Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    Az EU-nál mondták, hogy a világháborúk tapasztalata az, hogy a konkuráló államokat (Németország, Franciaország, Anglia) gazdaságilag kell egymástól függővé tenni, hogy megelőzzék a további háborúkat, és ez működött.
    Kína és az USA is kölcsönösön függött egymástól, most a maradék szálakat akarják eltépkedni.
    A következmények előre láthatóak, és nem néz ki jól. A nyugati világ sokkal többet nyerhetne vele, ha gazdasági pályán próbálná meg felvenni a lépést, és csökkentené a bürokráciát, növelné a termelékenységet.

    #16 Reggie0
    Azért az ugye megvan, hogy Kínának is vannak olyan gazdasági fegyverei, amikkel nagyon érzékeny csapásokat tudna osztogatni az USA-nak és Európának? A kölcsönös gazdasági függés következménye.

    [ Szerkesztve ]

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Reggie0 #19 üzenetére

    Szerintem nem érted. Az USA-nak és Kínának is van jó pár ásza az ingujjban, amit elő tud rántani, ha szükséges, viszont az USA úgy viselkedik, mintha csak neki lennének ászai - sorra játssza ki a kártyáit, egészen addig, míg végül neki már semmilyen további gazdasága nem marad, ellenben Kínának még mindig lesz pár.
    Akkor jutunk el arra a pontra, hogy egy esetleges kínai gazdasági akcióra már csak fegyverrel tud válaszolni az USA.
    Ráadásul ott van még az a tényező is, hogy egy gazdasági csapás rossz esetben hosszabb távon pont az ellenkezőjét éri el az eredeti szándéknak, csak növeli a másik fél függetlenségét.
    (ahogy ismerősöm fogalmazott: egylövetű fegyver. Fenyegetésre sokkal jobb, mert ha már egyszer elsütötték, onnan nincs visszaút)

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz gejala #24 üzenetére

    1, Azért jók az ilyen bejelentések, mert a paranoid kínai vezetőkben megerősítik azt, hogy neki háborúzniuk kell. (pár éve lényegében egy-az-egyben a Mao stílusú amerikaellenes plakátok vannak mindenfelé Kínában)
    2, Nem látom, hogy a nyugat gazdasága jönne ki a gödörből, sőt. USA-ban soha nem volt ilyen nagy a vagyoni különbség és ilyen rossz a feljövő nemzedék anyagi kilátása, az európai gazdaság lényegében stagnál és a nagy pártok lényegében azt képviselik, hogy "miről kellene lemondani az embereknek a bolygó megmentéséhez'". Amit nem látok, az hogy hogyan képzelik a versenyképesség javítását, a bürokrácia leépítését, a kkv-k megerősítését, az adók csökkentését, azaz mindazt, ami inkubátorként felpörgetné a kapitalizmust.
    3. Ja, szóval a japánokra lenne bízva a piszkos munka, ahogy az oroszokkal szemben az ukránokra. Mi garantálja azt, hogy a 1,4 alatti fertilitású japánok szeretnék a gyerekeiket a hadseregben látni? Mi garantálja azt, hogy egy atomhatalom elleni frontális támadás nem fog elfajulni az atomfegyverek bevetéséig? (mármint ha egy pillanatig is komolyan vesszük azt, hogy van esélye győzni egy 125 milliós országnak egy 1400 milliós ellen)

    #31 Reggie0
    Szabadalmakban, technológiákban az USA van az élen, gyártásban Kína - ráadásul mindent elkövet, hogy előbbiekben is ledolgozza a hátrányát.
    A történelemben eddig azt lehetett látni, hogy a világ vezető hatalma mindig az az ország lett, amelyik a legnagyobb gyártási kapacitással és a legmodernebb gyártási technológiákkal rendelkezett. (Hollandia, Nagy-Britannia, USA - ebben a sorrendben)
    Az USA még fordíthat, de a jelenlegi gárda sokkal tehetségtelenebbnek látszik a régihez képest (akár Kissingert, akár az idősebb Busht nézem). Például Oroszország kivéreztetése csak annyit fog eredményezni, hogy összezárnak Kínával (amit pedig az oroszok nagyon nem akartak), és átadják a meglévő atom- és fegyverzetbeli technológiájukat Kínának - azaz megerősítik Kínát, úgy látják el őket élelmiszerekkel és nyersanyagokkal, hogy ezt a transzfert nem lehet blokád alá venni. Kissinger ehhez képest éket vert az oroszok és a kínaiak közé a hidegháború alatt.
    Kínának szerintem több ásza van, egyszerűen azért, mert eddig csak válaszlépéseket adtak, de nem kezdeményeztek. Még mindig ott van nekik a saját nyersanyagaik (ritkaföldfémek), illetve az általuk kontrollált, főleg afrikai országokból származó nyersanyagok exportjának megtiltása nyugati országokba, a nyugati országokból származó termékek előtti vámok felemelése, a kínai vegyesvállalatok exportjának korlátozása vagy egyenesen megszüntetése, a külföldi vagyon lefoglalása. Évtizedek óta azon dolgoznak, hogy önellátók legyenek, tehát egy nyugati blokád esetén sem omlanának össze - viszont a covid alatt lehetett látni, hogy ha a kínai export akadozik, akkor a nyugati termelés is - és még mindig nem lehet látni a kínai import kiváltását. (pláne, hogy például Tajvan is leállna a kínai nyersanyagexport nélkül)

    A függőség lényege pont az, hogy minél mélyebb, annál kevésbé van indok a használatára, mert mindegyik fél tudja, hogy ha elkezdik húzgálni a szálakat, akkor az őket is tönkreteszik.
    Az elmúlt hatvan évben láttad a szükségességét Németország és Franciaország között a kölcsönös gazdasági függőség kihasználásának valamilyen politikai vagy gazdasági vita kapcsán? Előtte elég sok vitájuk volt, ugye kétszer világháború is lett belőle.
    Na erre gondoltam.

    #36 Tigerclaw
    Ez igaz volt mondjuk 2004-ben. Például a napelemek vagy az akkumulátorok legnagyobb részét tisztán kínai gyárakban, kínai szabadalmak alapján állítják elő. Azokat hiába is akarnád, nem fogod tudni elvinni egy másik országba.

    [ Szerkesztve ]

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    Kiegészítés Kínához:
    érdemes megnézni ezt a videót, a fazon történész, hivatkozik az általa olvasott Kínával kapcsolatos elemzői könyvekre egyéb, ott élő videósokra, ezek alapján mondja azt, hogy Kínában lényegében elkerülhetetlen egy polgárháború:
    https://www.youtube.com/watch?v=httM1osjGEk
    (vagy, ami ennek az alternatívája, egy sikeres háború egy másik ország ellen)

    Viszont szintén az ő videója ez is:
    https://www.youtube.com/watch?v=yaGc4jMGcVU
    A 2024-es amerikai elnökválasztás egy polgárháborút fog elindítani.

    Itt is nehéz vitázni az állításaival.

    Szóval az elkövetkező évtizedben gyökeres változások várhatóak. Ugye a kínai átok: "élj érdekes korban"

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Reggie0 #42 üzenetére

    Termelésben Kína megelőzi az őt követő négy országot:
    https://worldpopulationreview.com/country-rankings/manufacturing-by-country

    Na, erre a szovjet kapacitásra szívesen látnék forrást, lévén a kommunizmusban hiánygazdaság volt, szemben a kapitalizmus fogyasztói társadalmával.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz bteebi #43 üzenetére

    A videót érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Jóval több töréspont van az adott országokban, mint amit mi itt kívülről láthatunk.

    Bármelyik elnök nyer, a másik jelölt szavazótábora nem fogja elismerni a győzelmet.
    Két dolog előzte meg a polgárháborút, a tagállamok fel szembement a szövetségi döntésekkel, illetve az elnökjelölt jelöltségét nem fogadták el pár tagállamban.
    Mindkettő megtörtént idén is. Ha lenne rá szándék, akkor le lehetne ereszteni a feszültséget, de szerintem a szándék pont a konfliktusok kiélezésére megy rá.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Cifu #62 üzenetére

    Kérdés, hogy az ukrán háború tapasztalatai alapján merre fognak menni a fejlesztések - várható, hogy a rakétatüzérség, illetve a drónok szerepe nőni fog az emberes repülőgépekhez képest. Mármint USA nyilván marad a légifölénynél (szövetségesekkel illetve óceánnal körülvéve ez természetes), de mondjuk Indiában vagy Brazíliában, ahol az ár/teljesítmény mutató a legfontosabb a fegyverbeszerzéseknél, ott ez már nem olyan biztos.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz adlersson #71 üzenetére

    Kína nem az elégtétel miatt indult el a bérmunkás úton, hanem azért, mert Mao halála után győzött az az irányzat a párton belül, hogy "mindegy, milyen színű a macska, ha megfogja az egeret" - azaz ha a kommunista pártnak kapitalizmust kell építenie ahhoz, hogy ne haljanak éhen az emberek, hát kapitalistává fognak válni. Ez volt az 1978-as fordulat, ami lehetővé tette a vegyesvállalatok létrehozását. Más kérdés, hogy "evés közben jön meg az étvágy", ha már nagyhatalommá váltak, akkor ki is akarják könyökölni maguknak a nagyhatalommal járó előjogokat, illetve már megtehetik, hogy a sérelmeket emlegetik. (addig sem fognak az emberek a kommunista párt okozta sérelmeken rágódni)
    A feltörekvő országok mindig másolnak, nyilván azért, mert az élen járóknál van a technológiai és tudásbeli előny.

    #72 Ricardo
    Volt egy érdekes autóipari cikk, miszerint mindenki úgy tudja, hogy a nyugati cégek mindent odavittek, és a kínaiak mindent lemásoltak, de ennél árnyaltabb volt a kép a valóságban: egyik fél se bízott a másikban, ezért a nyugati cégek a másod-harmadvonalbeli fejlesztéseiket gyártatták Kínában, mert féltek a tudás ellopásától, a kínaiak pont emiatt nehezteltek rájuk, mondván, lemossák a piacukat a sokkal nagyobb tőkéjükkel és technológiai előnyükkel, ezért rengeteget exportálnak Kínába, miközben a főbb alkatrészeket még mindig odahaza gyártják. (ez volt 2000 előtt, még mielőtt).

    #73 forumpista
    Hsi elnök ott került harapófogóba, hogy a hallgatólagos kínai egyezmény úgy szól, hogy az átlagember nem szól bele a politikába, cserébe folyamatosan javul az életszínvonala. (a Kádár-korszakkal nem véletlen az áthallás). Ez most bicsaklik ott meg, Hsi már nyíltan arról beszél, hogy az embereknek össze kell szorítani a fogukat, azaz nem tudja tartani az egyezséget.
    A történelmi példáknál szokásos a saját álláspontot alátámasztó példákból csemegézése: Hitlernél nem szokás beszélni arról, hogy nem tudott volna hatalomra kerülni, ha nincs az első világháború végén a németekre mért megalázó "békekötés", és az azt követő francia szabadrablás. Érdemes mellétenni a napóleoni korszakot lezáró Bécsi kongresszussal, ahol egy, a lehető legtöbb félnek megfelelő egyezményt hoztak tető alá, ami nagyjából ötven éves békét hozott a kontinensnek, egészen a porosz-osztrák háborúkig.

    #80 Tigerclaw
    Neked is azt mondom, hogy nézd meg a videókat, ami hozzánk eljut a hírekből, az már sokszorosan meg van szűrve.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz adlersson #84 üzenetére

    A tagadás után gyakorlatilag ugyanazt írtad le, mint én. :)
    Viszont ezt a nyitást Teng Hsziao-ping képviselte, és nagyon erős nyomás volt ellene a párton belül. Valamiért nem lelkesedtek a kapitalizmusért :)

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Cifu #89 üzenetére

    Különböző okok miatt USA-nál a leginkább domináns a légierő szerepe - a kérdés nem az, hogy az USA-nak vannak-e komoly drónjai (cirkáló rakétái is neki voltak először, ha jól emlékszem), hanem az, hogy az USA-ban lesz-e súlypont-eltolódás az ember vezette repülőgépekről az ember nélküli repülő fegyverekre.

    Az első Ukrajna elleni támadást követő fiaskónál lehetett látni, hogy az orosz fegyverek ára visszaesett a nemzetközi piacon - kérdés, hogy most, miután a kölcsönösen kiismerték egymás gyengéit, és az újabb fejlesztéseket már harctéri tapasztalatok alapján építik, lesz-e elmozdulás a másik irányba.
    Az indiai hadseregben elég sok orosz fegyver van - ahogy amerikai vagy izraeli is.
    Egyébként amit az előzmény hozzászólásomban mondani akartam Indiával vagy Brazíliával kapcsolatban, az nem az orosz vagy amerikai beszerzésről szólt, hanem arról, hogy vajon a mostani háború után lesz-e elmozdulás a NATO-n és a Kínán kívüli világban a jelenleg meglévő légierőtől a drónok/rakéták/tüzérség irányába.

    SHORAD: a második világháborúban alapvető volt a flak cannonok (nem tudom, magyarul ez hogy van, repeszlőszeres légvédelmi ágyú?) használata, az egyszerűbb (kisebb és lassabb) drónok ellen ennek egy mai, mini változata elég hatékony lenne - csak eddig ezeket nem igazán fejlesztették, mert nem volt rá szükség. Persze, a szokásos kard és pajzs verseny.
    (bár itt érdekes Castel felvetése, miszerint sokszor drágább a cirkálórakéták elfogására küldött légvédelmi rakéta, amíg ez nem változik, addig lehet, hogy hatékonyabb a támadásra összpontosítani, mint a védelemre)

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Cifu #98 üzenetére

    Igen, az egyik dolog az, hogy az orosz fegyverek hatásossága elmaradt az elvárttól, a másik pedig az, hogy az oroszoknak egy idő után ugye "saját piacra" kellett termelniük.

    Oké, de Finnország például 64 darab F-35-öt rendelt - annyira egészen biztosan nem lesz szükség a betévedt Cessnák földre parancsolásához.

    Na ja, ez olyan, hogy mindig az ellenfélhez képest állítják össze a hadsereget, a világháborúk után ezért szűnt meg a csatahajó méretosztály - mert nem volt ellenfél, akinek lett volna, nem pedig azért, mert a torpedók feleslegessé tették.
    Arra vagyok kíváncsi, hogy a beharangozások szerint az áttörés határán mozgó EMP lőszerek mennyire fogják felforgatni a jelenlegi helyzetet - mára a kézifegyvereken kívül lényegében mindenben aktív elektronika van, ha azt ki tudják sütni, akkor az egész használhatatlanná válik. Aztán persze nyilván erre is jön majd idővel a válasz...

    A lőszernél az ijesztő az, hogy a NATO két év alatt sem tudta érdemben felfuttatni a tüzérségi lőszerek gyártását, pedig az tényleg nem egy atomfizika.
    Jó, persze, az EU országok itt kiesnek, mert eddig is az USA mögé bújtak, de hogy az USA sem tud leszállítani szükség esetén plusz egymillió 155mm-est, az elég meglepő.

    Illetve ott van az a szempont, hogy ha drágább a védekezés, akkor lehet, hogy célszerűbb a támadásra koncentrálni, és előre lefedni az ellenség potenciális termelési illetve támadási pozícióit rakétákkal, megelőzve ezzel a védekezés szükségességét - és még így is olcsóbb, mint a védekezésre koncentrálni. (illetve ezzel együtt, a gyárakat kivonni a hatósugárból, a támadó alakulatokat pedig álcázni és nem koncentrálni. Amennyiben mindkét fél ezt csinálja, lesz egy több száz kilométeres senkiföldje a frontok mögött)
    Ahogy mondod, ez kőkemény gazdasági kérdés.

    #101 Tigerclaw
    Ez mindig is így volt, a gazdaságilag erősebb fél igyekezett rákényszeríteni a saját törvényeit ("szabad kereskedelem") a saját termékeivel együtt a gyengébb felekre.
    Lásd a brit "Navigation Act"-et, amelyik a brit piacot védte az akkor domináns holland kereskedelemtől - és aminek háború is lett a vége.

    #104 Cifu
    Lézereknél szerintem az a kérdés, hogy mi a további miniatürizálás gátja, illetve várható-e a közeljövőben olyan technológiai áttörés (akár a civil szférában), amit átvéve használható eszközöket lehet gyártani.
    Amennyiben a második kérdésre igen a válasz, úgy érdemes melegen tartani a fejlesztő stábokat.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Cifu #109 üzenetére

    Arra utaltam, hogy a polgári légtérfelügyelethez sokkal kisebb légiflotta is elegendő, mint amennyi egy esetleges katonai támadás ellen kell.

    Megint csak Castelt tudnám idézni, ebből is az látszik, hogy az ukrán háború mennyire másodlagos Amerika számára - a hatnapos háborúnál azonnal és rengeteget átadtak a legkorszerűbb fegyvereikből (amelyekben, ha jól tudom, még a szokásos lebutítások sem voltak benne). Gondolom, Tajvan megtámadása esetében is ugyanez lenne a helyzet, és ott a lőszergyártásra is lenne egyből kapacitás.
    (persze ez elméleti kérdés, és bízom benne, hogy az is marad)

    #111 himpike
    Olyanról már hallottam, hogy a lőszernek van szavatossági ideje, tehát a határidő körül vagy előírás szerint meg kell semmisíteni, vagy el kell lövöldözni. Arról viszont még nem hallottam, hogy a kész lőport pihentetni kell, bár ez persze nem jelent sokat.

    [ Szerkesztve ]

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz himpike #113 üzenetére

    Hát, a világháborúk kapcsán nem említették sehol, hogy több hónapos átfutása volt a gyártásnak, és ez döntött el egy ütközetet, de lehet, hogy a mai már ilyen környezetbarát lőpor :)

Új hozzászólás Aktív témák