5%.
    Fmin a kapcsolóüzemű táp műköfési frekvenciája, Vripple az a kimenet hullámossága, mekkora eltérés engedhető meg a kimenő feszültségben, ez lényegében csak a kimenet kondenzátorától és a frekvenciától függ. Nagy frekvencia esetén elég kisebb kondenztor is, kisebb frekvenciára nagyobb. De mindenféleképpen valami Low-ESR típus kell, mellé pedig 100nF - 1uF X7R vagy Y5V.
    Ha másik is li-po és 3,7V-os nem lesz gond. Cserénél figyelj a polaritásra, ha nem komplett akkut veszel hanem csak cellát akkor óvatosan forraszd át az elektornikát és próbáld ne rövidrazárni az akksit. Mindig ragaszd le az egyik pólusát, akkor tuti nem lesz gond.
    Az BL-5X egy sima Li-ion akksi, az igazat megvallva szeritnem a li-ion és a li-po, csereszabatos, lényegében egymással, csak a tölő és kisütő áramokra kell figyelni cserénél.

  • Jancsi

    aktív tag

    atesss

    Ami SMD az többnyire kapcsolóüzemű, azoknak nem túl nagy a hőleadásuk.
    Az MC34063 kimenetét tudod állítani, ha fix ellenállásosztó helyett potmétert használsz, de akkor úgy kell méretezni az induktivitást és a kondenzátorokat is.
    Visszatérve még a 4 Ni-MH akkus ötlethez, a klasszikus műveleti erős táp, kicsit tovább gondolva logikai FET-el, így 500mA mellett 50mV a drop.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Jancsi #10825 üzenetére

    Az előző kapcsolásirajz rossz. Holnap kijavítom.

    [ Szerkesztve ]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz PH-User #10828 üzenetére

    Építs egy ilyen [link] áramgenerátort szerintem. Az "izzóból" kiszeded az elektornikát, ami szerintem 1 ellenállás, majd a LED-eket hármassával sorbakötve, a sorokat 1-1 pár Ohm-os ellenállson keresztül párhuzamosan kötöd a ramgenerátorra.
    [link]
    1,25V a referencia feszültség, 200mA-hez, 1,25V/0,2A = 6,25 Ohm kell, azért van vele sorban még egy ellenállás a kapcsolóval, hogy ha a kapcsoló zárva van, akkor 200mA folyik, ha nyitva akkor csak 100mA.
    Az ellenállás hőleadását úgy tudod kiszámolni, hogy 1,25^2/az ellenállás értéke, célszerű 3-4-szeresen túlméretezni, hogy ne legyen túl meleg.
    Még mindig lineáris, de egy kicsit szebb megoldás [link]
    Lehet kicsit kevés lesz az a lámpa motorra, biciklire 3W-os Cree XR-E led kevés komolyabb tempóhoz, kb 200lm-el.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz PH-User #10831 üzenetére

    Ott hibázik az elképzelés, hogy a LED-eket áramstabilizált táppal szokás hajtani az elég meredek feszültség áram karakterisztikájuk miatt. Plusz még van hőmérséklet függése is a dolognak, ha elkezdenek a LED-ek melegedni akkor azonos feszültség mellett jóval nagyobb áramok is folyhatnak rajtuk.
    Ezt a feszstabos módszert én elvetném, akkor használható ha csak egy fokozat kell, stabilizálod a tápfeszt 12V-ra és az izzó meghajtó áramkörére bízod a többit.
    Ha nagyon ehhez ragaszkodsz akkor sem biztos, hogy 8V-nál pont feleannyira fog vilgítani, vagy cserélgeted a feszstabokat amíg jó nem lesz, vagy szabályozhatót építesz tompítotthoz.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Sztlaci #10839 üzenetére

    [link] [link] Ct-nek jó lesz 1nF is, L 100uH, Rsc lehet 0,5 Ohm, de ki lehet hagyni, ha nem kell áramlimit. Co 100uF Low ESR elko + 100 nF - 1 uF Y5V vagy X7R kerámia, mehet ugyanez az összeállítás a bemenetre is. Diódának jó a 1N5818, de végsősoron szinte bármilyen gyors schottky dióda.
    A 3V mennyire 3V? Két ceruza elemről / akkuról valószníűleg nem működne ez a kapcsolás, de egy próbát megérne a dolog mivel kb 500Ft az anyagköltsége és próbanyákra is egyszerűen meg lehet építeni.

    Szerk.:
    A kimeneten legyen inkább 150-200uF, annyira azért nem drága az elko :)

    [ Szerkesztve ]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Lompos48 #10842 üzenetére

    Jó ez az IC, egész jó LED drivert lehetne belőle építeni egy li-ion cellával.
    Erre a feladatra nem kell SEPIC converter, egy sima step-up is megteszi. Mivel a tápfesz kisebb mint a kimenet feszültsége. A SEPIC-nek akkor lenne értelme ha a tápfesz lehet kisebb és nagyobb is mint a kimenet feszültésge.

    Sztlaci

    Az a 3V elég hamar 2,4 lesz, a legvégén amikor lemerül az elem pedig már csak 2V. Így az MC34063-as versenyző kiesett.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz mezis #10846 üzenetére

    A kimenő feszültség annyira függ a bemenőtől, hogy kell min 1,2-1,4V differenciának lenni közöttük. Ezt leszámítva leginkább semennyire, mivel a kimenten feszültség visszacsatolás van, R1 R2 ellenállásosztóval.
    Ez a kalkulátor aránylag jó, annyi a szépséghibája, hogy a Vsat-ot és a VF-et nem lehet megadni ( tranzisztoron és diódán eső feszülstség) [link] 10. oldal táblázat, az alapján szépen ki lehet számolni az értékeket egy táblázatkezelőben.

    Wannacoke

    Ez a legegyszerűbb medoldás talán [link] de közel sem biztos, hogy a legolcsóbb. 13-14k-ért már lehet kapni 15"-os használt komplett monitort, esetleg lehet próbálkozni kijezőhibás 15"-os monitorból bontott elektronikával, azoknak is ekkora szokott lenni a felbontásuk.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #10881 üzenetére

    Az akkukon általában feltüntetik milyen típus pl. [link] BL-5X.
    A lejátszóban valószínűleg li-po van, sokat keresgéltem, de nem találtam méretben pont akkorát. Ez a legnagyobb kapacitású akku [link] amit találtam ilyen méretben. Mivel a kapacitása csak 450mAh, az üzemidő 60-65%-a lesz mint az eredeti akksival újkorában. Esetleg meg lehet próbálkozni különféle telefon akkuval, de azok celláinak méretéről nem találtam egyértemű infókat, plusz eléggé szerencsejáték szétvágni a vékony müanyag, esetleg csak fólia burkolatot, hogy hozzájusson az ember, az elég sérüléken cellához.
    Ha li-po-t nem találsz megfelelő méretben akkor mehet li-ion is bele, de abból még kisebb kapacitásút találsz ugyanakkora méretben + nehezebb is a fénház miatt, de működni fog vele. Li-ion cellák méretéről ezt a táblázatot találtam, de szerintem a gyártónként elétrők lehetnek kissé a méretek [link] a modell név elé ICP-t írj, aszem az valamiféle szabvány ezekre a cellákra és úgy keress rá.

    GerykO

    Kétszáz forintért, már vehetnél ébresztőórát is a kínaipiacon. :DDD
    Az is egy megoldás lehet, hogy egy relével bekapcsolod az erősítőt, de ez csak akkor ajánlott ha komolyabban értesz az elektornikához.
    A DSS elvileg támogatja a PC Speaker-en a lejátszást, de nem próbáltam [link]
    Ha a két 4 Ohm-os hangszórót sorbakötöd akkor legalább nem teszi tönkre a kivezetést, de egyáltalán nem biztos, hogy hanogsabb vagy jobb hangú lesz mint az eredeti megoldás.
    AC 9V egyenirányítva 12V, így egy 200mA-es biztosíték után kötheted a PC tápra is akár az erősítőt.
    Esetleg megoldás lehet pár nagyteljesítményű, hangos venti a gépbe + néhány régi golyócsapágyas 10.000 rpm-es SCSI merevlemez.

  • Jancsi

    aktív tag

    Szükségem lenne egy kis segítségre, átalakítottam egy ATX tápot 24V-osra, de nem tudom kiszámolni a képen bekarikázott RC tag új értékét.[link] Arra tippelek, hogy a kapacitás maradhat ugyanakkora, de az ellenállás értékére nincs ötletem, most egy 33 Ohm-os 5W-os van beépítve. (15 Ohm 2W már 12V esetén is elég meleg volt)
    A másik gondom, ami lehet, hogy ezzel van összefüggésben az (nem megfelelően szűr az RC tag), hogy az egyenirányítók, a terheléshez képest szerintem irreálisan melegednek. 100-150mA terhelés, a pozitív és negatív ágban is plusz egy 12V-os feszsztab. kb 50mA terheléssel van a hűtőbordán, 20-30s alatt 35-40 fokos lett a borda (a venti pörgött, de a doboz teteje nem volt rajta). Arra gondoltam, hogy az SBL3040-ek igencsak határon (abszolút maximum Vrwm 28V) dolgoznak már 27,7V esetén (ennyi van a kimeneten ilyen kis terhelés mellett). Gondolom ennél lényegesen nagyobb feszültségcsúcsok is lehetnek, így inkább 60 vagy 100V-os egyenirányítóban gondolkodok (gyárilag a 12V-os ágban 200V-os egyenirányító volt, csak nem tudom indokolt volt-e vagy csak az volt épp jó áron), 200V valószínűleg most is elég lenne, de 0,2-0,25V-al több esne rajta 10-12A mellett.
    Ha megoldódik a dolog a jövő héten veszek pár 24V-os izzót és letesztelem. Kíváncsi mekkora teljesítményt tud majd leadni 2x24V-on, egy eredetileg 420W-os Chieftec táp. :)

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #11035 üzenetére

    A MCP73861-t felejtsd el szerintem ilyen tölőáram kellett. a QFN tok is max 2W hőt tud leadni, 4 rétegű nyák esetén. A szimulációhoz amúgy SOIC-8-as tokozású FET-et használnék.
    A MCP73843 külső FET-el jobb megoldásnak tűnik, a DPAK és D2PAK tokozású FET-ek elég nagy hőt tudnak leadni, a nyákon pedig ki tudod alakítani a hűtőfelületet. Ha a nyákon nem lenne elég hűtőfelület akkor lehet TO-220-as FET-et használni kis hűtőbordával.
    Az akkut felesleges 2,7V-ig meríteni, a kisűtő áram úgy is 1C alatt marad így pedig csak max 2-3% marad az akkuban 3V-hoz képest.
    Olyan akkut kell venni ami rendelkezik védőelektornikával, csak minimális a többletköltsége, de nem kell már ezzel sem folgalkozni és lényegében nem foglal helyet.

    dudika10

    Ha mindent kell mérni az elég húzós árban. 5k körül a Maxwell MX-25 202-t tudom ajánlani. Ami hiányzik belőle az a béta, hőmérséklet és induktivitás mérés és a háttérvilágítás, minden mást tud ami otthonra kell szerintem. A méréshatár választó automata benne, aminek meg van az előnye és a hátránya is, előny, hogy csak beállítod, hogy ta AC feszt szeretnél mérni és csatlakoztatod a vezetékeket és látod az értéket, ha pedig változna akkor nem kell a műszerhez nyúlni, mert magától vált méréshatárt. Negatívum viszont, hogy 1-2s kell neki mire megtalálja a megfelelőt.
    8k körül MX-25 302, abból az induktivitás mérés hiányzik csak, de kézzel kell méréshatárt váltani.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz atesss #11040 üzenetére

    Valami logikai P csatornás lenne szerintem az ideális. 5V-os tápfesz mellett, 4,2V-ig töltött akku esetén, amit tegyünk fel hogy 2A-el töltünk ( a söntön esik kb 100mV,a számítások az adatlap 17. oldalának tetején vannak), marrad 700mV-unk ami eshet a FET-en. Szépen kiszámoljuk, hogy ez max 350m Ohm Rdson-t jelenthet, a Vgs pedig -3,9V. Keresünk egy olyant FET-et ami megfelel az elvrásoknak pl. [link]. Adatlap 3. Figure 1. mivel a Vgs-ünk 3,9V azaz már majdnem 4V így nézzük alulról a 3. vonalat, Y tengelyen kikeressük a 2A-rt, megnéttük hol metszi a vonal, majd levetítjük az X tengelyre és látjuk, hogy kb 125mV esik a FET-en ilyen gate feszültség mellett. (mivel ez az adat egy kis impulzusra van megadva így lineáris üzemben ettől kismértékben eltérő lehet a Vds, de még úgy is bőven 600mV alatt marad).
    Az IC adatlapját csak elég felületesen futottam ár, de szerintem áramban a szűk keresztmetszet a FET és a sönt.
    Ezt a 3V-os dolgot kicsit túl komolyan veszed, kb 50mAh kapacitást nyernél ha 2,7V-ig sütnéd ki az akksit.
    Az én olcsó kínai celláimra 2,75V-ot írnak és az alatt lekapcsol elvileg, de még sosem próbáltam.
    NTC/PTC ellenállás aminek hőmérsékletfüggően változik az értéke, azért van rá szükség, hogy ha az akku melegedne leálljon a töltő, vagy kisebb árammal töltsön tovább. (normál körülmények között nem kellene az akkunak komolyabban melegednie, de gyorstöltésnél erre is figyelni kell, nem beszélve a meghibásodó cellákról)
    A nyakam nem tenném rá, de aszem Ctimer-el azt az időt adhatod meg ameddig a feszültség generátoros töltés tartson, elvileg mondjuk annak addig kellene tartania amíg x mA alá nem esik a töltőáram.(ezt még átolvasom holnap, ma már nem nagyon látok ki a fejemből)
    A töltőáram állítást több sönt sorba vagy párhuzamosan kapcsolsával lehet a legegyszerűbben megoldani.

    dudika10

    302-esnek annyi hátránya van csak talán, hogy nincs biztosíték a 10A-es méréshatárban és hogy kb 2-3 év alatt kikopott a méréshatár választója. De mentségére legyen mondva semmi probléma nem volt vele amíg ki nem kopott.
    A 202-est 3 hónapja nyúzom, annyi talán a negatívuma, hogy kell neki 1s hogy metalálja a méréshatárt + éjszaka a fárszt hozza rám amikor sípol kettőt mielőtt kikapcsol, ha bekapcsolha felejtem.

    [ Szerkesztve ]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Kommy #11043 üzenetére

    Lehet készíteni, nem egy bonyolult dolog [link], az a fontos, hogy fémdobozba építsd, hogy árnyékolva legyen. De amúgy nem biztos, hogy megéri építeni, tápfeladónak hívják a dolgot és 1000-1500Ft kötül kapható kompletten [link].

    [ Szerkesztve ]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Jancsi #10966 üzenetére

    Megvolt a teszt, kissé vegyes érzelmekkel. A feszültség 25V-ig esett és a negatív ág sem mászott el, még asszimetrikus terhelés esetén sem, aminek nagyon örülök. Annak viszont már kevésbé, hogy 400W fölött valami elkezd sípolni. Először azt hittem az AC fail detection avatkozik közbe, de majdnem kéteszer annyi simító kondival is ugyanaz volt a hiba. Másik ötlet, hogy a 7,5A-es egyenirányítók nem bírják a strapát, bár 1-2s-ig tuti el kellene viselniük nekik nagyobb áramot is. Ami a legvalószínűbb az az, hogy a túlterhelés vidédelem avatkozik közbe, de az inkább nem bolygatom, nehogy a végén a táp másik felét is cserélni kelljen.
    A következő feladat a feszültség csökkentése lesz, 21-22V mellett remélem már meg lesz 9,5-10A.
    Akit esetleg érdekel a téma, kiindulásnak ez elég jó leírás[link].

    Volkov

    [link]

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Volkov #11096 üzenetére

    Nem vagyok teljesen képben a projekteddel, azt hittem csak logikai szintet kell kapcsolni, nem jelet.
    A kazetta és az AUX bemenet között kellene váltani?

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Volkov #11098 üzenetére

    Tehát van a jack anya csatim.
    -ennek van 5 lába
    1. GND
    2. jobb csatorna
    3. bal csatona
    4. (kihúzott csatinál) jobb csatona / (begudott csatinál) semmi
    5. (kihúzott csatinál) bal csatona / (begudott csatinál) semmi

    Jobb és bal csatorna erősítő felé, 4-5-re kötni az FM rádió jobb és bal csatiját. Így ha ki van húzva akkor a rádió szól, ha be van dugva akkor ami be van dugva. Legalábbis aszem :)

    atesss

    A komparátor nem rossz ötlet valami 2V körüli zenerdiódával csinálsz egy feszreferenciát,a 3V-ot pedig feszosztón keresztül figyeled.
    Használhatod a LM3914-t is, az utolsó LED-re kötöd a kapcsolóelemet, ami leválasztja az akksit az áramkörről. Ami kicsit nyűgös 3V-os gate feszültségnél a FET-ek többsége nem nagyon szeret kinyitni annyira, hogy folyhasson rajta 2A. Az a legegyszerűbb ha veszel egy gyári védelmet és abból kiszeded a FET-eket, 1,2-1,3$ annyit már a két FET megér bennük. Ilyesmi szokott bekkük lenni [link] 2-2,5V-nál már szépen kinyit.
    Az angol nem az erősségem :) Azért van szükség az ilyen jellengű védelemre, mert ha az akksival valami nem oké akkor elkezdheti szépen elfűteni a töltőáramot, így a feszültsége sosem éri el a 4,2V-ot.
    Söntre annyi ötletem van akkor, hogy két sönt ellenállás, egyiken poti feszosztóként, és a potit kötöd az IC bemenetére.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Volkov #11101 üzenetére

    Ahaaa, mérd le hogy milyen jelszintek vannak azon a kábelen, hogy tápra vagy földre kapcsol.
    Ez [link] egy invertáló kapu, ha a bemeneten 0V van, akkor a kiemeneten tápfesz lesz, ha a bemeneten vagy tápfesz, a kimeneten van 0V.
    A két ellenállás kb 1k-s legyen + a bemenetet fel kellene egy 10k-al húzni tápra, jahh és a tápfesz valószínűleg nem 12V, hanem a digitális rész tápfesze ami 3.3 vagy 5V. Plussz akkor olyan csati kellene ami a GND-t kapcsolja.
    De ez az egész amit leírtam feltételezi azt, hogy a kapcsoló digitális bemenetre csatkakozik valami processzoron.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz malwy #11103 üzenetére

    A videokártya nyákja érdekes egy dolog, nagy áramok szállításához széles vezetősávokat használnak, sokszor több rétegben, ezeket furatgalvánokkal kötik össze. Így elég jól vezet a több párhuzamos vezetősáv, de izonyos alkatrészek hűtését is így oldják meg, főleg a táp áramkörben a FET-ekét. Az ilyen megoldások szépen elvezetik a keletkezett hőt, nem csak a FET-ét hanem a pákáét is. Ami tovább ront a helyzeten az az RoHS felírat a kártyán, ami alapján a forrasztóanyag ólommentes, annak pedig amúgy is magasabb az olvadásihőmérséklete mint az ólmosnak.
    Annyi ötletem van a dologgal kapcsolatban, hogy használj folyasztószet, és sima ólmos forrasztóanyagból tegyél egy nagyobb pacát a kondi egyik lábára, ezt a pacát kezd el melegíteni. ( ha nagyon nem megy hagyd kihűlni, kend be folyasztószerrel és ess neki újra) Ha megbelegedett annyira, hogy megmozdul a láb akkor döntsd ki oldalra a kondit és egy lábat kipipáltál. (ne erőltesd a dolgot, mert ha furatgalvánnal együtt jön ki az elég kellemetlen)
    A furatot ónszívó szalaggal nagyjából ki tudod takarítani, vagy egy ellenállás lábat melegítesz és azt húzod át a furaton.
    Ajánlott a dologhoz egy tompább hegyű páka.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Batman2 #14374 üzenetére

    ATX tápot sem sokkal bonyolultabb átalakítani és talán azokból könnyebben beszerezhetők nagyobb teljesítményű darabok. Elég sok már a negatív ágat is figyeli így nem mászik el aszimmetrikus terhelés esetén. És persze a legjobb, hogy mivel van standby táp, ha valami nem megfelelően sikerül az átalakítás során jó eséllyel nem füst felhő lesz a vége, csak nem indul be.
    Az átalakításkor arra érdemes figyelni, hogy az egyenirányítók elbírják a megemelkedett feszültséget. 2x24V esetén min 60V-os egyenirányítót érdemes használni pl. MBR760. A kimeneten a fojtótekercset többnyire meg lehet csinálni a régi 5V-os ág fojtójából. Mivel ott a nagy áramok miatt 2 vezeték fut párhuzamosan, csak ügyelni kell az áramirányokra bekötésnél. Kondenzátorokból min 35V-os LowESR típusokat érdemes használni (magas ripple current-el), nem sokkal nagyobb kapacitásúakat mint amik gyárilag a tápban volt, mivel bekapcsolásnál a töltődő kondenzátorok akkora teljesítményt vesznek fel, hogy letilt a túlterhelésvédelem. A visszacsatolásokat egy jobban terhelhető feszültségosztóval össze lehet hozni 3W-os ellenállásokból, így meg lesz a táp minimum terhelése is, hogy be tudjon indulni.
    Kiindulási alapnak elég jó ez a kapcsolásirajz [link]. Nekem nagy mázlim volt az első tápnál mivel minimális különbséggel ugyanez volt egy 420W-os Chieftec-ben is. Átalakítás után 2x24V-on 540W teljesítményt adott le, többel nem tudtam kipróbálni, mert csak 9db 60W-os 24V-os izzóm volt.

  • Jancsi

    aktív tag

    Üdv!

    Találkozott már valaki DAC-19C025 típusú inverterrel? Sikerült olcsón szerezni egy monitort amiben csak ez hibás. A csöveket kipróbáltam egy másik inverterrel azok jók. Egy 250V-os kondin találtam két pici pöttyöt, olyan mintha a festés alatt lenne 2 porszem, de gyanítom átütött. A kondi cseréje utána sem akarja az igazságot. Érdemes ezzel vacakolni, vagy kis barkácsolás árán szereljem át egy másik monitorból az invertert?

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Lompos48 #14570 üzenetére

    Igaz csak 1950Ft-ba fájt a monitor, de még ennek tükrében is kissé sokallom a $60-t.
    A kábelek és a csövek rendben vannak szerintem, egy másik inverterrel szépen elindultak. Bár azt nem tudom, hogy inverterek között mekkora lehet az eltérés, mind a kettő 17"-os monitorban volt.
    Ami még gyanús a panelen az egy elko, ami nincs odaragasztva, de van mellette ragasztónyom, lehet egyszer már javították. A kapacitása rendben van, de menet közben nincs rajta feszültség.
    Addig pötyögök míg a végén megtalálom a hibát, egy SMD biztosíték kiégett. Kíváncsi vagyok egy gyors csere után beindul-e.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Lompos48 #14572 üzenetére

    Sajnos csak kiindulási pont, az új biztosíték is kiégett. Valahogy bele varázsolok egy invertert ideiglenesen, hogy kiderüljön mennyire nézhető a képe a monitornak. Csak ne lenne a másik majd kétszer ekkora.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz totya694 #14575 üzenetére

    17"-os. Úgy néz ki működik a másik másik monitor inverterével. Holnap ránézek komolyabban a gyári inverterre.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz PH-User #14786 üzenetére

    Ez aránylag egyszerű kapcsolás [link] az induktivitást célszerű újra számolni 20V-ra és 4A-re. Az anyag költsége kb 1000-1500Ft.

    lassiee

    A PC tápok transzformátora szimmetrikus, a -12V-os ágban kisebb áramú egyenirányító és fojtótekercs van mint a pozitívban, kisebb kondenzátorokkal. Ha átépíted olyanra a negatív ágat mint a pozitív akkor annyira is terhelhető.

    zka67

    Kapcsolóüzemű táp nélkül nem nagyon lenne autó hifi.

  • Jancsi

    aktív tag

    válasz Tankblock #87686 üzenetére

    Áram mérésére a ACS712-t ajánlom, izolált, Hall-effektus alapú. 5V-os táp kell neki, 5, 20, 30A-es változatban elérhető. 2,5V offset van a kimenetén, az jelenti a 0A-t. Az 5A-es modellnél a -5A 1,5V, +5A 3,5V, 1A 200mV. Ha csak egyik áramirány kell, akkor teszel mellé egy 2,5V-os referenciát és egy differenciál erősítőt, egy 5-szörös erősítéssel. Akkor 1V jelent 1A-t.
    Ha a FET-et leválasztod egy optocsatolóval, akkor független lesz egymástól a vezérlő és a terhelés, bármi gond adódna nem visz mindet.
    Ha csak LED-et akarsz üzemeltetni, vannak PWM bemenetes meghajtók pl. XL4001, MP2480. Alin vagy ebayen rá kell keresni a led driver module pwm szavakra.

Új hozzászólás Aktív témák