- Milyen monitort vegyek?
- Békésen legelészik a májusi hardvercsorda
- Raspberry Pi
- Milyen SSD-t vegyek?
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Autós kamerák
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
Hirdetés
-
Közönségkedvenc Galaxy vált One UI 6.1-re
ma Ezen a héten sem tétlenkedett a Samsung szoftverfejlesztő csapata.
-
Készül a Warhammer 40,000: Mechanicus 2
gp A folytatás PC-re és konzolokra készül, a megjelenési dátum egyelőre nem ismert.
-
Jó dolog az AI, de emberek nélkül nincs játékfejlesztés
it A Tomb Raider franchise tulajdonosa szerint egy dolog az AI térhódítása – de a sikeres játékfejlesztéshez emberi kreativitás kell.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz didyman #5235 üzenetére
Mármint közvetlenül a venti tápjára? Mert az szerintem nem túl jó ötlet: 20 kHz körüli pwm-frekvencia mellett gyakorlatilag kisöntöli a jelet, és fix 12V-ra vezérli a ventilátort, már annak a kapacitásnak a töredéke is. Akkor inkább a vezérlő tápjára kerüljön az a kondenzátor.
-
And
veterán
válasz didyman #5238 üzenetére
Nekem ezzel szemben csak két érvem van.
1.) Szimuláció: bár nem volt teljesen korrekt, mert a ventilátort fix ellenállás helyettesítette, elég jól egybevágott a 2. pontban tapasztaltakkal.
2.) Gyakorlat: mivel az áramkör már össze volt dugdosva próbapanelen, nem volt nehéz kipróbálni a ventivel párhuzamos kondenzátor hatását. Az eredmény: már 1µF-os kapaccal is alig lassult le a ventilátor a minimális 55..58%-os vezérlő pwm-mel a leggyorsabb, gyakorlatilag 100%-os kitöltési tényezőjű állapothoz képest. Nagyobb, 4.7µF-os kondival már szinte nem volt észrevehető a különbség, 22µF-dal pedig oszcilloszkóppal nézve is végig szinte csak DC-szint (tápfeszültség) volt mérhető a ventilátor pólusai között, a potméter állásától függetlenül. A gate-re kerülő vezérlőjel természetesen ettől nem módosult.
Mod: kapac nélkül mindez így nézett ki.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Korábban írtad, hogy rajz alapján képes vagy összerakni egy áramkört. Annyira nem bonyolult, pwm-es kivitelben, diszkrét elemekkel szinte ki sem lehet hozni egyszerűbben.
"[..] főleg annak függvényében, hogy én nem tudom kiszámolni, hogy milyen alkatrészek kellenek nekem."
Mutass ezen a rajzon egyetlen alkatrészt, amely nincs konkretizálva.. Az 555-ös adatlapja itt, a mosfeté pedig itt. Nyersanyagár kb. 500 pénz, plusz kis darab (próba)nyák. Ha 22k helyett csak 20k vagy 25k értékű potmétert találsz, az sem tragédia. A 'mindenféle szakszöveg' meg ne okozzon gondot, az csak a mi egyéni szoc. problémánk . -
And
veterán
Az LM317-es verzió nemrég volt linkelve, de parancsolj. A hűtőfelületen a kimeneti feszültség mérhető, nem a fix bemeneti 12V. Az R1 javasolt értéke 1.2k, az 5k-s potméterrel pedig ajánlatos sorbakötni egy 4.2k-s ellenállást, így a vezérlési tartomány kábé 6..10V-ra fog adódni, és nem tudod letekerni a minimális szintre (1,25V-ra) a kimenetet. A 12V-ot biztosan nem fogja elérni a kimenőfeszültség, ha a terhelés is rá lesz kötve. Óriási hűtőfelület ugyan nem kell hozzá, de akár másfél Watt teljesítményt el kell disszipálnia a stabkockának.
Egyébként tényleg 'drága' tanulópénz lenne a pwm-es (sorry ). Igaz, utóbbival kicsit több meló van.
#5245: Semmi gáz, mutass egy olyan hobbistát, aki sose nézett még el semmit . -
And
veterán
Nagyon jó azoknak a ledeknek kiindulásként 5V is, csak hát nem ártott volna áramkorlát ellenállást pakolni eléjük, mint minden led elé általában. Mivel itt több ledről van szó, a szokásosnál nagyobb áram is megengedhető rajtuk (lásd az adott modul adatlapján), de azért mégis kellett volna az az ellenállás..
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Pubszon #5890 üzenetére
Attól függ, milyen megoldású az adott audióeszköz fejhallgató kimenete. Ha direkt egy ilyen célra való kisjelű erősítőfokozat (kellően alacsony kimenőimpedanciával) hajtja a fejhallgatót, akkor azon egy kisebb impedanciájú példány elvben hangosabban szól. Csakhogy a nagyobb teljesítményű erősítőknél a csatlakozás gyakran mindössze annyiból áll, hogy az eredeti teljesítménykimenettel mindkét csatornán sorbakötnek egy-egy száz ohm nagyságrendű ellenállást. Ilyenkor a teljesítményillesztés elve érvényesülhet, azaz minél közelebb esik a fejhallgató impedanciája a forrás kimenő ellenállásához, annál nagyobb teljesítmény eshet rá. Ilyen esetben akár hangosabban is szólhat egy nagyobb impedanciájú, mint egy kisebb. A hangerőt különben egyéb tényezők is meghatározzák, pl. azonos impedanciák mellett lehet hangosabb egy nagyobb érzékenységű példány (azaz olyan, amely nagyobb hangnyomást kelt ugyanakkora elektromos bemeneti teljesítményt feltételezve).
-
And
veterán
válasz #96302336 #5942 üzenetére
(Az előállított 'hálózati' frekvencia ilyen PWM-technikánál mindig az alacsonyfrekvenciás átlagot jelenti, valójában tényleg a sok (vagy sokszor tíz) kHz-es tartományban van. Ezt vagy alávetik szűrésnek, vagy nem. Utóbbi jellemző például frekvenciaváltóknál, ahol a motor hajtásánál sokszor nincs jelentősége (de azért ilyenkor legalább árnyékolt kábellel kötik a motort, és a hálózat felé - vagyis a frekvenciaváltó bemenetén - alkalmaznak szűrőt).
#5940: "Nem tudom az mennyi, gondolom változó, tehát legyen 200kHz."
Az szerintem is sok, teljesítmény-UPS-ek, frekvenciaváltók ennél minimum egy nagyságrenddel alacsonyabb (valamilyen szinten állítható v. átkapcsolható) PWM-frekvenciával működnek, sípol is a teljesítményfokozatuk rendesen. A teljes hálózati szinkron meg minek? Vezérlési jelalaknak rendben, de azon kívül csak bonyolíthatja a dolgot, és szerintem nincs is igazán jelentősége. Kivétel, ha olyan online UPS-t akarsz csinálni, amelyen van félvezetős bypass..
Gyakorlati szempontból egyébként van értelme a projectnek? )[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz FuckeR19 #6173 üzenetére
Ha lapos üvegtálkában maratsz, kevesebb víz, és ezzel kevesebb vasklorid is elég lesz. Utána nem érdemes tárolgatni az oldatot, mert tényleg bezöldül. Melegíteni sem hülyeség, nagyban gyorsítja a reakciót, bár sajnos ilyen lapos edényben a nagy felület miatt elég gyorsan hűl az oldat. Óvatosan mozgathatod a nyákot is (ne fröccsenjen szét, mert textíliából sose jön ki ), pl. az alkatrészoldalra ragasztott szigszalaggal, akkor percek alatt elkészül. Nálam egy kiló vasklorid évekig tartott, a saját műanyag dobozában. Persze nem ipari mennyiségben termeltem a nyákokat.. Amit legutóbb vegyszerboltból hoztak nekem, az már nagyon vizes volt (nem tudom, hogy a rossz tárolás miatt, vagy eredetileg is ilyen-e az a kiszerelés), de így is használható.
-
And
veterán
válasz FuckeR19 #6182 üzenetére
Van, aki erre akril lakkot használ, elvileg az forrasztható is. Egyszerűbb módszer az alkoholban / denaturált szeszben oldott gyanta, ami szintén megkönnyíti a forrasztást, de nem szabad túl vastagon felvinni, mert akkor nehezen szárad. Hátránya, hogy mechanikailag nem annyira stabil réteget ad, viszonylag könnyen lekaparható. Mindkét verzió kapható kiszerelve pl. a Lomexben is (TN-180 és TN-170 néven).
-
And
veterán
válasz mr_ricsi #6272 üzenetére
Pedig ha a kimeneti áram növelése a cél, az induktivitást növelni kell. Ha jól tudom, az induktivitás értéke adott terhelhetőségnél alulról limitált, vagyis a rajta folyó áramnak a kapcsolóeszköz kikapcsolt állásában sem szabad teljesen nullára csökkennie. Nagyobb terhelőáramhoz adott kapcsolási periódusnál pedig több energiát kell tárolnia, ergo az induktivitásnak is növekednie kell, hogy ezt teljesítse. Az adatlapokon egy rögzített maximum tekercsáram-hullámossághoz (pl. legfeljebb 30%-hoz) szoktak minimum induktivitás-értékeket javasolni. Nagyobb érték elvileg nem baj (a gyakorlatban a dc ellenállás növekedése persze hátrány), legalábbis addig, amíg a tekercs (vasmag) a maximális terhelőáramnál sem megy telítésbe.
-
And
veterán
Nem vagyok a téma szakértője, ez tény, de logikus és elfogadható, amit írtál. Két dolgot tennék hozzá. 1.) Az induktivitás növelésének hatására szintén utaltam, ill. nem túl egyszerű olyan ismert katalógusadatokkal rendelkező vasanyagot (ferritet) találni, amelyik nekünk megfelel. Az induktivitás csak az egyik paraméter, ezen túl jó sok apró részletre kell ügyelni és lehet kitérni. Hamar rá lehet döbbenni, hogy 'nagyáramú' DC-konverter alkalmazásokhoz nem lehet túl kicsi fizikai méretekkel rendelkező tekercset használni, noha a legfőbb(nek hitt) paramétere, vagyis az induktivitása egy sokkal kisebb példánynak is megfelelő lenne . 2.) Írod: "Mivel azonban a hullámosságot a szűrőkondenzátor növelésével is csökkenthetjük, mód van csökkenteni az induktivitást mindaddig, amíg a kapcsolás folyamatos módban marad." A DC-konverterek szokásos kapcsolási frekvenciáján, párszáz kHz-en szinte minden valamirevaló x*100µF-os nagyságrendű kapacitás reaktanciája elhanyagolható (milliohm-os nagyságrendű) pl. a tekercs dc-ellenállásához képest. Úgyhogy a kimeneti feszültség hullámossága nagy kapacitásnál végső soron jobban függhet a kapacitás ESR-értékétől (vagyis a kondenzátor jósági tényezőjétől), mint önmagában a kapacitásértéktől.
-
And
veterán
Ha szétpancsolják, a sósav-hidrogénperoxid kombó is épp eléggé veszélyes, ezt te is említed a végén. Az igaz, hogy lötykölni kell, és érdemes melegíteni, de párhavonta egyszer igazán kibírja az ember, ha nem iparilag termeli a nyákot (arra meg úgyis vannak gyártók). Azt meg nem tudom, mit értesz az alatt, hogy eléggé rondán mar. Ha a lakk rajzolata ép, nekem a nyák is tökéletes lesz a maratás végén. 10-15 perc alatt készen szokott lenni a nyák, és szkafandert sem szoktam használni hozzá . Egy kiló vasklorid legutóbb sok évre elegendő volt. Mikor elfogyott, hoztak nekem másikat: vegyszerboltban, sima földi halandóként besétálva vették.
Én is próbálkoztam a hidrogénperoxidos módszerrel, de nem vált be. Tényleg macerás volt beszerezni az alapanyagokat, pedig olyan helyen dolgozom, ahonnan az átlagnál könnyebben hozzá lehet jutni ilyesmihez. Aztán nem bizonyult túl stabilnak a keverék, pár nap alatt 'pezsegni' kezdett, akárhogyan tároltam. -
And
veterán
Ha csak kivezérlésmérő kell, akkor ezen alkatrészek adatlapjait sasold meg, rajtuk van a példakapcsolás is: LM3914, LM3915, LM3916, A277D (ha még kapható valahol, =UAA180), stb.
Mod. #6432: Bocs, ha félreérthető volt. Ezek a vaskloridra vonatkozó megállapítások / kérdések voltak, a #6423-as vasklorid-ellenes érveire reagálva.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
D882 = 2SD882. Határadatok, tokozás és bekötés alapján helyettesíthető pl. ezekkel: BD437, BD435, MJE243. Ha 1,5A-es max. kollektoráram is elegendő (az eredeti 3A-t tud), akkor a BD135 / 137 / 139 típusok is lehetséges alternatívák. A felsoroltak általában beszerezhetők egy jobb alkatrészboltban.
-
And
veterán
válasz Hequila #6968 üzenetére
Ember legyen a talpán, aki ezt az oszcillátor és környéke áramköri kialakításának pontos ismerete, rajza nélkül megmondja. Semmi garancia nincs rá, hogy működni fog sima rezgőkvarccal, ha egyszer a jelengegi kialakítással kész órajelet vár az áramkör. De ha oszcillátor esett le a nyákról és a frekvenciát is tudod, akkor miért nem azt teszel a helyére? Valami ritka tokozása van talán, vagy oszcillátorból nem találtál megfelelő értéket?
-
And
veterán
A pontosságot az első néhány típusnál már a rövid ismertetőben is megadják: +/- 1°C. A többi, amelyik PTC szenzort (KTY-10 és társai) használ, hasonló pontosságú lehet, mivel a szenzor nem teljesen lineáris. Amelyiknél azt írják, hogy építőkészlet, azt neked kell összeraknod. Ahogy nézem, ez az utolsó három cikkszámra igaz.
-
And
veterán
Konkrétan adott fordulatszámhoz nem lehet ellenállást számolni, csak közelítőleg (mondjuk ez adott feszültségre is igaz). A venti üzemi tartományának 55%-ára kell állítani a működési feszültségét, hogy 1000 RPM-mel forogjon. Ha 4V-on indul, és a működését közel lineárisnak tekintjük, akkor ez 8,4V-os üzemi feszültséget jelent. Ehhez pedig az adott ventinél kb. 27Ω-os ellenállás tartozik, minimum 1W-os terhelhetőséggel. A számítás részleteit megtalálod ebben a topikban, vagy itt. Azért egy megfelelő potméterrel még egyszerűbb .
-
And
veterán
válasz honyike #7505 üzenetére
Azt a fetet nem kell helyettesíteni 2SK3067-essel, mivel az egy 2SK3067-es .
A tokozása, bekötése és a határadatai alapján helyettesíthető pl.:
- 2SK4013 (Lomex: 21-09-85, ~190 Ft),
- FCP11N60 (Lomex: 21-08-96, ~400 Ft),
- IRFBC40 (Lomex: 21-07-14, ~210 Ft),
- STP5NK80Z (Lomex: 21-09-12, ~184 Ft),
stb. -
And
veterán
válasz honyike #7508 üzenetére
Természetesen van különbség köztük. Nem arról van szó, hogy létezik 20 fajta mosfet, de 5000-féleképp hívjuk azokat . Más a gyártó, mások a határadatok, de az említett típusok közös vonása, hogy mind N-csatornás nagyfeszültségű teljesítmény-mosfet TO-220(F) tokban, azonos bekötéssel, és a legfontosabb határadataik is minimum jobbak, mint az eredetié. Így jó eséllyel mindegyikkel kiváltható a 2SK3067-es.
Ha a tápban eredetileg 6,3A-es biztosíték volt, inkább olyanra cseréld (és lehetőleg ugyanolyan kiolvadási sebességűre). Ha túl kicsi lett volna, már úgyis hamarabb kiégett volna. Ha a mostani hibánál pukkant el a 6,3-as, valszeg. a 8A-es is ugyanúgy elszáll. -
And
veterán
Az LM317T legalább 1,5A áramot bír. A kapcsolás hátránya az IC viszonylag magas dropout-értéke: 0,5A-es áramnál a kimeneti szint minimum 1,8..2V körüli feszültséggel kisebb lehet csak, mint a bemenet, ezért akkora ventilátornál ne nagyon számíts 10V-nál nagyobb kimenőszintre. Az R1/R2 referenciaosztót pedig nem ártana kicsit átméretezni, mert ebben a formában simán le lehet tekerni nulla (pontosabban a referencia 1,2V-os) értékig, amelyen már egyetlen venti sem indul el.
Háromállású szerelhető (pl. billenőkaros) kapcsolót 600mA-rel nem nagyon lehet zavarba hozni, a potméter meg ebben a kapcsolásban szinte egyáltalán nem terhelődik: azért van a stabilizátor, hogy az melegedjen, ne a potméter. A potenciométeren csak a referenciaosztó pár mA-es árama folyik. -
And
veterán
Ha R1=1kΩ és R2 egy 5kΩ-os potméter sorban egy 3,9kΩ-os ellenállással, akkor a kimenőfeszültség kb. 6..12V-ig állítható. 10V-os kimeneti feszültség fölé lehet menni low-drop állítható stabilizátorral, de ha a fix 12V miatt ez nem fontos, akkor felesleges a csere. Ilyen low-drop típus pl. az LM2941, de ott máshogy kell számolni a ref-osztót.
A melegedést ennél jobban csökkenteni csak kapcsolóüzemmel (PWM) lehetne, de az kicsit összetettebb.
#7710: "5-10V közé nem tudsz szabályozni csak így elméletben, mert függ a rákötött fogyasztótól. Belövöd a fenti kapcsolást 5-10V-ra, ráraksz egy másik ventit és már el is mászott."
Ez nem igaz, az LM317-es egy stabilizátor. Épp az egyszerű soros potméter az a megoldás, amelynél a kimeneti feszültség erősen ventilátorfüggő.
Egy 470Ω-os potméter pedig nagyon nagy érték egy 7W-os ventilátorhoz, az ideális érték ahhoz legalább egy nagységrenddel kisebb lenne (inkább 20..40Ω között valahol). Egy nagyobb terhelhetőségű potméter sem olcsó.
A tranzisztoros megoldással sem lehet a maximális 12V-ot elérni, kizárólag alacsony csatornaellenállású (Rds_on) mosfettel, PWM-üzemben lehet azt jól megközelíteni. -
And
veterán
válasz jaja1981 #7713 üzenetére
Nézd, nem azt mondtam, hogy egyáltalán nem jó, hanem azt, hogy akkora ventihez, amekkorát a #7707-ben említett (12V / 0,6A / 7,2W), 470Ω túlságosan nagy értékű. A Coolink a 250mA-es típusaihoz például 100Ω-os értékű potmétert mellékelt, és azzal is bőven le lehetett lassítani az alig hallható szintre. Ahogy a venti névleges árama növekszik, a szükséges soros potméter maximális értéke csökken.
"Az, hogy droppol a tranyó, az nem gond. Nem mindegy, hogy a 12,38V-ból 11,8V megy a ventire? Tökre nem számít."
Nem is én írtam, hogy sima NPN-tranyóval 0..12V-ig szabályozható..
"Ilyen stabilizátorokkal én is dolgoztam, de terhelésre változik, esik a fesz."
Akkor valamit elszúrtál. Az LM317 load regulation paraméterének tipikus értéke 0,1% (!), tehát 10mA-es terheléstől a maximális 1,5A-ig ennyit változhat a kimeneti feszültség értéke. Ez 8V-os kimenőnél 8mV változás, az tényleg nem sok . Ettől stabilizátor.
Igen, hűteni kell, és az LM317 valóban nem csavarozható fel szigetelés nélkül a ház fémrészeire. De az általam említett LM2941T például igen, mert a TO-220-as tokozású verzióján a hűtőfelület a GND-vel van összekötve (az LM317-nél meg nincs is GND).
Csakhogy a potméter is melegszik, egy nagyteljesítményű, min. 2W-os (huzal-) potméter ára meg pl. a Lomex-árlistát nézve mind minimum négyjegyű összeg..
Mod. #7715-re: Ha az a táp megfelelő minőségű, nem lehet gond a PWM-es vezérlés miatt. Csináltam már kapcsolóüzemű vezérlést PC-táppal, egy ventinénél jóval nagyobb árammal terhelve. De PC már nem volt a tápon, csak ez az áramkör . Ha megfelelően megválasztott pufferkapacitást teszel a PWM-vezérlő bemenetére (nem bazinagy aluelkó, inkább kisebb kapacitású, de alacsony ESR-értékű, némi kerámiakondenzátorral vegyítve), nem hinném, hogy sok vizet zavarna. Egy PC-tápnak ilyesmit el kell viselnie.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Egy lineár LDO-s ventivezérlést tényleg nem kell túl sokat bonyolítani, az a rajz megfelelő lesz. A #7712-ben írt ellenállásértékek 6..12V-os kimenőhöz az LM2941-hez is megfelelnek, csak az ellenállások helyet cserélnek: OUT/ADJ között (R2): 3,9k + 5k lineáris potméter, ADJ/GND között (R1): 1k. Az On/Off vezérlőlábat fixen GND/0V-ra kötheted. A dropout értéke 600mA-es ventilátornál 0,3V körül várható, vagyis legfeljebb 11,7V-ra tudja megközelíteni a kimeneti szint a bemeneti névleg +12V-ot.
-
And
veterán
Bármilyen, min. 1A terhelhetőségű szilícium- (pl. 1N400x sorozat) vagy Schottky-dióda (pl. 1N5819) megteszi, de ezzel még tovább rontod a drop-ot, hiszen a diódán is marad 0,3..0,7V (sima Si-diódán több, Schottky-n kevesebb).
Viszont azt egyáltalán nem értem, hogy mi szükség erre a kialakításra. Miért nem volt jó az, amit magad linkeltél be a #7707-es hozzászólásodban, az első rajzon? Ha nem a bemenetre teszed a kapcsolót, hanem a szétválasztott kimenetre, akkor ez a két védődióda feleslegessé válik. Mellesleg ez a rajz még mindig ugyanaz, mint a #7707-es második kapcsolása, csak átvariált referenciaosztóval, ahhoz pedig már konkrét értékeket is írtunk. Szóval nem igazán látom, mi ebben az újdonság. A két ledet és a hozzájuk tartozó áramkorlátozó ellenállásokat az előző két v. háromállású választókapcsolós áramkörödben (amelyiknél a kimeneten van a kapcsoló) is használhatod. -
And
veterán
"Azért gondoltam erre az utóbbi elrendezésre, mert így nem lenne állandóan fesz alatt a stab áramkör."
De a világon semmit nem vesztenél vele akkor sem, ha feszültség alatt maradna. Ha a kimenetéről a terhelést, vagyis a ventit leválasztod, az LM317 felé marad az IC adj-lábán folyó, adatlap szerint minimális áram (0,1mA) ill. a referenciaosztó 5..10mA-es árama, ami nem oszt, nem szoroz. Az igaz, hogy az optikai tuning (vagyis a ledek) okán kétáramkörös váltókapcsolóra lenne szükség, már ha tényleg kell oda két led.. -
And
veterán
válasz jaja1981 #7733 üzenetére
Pedig továbbra is az a véleményem, hogy ha nem a bemenetre tesszük a kapcsolót, akkor felesleges az a két dióda. Ebben a formában egyértelműen a védelem a szerepük, vagyis hogy a stabilizátor kimenetét ne direktben közösítsük a fix 12V-os ággal.
A PC-s ventik elé pedig nem kell dióda. Ha ismered a működésüket, akkor tudod, hogy ezek a ventilátorok 'brushless' kivitelűek, nem szimpla induktivitások. Szokásosan két tekercset vezérel bennük egy hall-szenzoros céláramkör, mely felváltva kapcsolgatja ki-be a tekercseket. Ezért a feszültségtüskék minden mástól függetlenül megjelennek, ellenük szokásosan szoktak diódákat beépíteni: [link] és [link]. -
And
veterán
"De ha a méréshatár állítót a helyes fesz állásba tettem, miért a 10A-son mérte?"
Két mondattal korábban írtad, hogy a 10A-es hüvelyben volt a mérővezeték. A nagyáramú mérőaljzat és a GND között mindig rövidzár (pontosabban a belső söntellenállás alacsony értéke) mérhető a méréshatárváltó állásától függetlenül, és szokásosan nincs túláramvédelme. Általában az alacsonyabb áramméréshatárú, 200mA-es (biztosított) aljzat is külön van választva a nagyimpedanciás fesz.-bemenettől, bár olyan DMM-mel már találkoztam, amelynél ez utóbbiak ugyanazon mérőhüvelyt használják. -
And
veterán
"Amúgy mennyi volt az esélye, hogy minden megússza? Akksi is, gépem is, autó elektronikája is.."
Az akksinak ez lópikula, a belső ellenállása olyan kicsi, hogy akár simán elégette volna a mérővezetékeket, ha azok (és a belső sönt) ellenállása nem korlátozta volna le valamennyire az átfolyó áramot. Az akkumulátorra mondjuk egy villáskulcs lehet veszélyes, ha közvetlenül a sarukhoz ér . Az autó elektronikájára megint csak nem lehetett hatása, az legfeljebb a feszültségesést érezhette meg, a veszélyes áram nem arrafelé folyt. Egyedül a műszert (magát a söntöt és környékét) és a mérővezetékeit viselhette meg kissé az eset, a söntön kialakuló durva túlfeszültséggel szemben meg vagy védett a mérőelektronika, vagy nem.. -
And
veterán
Egyáltalán nem gond, mert:
- egy másik molex-en pont ugyanaz a +12V van, mint az egyiken (túl meg nem terheled ezt az egyet sem),
- a GND azért ground, mert mindennek az a közös kiindulópontja, mindegyik GND/0V-os pont galvanikus kapcsolatban áll az összes többivel,
- a csatornák kimenete egy-egy ventilátorban végződik, teljesen lényegtelen, hogy 'meg van-e kerülve' (ha nincs ventivezérlő, akkor is 12V-ot kapnak közvetlenül, nem?).
Földhurok? Ez a kapcsolás mégsem egy audió lánc része volna.. -
And
veterán
Le lehet tiltani a stabilizátort (azaz: lekapcsolni a kimeneti feszültséget) úgy, hogy nem kell aktív kapcsolóeszközt használni, hanem csak a nagyimpedanciás on/off lábat kell vezérelni kisszintű jellel. Így az LDO pl. egy mikrokontroller, vagy sima komparátor kimenetéről vezérelhető, letiltva nagyon alacsony áramfelvételű. Lineáris stabilizátoroknál nem túl gyakori ez a feature, ezért ennél a típusnál előnyt jelent.
-
And
veterán
A Zalman vezérlő terhelhetősége a leírás szerint csatornánként 7W (0,58A). Kisebb ventilátorokból elvisz kettőt, de pl. a másodikként linkelt ZM-F3 típus maximális árama 0,35A, ezért abból (a hozzáadott ellenállás nélkül) nem nagyon illene egy csatornára kettőt aggatni, és maximumra állítani. Mivel a ventivezérlő maximum 11V-ot adhat egy csatornára, lehet, hogy probléma nélkül elviselné, de ez már necces.
-
And
veterán
Az aktív kapcsoló nélkül alatt azt kell érteni, hogy nem kell pl. egy nagyáramú mosfetet az LDO elé / után kötni, amelyen a teljes terhelőáramot át kellene vezetni, és amelynek lezárásával kikapcsolható lenne a kimenő ág. Erre viszont egy szimpla ventilátor-vezérlőnél nagyon nincs is szükség, ezért kérdés, hogy mi lenne vele a célod. Mint említettem, a jelentősége abban áll, hogy külső vezérlőáramkör tudja ki/bekapcsolni az LDO-t (és ezáltal a rajta lógó terhelést) pl. mikrokontrolleres környezetben, és kikapcsolt állapotban a stabilizátor fogyasztása is minimalizálható. Akkor volna értelme, ha mondjuk egy µC-s ventivezérlőd volna, és nyomógombokkal lehetne tiltani egy-egy csatornát. Ekkor az on/off lábra magas szintet (minimum 2V-ot) adna a proc, ezzel az LM2941-es lekapcsolható lenne. Az adatlapon közölt 'felhúzó' ellenállásos on / off megoldás csak demonstráció, ill. jegyzetként mellé van írva az R3-ason keresztül szükséges minimális 100..300 µA-es felhúzóáram. Ebben a formában egyetlen előnye az, hogy a kapcsoló árama minimális (mivel nem a terhelés árama folyik rajta), ill. maga a kapcsolóelem is lehet egy pici bipoláris tranzisztor vagy épp mosfet. Vagy csinálhatsz vele mondjuk hőmérsékletfüggő tiltást túlmelegedés ellen (bár maga az LDO amúgy is belsőleg védett a túlmelegedéssel szemben) egy komparátorral, meg hasonló okosságokat.
-
And
veterán
válasz Daneeka #7839 üzenetére
(Sósav + hidrogén-perixid helyett nyugodtan lehet használni vas(III)-klorid tömény melegvizes oldatát maratáshoz. Az sokkal kevésbé veszélyes, egyedül a ruhára kell vigyázni, mert abból nem nagyon jön ki. Lötykölve vagy a nyákot mozgatva ezzel sem tart tovább 10 percnél a maratási folyamat.)
-
And
veterán
(Elég régóta fotózással készítem a nyákokat, ami még ennyi idő után és sokadszorra is elég macerás, de finom rajzolatú SMD-hez kézzel rajzolni egyszerűen képtelenség. A fényérzékeny lakkot kezdetben én vittem fel, de az még problémásabb (belemegy a por, nem lesz mindig egyenletes a réteg és szárítani is kell), ezért áttértem a gyárilag fényérzékenyített panelekre. A lényeg, hogy ezzel nem sok ráhatásom maradt a lakkréteg vastagságára .)
-
And
veterán
válasz urbanjozsi #7848 üzenetére
80W-os, letört burájú higanygőz- (HgLI) lámpát használok előtéttel, meg ventilátoros hűtéssel. A bura maradhatott volna, de a dobozomban csak így fért el. A megvilágítás ideje hordozófüggő, műanyagfóliához 6..8 perc is elég, de pauszhoz vagy áttetszővé tett géppapírhoz 20..25 perc kell.
-
And
veterán
Magyarán túlterhelted az adott USB-portot. Azért az ilyesmit nem illik figyelmen kívül hagyni. Ez olyasmi, mintha a lakásod kismegszakítóját azután kerülnéd meg, hogy a vezeték előzőleg már füstölt.
Ledet hogy kötötted be, soros ellenállással? Mert ha úgy, ahogy kell, akkor az nem sok vizet zavarhat. Ellenben egy motor 5V-on, amit ráadásul 3V-ra terveztek, az annál inkább. Tessék tudomásul venni: az USB-re nem kötögetünk mindenféle előzetes számolgatás, méricskélés nélkül csak úgy eszközöket, ha pedig észrevesszük, hogy túlléptük a szabványos limitet, akkor pláne nem. A végső határérték az USB-n pedig 500mA. -
And
veterán
Szóval: olyan holmi, hogy USB-re motor, valószínűleg nem létezik . Két dologból tudsz kiindulni: az első, hogy a motor árama a névleges feszültségén sem haladhatja meg az USB által biztosított limitet, ill. a másik, hogy a motor névleges feszültségét ne haladja meg a port által adott 5V. Ha a motorod már 3V-on is túl sokat fogyaszt, a teljesítményfelvétele meghaladja a másfél wattot, akkor felejtős. De ha kisebb is az árama 0,5A-nél 3V-on, abból ugye nem következik az, hogy 5V-on is kisebb lesz.
Viszont utóbbi esetben a motorra eső feszültséget egy megfelelő (motor áramától függő értékű) soros ellenállással vagy egy soros stabilizátorral korlátozhatod, amivel elérheted, hogy a motor úgy viselkedjen, mintha valóban csak 3V-os tápfeszt kötnél rá (a 'maradék' energiát a soros ellenállás elfűti). Egy DC-motor viszont amúgy sem ideális terhelés, hiszen a nyugalmi árama erősen megnövekedhet, ha mechanikailag leterheled, pl. lefogod. Tehát csak minmális teljesítményű törpefeszültségű motorok jöhetnek szóba, amelyeknek esetleg még az áramát is korlátozni kell. De minek egy USB-portra motor, ventilátornak? -
And
veterán
Még ha 2x is azt írtad, gondolom nem sorbakötni szeretnéd azokat a ventiket, mert akkor eleve csak legfeljebb 6V jutna mindkettőre. Ha teljesen, 12V-ig szeretnéd kivezérelni azokat, akkor párhuzamosan kell kötnöd a ventilátorokat.
A helyettesítő ellenállását jól számoltad, bár az nem tekinthető teljesen állandónak egy ventilátor esetén a lehetséges feszültségtartományban. A szükséges soros ellenállás értéke, ha a ventilátoron 5V esik (azaz a soros ellenálláson 7V):
Rs= 7V / (5V / 31,5Ω)= kb. 44Ω, egyetlen ventihez. Az 500Ω ilyen példányhoz nagyon erős túlzás lenne. A maximális disszipációja (Uventi= 6V esetén): Pmax= 1,15W-ra adódna.
Két párhuzamosan kötött példányhoz feleekkora végellenállású potméter kellene, ami a legrosszabb esetben kétszer ennyit disszipálna.
Ilyen potmétert (22Ω / 3W, de inkább 5W terhelhetőséggel) nem egyszerű beszerezni, drága is lenne, ill. kapcsolósban szinte biztosan nem létezik. Kapcsolós csak hangerőszabályozásra használt, pár kΩ-os (és nemlineáris jelleggörbéjű) potméterekből szokott előfordulni. Ezért én a helyedben maradnék két külön potméternél, de méginkább valamilyen stabilizátoros vagy épp PWM-es megoldásnál. -
And
veterán
Próbálj 22Ω / 3W vagy 5W-os példányt szerezni, de nem biztos, hogy sikerülni fog. Lineár stabilizátorhoz nem kell nagyteljesítményű potméter, lásd a topikban sokszor linkelt LM317-es vagy a nemrég leírt LM2941-es (#7819) verziót. PWM-re egy nagyon egyszerű példa: [link]. Ezek mind 'tekerős' verziók .
"Anno találtam egy leirást hogy be kell iktatni két diódát az elem mellé és meg is csináltam a leirás szerint,de nem segitett szóval anno fel is adtam a próbálkozást."
Ööö, milyen diódákat, milyen elem mellé, és milyen célból is?
"Ha potenciométer mellett döntenék, jár e valamilyen veszéllyel bármelyik komponensre nézve a hő termelésén kivül amit az ellenállás végez?"
A potméter csak hőt termel, de azt szépen (2W azért tud már fűteni). Egyéb káros hatása nincs.
#7919: "Amúgy tapasztalatból mondom, hogy 30ohm-on simán teper a venti mint állat."
Azért egy 12V/0,38A-es példány már korántsem biztos. Ha a ventilátor 'ellenállását' állandónak vesszük, egy ilyen ventivel 30Ω-ot sorbakötve már csak 6,1V körül lesz a ventifeszültség. Továbbra sem az a legfőbb baj a túl nagyértékű potméterrel, hogy le lehet állítani vele a ventit, hanem két másik jelenség. Az egyik, hogy a skálát nem tudod kihasználni, mert pl. 1/5 részt letekerve a teljes fordulatszámú állapotból, már megáll a venti. A másik pedig az, hogy a potméter ellenálláspályáját (azt a rövid szakaszt, amelyen áram folyik) nagyon túlterhelődhet. Egy 2W-os potméteren csak a teljes ellenálláson szabad 2W-ot disszipálni, az egytized..egyötöd részén nem, csak arányosan kisebbet. -
And
veterán
válasz Barthezz2 #8005 üzenetére
A második az 470Ω-os (0,47kΩ). Nagyon kicsi áramú (<80..100mA) ventihez megfelelő lehet, de a teljesítménye valóban nem az igazi. Egy 100Ω /1W-os potméter kábé 0,18..0,25A-es ventilátorokhoz jó választás lehet, egyéb tekintetben lásd shtml kolléga írását a témához: [link].
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz jaja1981 #8012 üzenetére
Maga a leégés nem tudom, mennyire reális, de az igaz, hogy nem egészséges dolog a ventilátort teljesen leállítani. Ezért sem értettem sosem a ragaszkodásod a relatíve nagy ellenállásértékű potméterekhez: a venti teljes leállítása nem cél egy kapcsoló nélküli, csupán potméteres vezérlésnél. A gyári ventilátorokhoz sem olyan potikat adnak, amelyekkel azok leállíthatóak lennének. Ennek pedig több oka is van, a belinkelt írás is említ ilyeneket: az egyik, hogy a megállási és az újraindulási feszültség nem azonos, vagyis előfordulhat, hogy a júzer jól lelassítja a ventilátort (és persze úgy is hagyja), de a következő bekapcsolásnál az már nem indul, és az amúgy is teljesen néma működés miatt a dolog észrevétlen marad. A másik, hogy kisebb minimális feszültségnél (ami a nagyobb potméter-végérték egyenes következménye) az ellenálláspálya kisebb szakaszán disszipálódik nagyobb hő, ami a potméter túlterheléséhez vezethet. Arról pedig már volt szó, hogy a PC-s brushless ventik nem közönséges DC-motorok, hanem elektronika által vezérelt tekercseket tartalmaznak.
Tehát: sokkal célszerűbb, ha a ventivel a kiszámolt végértékű potmétert kötünk sorba, és - amennyiben ez a cél - egy kapcsolót is teszünk a körbe, hogy a venti megállítható legyen. De lehetőleg ne a potméterrel akarjuk megállítani a ventit, mert az a fenti okok ill. az írás alapján nem egészséges. Egy csomó esetben viszont egyáltalán nincs is szükség a megállításra, csak a ventilátor kellő lelassítására, halkítására. -
And
veterán
válasz jaja1981 #8032 üzenetére
Én is mértem: adott egy névleg 0,25A-es venti, amely a valóságban csak kb. 0,16A-t vesz fel 12V-ról. A gyárilag hozzáadott soros potméter ténylegesen 100Ω-os, annak végállásában 5,2V jut a ventilátorra. Ha ellenállásosztóval számolom ki (a ventilátor valós áramát alapul véve), akkor minimumra kb. 5,14V-ot kapok, ami lássuk be, elég jó eredmény a mért értékek fényében.
Úgyhogy nálad többféle oka is lehet a durva eltérésnek. Mert ha egy valóban 0,45A-es (12V-on relatív nagyáramú) ventilátorral egy 68Ω-ot kötünk sorba, akkor számítás szerint kisebb, mint 3,4V jut a ventilátorra, ha pedig annak nincs lassító hatása, akkor ott valami nem stimmel a kiinduló adatokkal. Leginkább a ventilátor árama gyanús, ennyire ugyanis szinte biztos nem nonlineáris a venti feszültség-áram karakterisztikája. Soros 120Ω hatására pedig már forognia sem nagyon kéne, hiszen a ventifesz 2V körülire jönne ki. Ilyenkor az van, hogy megejthetnél néhány mérést, hogy tényleges adatokat lássunk: mérhetnéd első körben a ventilátor áramát 12V-on (lehetőleg kis belső ellenállású árammérővel vagy árammérős labortáppal mérve), ill. a venti feszültségét soros 68Ω-os ellenállással. -
And
veterán
Az AP3310GH típus biztosan helyettesíthető egy csomó másik P-csatornás típussal, mivel szerencsére nincs semmi extra tulajdonsága (mod: mondjuk eléggé alcsony Ugs-feszültséggel hajtható, logic level típus). Határadatok és tokozás alapján például:
- NTD2955: Lomex 86-01-89, bruttó 71 Ft,
- IRFR9024N: Lomex 86-01-34, 96 Ft,
- IRFR5305: Lomex 86-01-62, 106 Ft.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az említett típusok közül határadatok, csatornaellenállás és tokozás alapján mindegyik bőven megfelel a célnak, mivel 'jobbak', mint az eredeti. Viszont belátom, túl hamar írtam le azt, hogy az eredetinek nincs különlegessége, pedig az alacsony vezérlőfeszültségű működés egy powerfet-nél nagyon is az. Viszont az a három fajta sajnos nem olyan. Hogy ez jelent-e gondot, azt nem tudom, mert ugye attól függ, hogy milyen jelszintű vezérlést kapnak az alaplapon. Lehet, hogy gond nélkül mennek majd, de erre mérés nélkül nem vehetünk mérget. Ha biztos szeretnél lenni a dologban, akkor meg kell nézni pár másik árlistát, vagy más, de nagyon hasonló tokozással (pl. TO-251) keresni olyat. Sajnos kifejezetten logic level P-csatornás teljesítményfetet nem találtam hasonló paraméterekkel , de azért a felsoroltakat is meg lehet próbálni..
Mod: egyébként nem javítok alaplapokat. A sajátomat még csak megpróbálnám, ha muszáj lenne, az már amúgy is kisiskolás korba lépett . Pont az ilyen nagyobb felületű (mint annak a fetnek a drain-kivezetése, ami egyben hűtőfelület is lehet) forrasztásokat nehezebb leszedni az átlagnál, ha a páka teljesítménye nem megfelelő, a környező nyákfelület meg jó nagy, mert az csak úgy 'viszi' a hőt.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen