Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • totron

    addikt

    válasz Feketelaszlo #12 üzenetére

    A gond többek között az, hogy sokak identitástudata külhonban akár teljesen eggyé lesz az eredő nemzetiséggel/gyökérrel, így a keletkezett űrt nem is tudják mással pótolni, mint a hátranemhagyott közélettel. Ez csak egy okozat. Miért van valakinél fókuszban a közélet, mint olyan? Mert saját fronton nincs elég tennivaló, fejletlen személyiségek pörögnek olyan témákon is, melyek maximum szőrmentén érintik őket, ez a hobbija, érzelmi élete is egyben. Ha meg még húsba is vág, na akkor, akkor érzi az igazi megérkezettséget, ahelyett, hogy az érdemi kiutat keresné belőle. Szóval a Maslow-piramis jó alátámasztása is a jelenségnek meg nem is.. Egyben felmerül a tyúk vagy tojás kérdésköre is.
    Generációk adják egymásnak a stafétabotot a belső ürességhez, ami persze belülről nem látszik. Tipikusan a reklámokra is fogékony rétegről beszélünk, a hozzá illő ultrarövid pl. politikai emlékezettel. A metódus művelése - amelytől oly szomorkás tud lenni az élet és amely rögzíti a rossz irányzékokat - persze örök és nem feltétlenül ismeri az országhatárokat sem. Dióhéjban az alapjárati önsorsrontásnak én ezt a kombinációt láttam eddig és látom is, persze ezer felé tudja árnyalni még az egyén.

    (#15) Egon, az önámítás elég fárasztó, a másokon keresztül való önigazolást meg konkrétan elzárással büntetném. Már-már egy szociopata tevékenysége az, amikor szándéka szerint százakat, akár ezreket ver át szemrebbenés nélkül hamis-ferdített információkkal csak azért, hogy ahogy írod is, önigazolást nyerjen. Ez a magatartás akármilyen földön egy infantilis személyiséget takar, s írja felül a lokális, eltérő problémákat is egyébként mikre gondoltál?.
    A hiányszakmások sikereit is hajlamos magára vonatkoztatni az alacsony önismerettel-önkritikai képességgel bíró szerencsevadász, így létrehozva egy mégnagyobb, jövőbeni koppot. Ez vegyül a fentivel, kész is a csodavilág/"valaki hazudik" konklúzió.

    (#16) TheLázs, nehéz kérdés, mert van az emberben egy ösztönös ellentartás, megjelenhet ez az akcentus megtartásában vagy hogy mennyire vegyülsz, de némileg kívülálló ok is: találsz-e az adott nemzet lányai/fiai közül párt magadnak. Sokaknál láttam, hogy jókora szünet keletkezett a fejlődésükben, egyik tudatosan nem eresztett szociális gyökereket, a másiknak meg simán csak nem sikerült (nyilván visszafejthető konkrét okokra az ilyen is). A lényeg, hogy aki nem képes átkonvertálni magát érdemben odakint, annak kiesnek évek nem az identitásából, hanem konkrétan a személyiségének fejlődéséből. Tehát egy 40 éves is simán tudja hozni egy 20 évesét. Mellé vehető persze még, hogy itthon amúgy hogy alakult volna ez nála, de általában azért jobban.

  • totron

    addikt

    válasz bitpork #22 üzenetére

    Ha rám gondoltál: éltem kint is, onnan is a minta. Nyugodtan megcímezheted a hsz-t, így is úgy is megjelenik a képernyőn ha már elküldted. Nem egyetemes igazságokként tekintek a taglalt benyomásokra, beszélgetünk. A véleménybuborék mi lenne?

  • totron

    addikt

    válasz bitpork #26 üzenetére

    Ja értem. Minden minta jól jön. Különben több világjáróval beszélgettem már és hát nem mindegyik jött vissza azzal a többlettel amit gondolna az ember. Volt olyan is, aki csupán közhelyekkel, ami azért szomorú. Vagy csak nem tudta/akarta előadni magát, de elég mély beszélgetések vagy beszámolók voltak ezek ahhoz, hogy el lehessen különíteni érdemi gyarapodottságot vagy annak hiányát. De akinél használt a kitérő/bolygójárás annál azért jellemzően látszik eleve a tekintetben ez, ott van az első megszólalásában is már.

    Az alapkérdés is izgalmas, mert elkülönítés nélkül nem fog menni: mi az, amit az adott környezet tud adni és mi az, ami belül van és hordozzuk tudat alatt: vice versa keverhető. Vagy máshogy: hogyan válasszunk számunkra megfelelő országot, közeget. Differenciálás nélkül csak a 2 láb rossz, 4 láb jó (külföld jó) (aztán mégse annyira jó) tengelyen fog menni a tapasztalás és annak továbbadása. Csernus egy túlértékelt médiakurva szvsz, nyomokban igazságokkal (de arra már nincs ügyelés, hogy a nép jól is tegye el azokat).

  • totron

    addikt

    válasz Szevam #48 üzenetére

    Valid érv. Egyén- és célközegfüggő is nyilván. Aki itthon a "köztiszteletben álló" rangban forgott vagy arra gyúrt, jellemzően az nehezebben veszi az alantasabb társadalmi osztálylétet. Más tesz az egészre, lefoglalja, hogy építi a kis saját magát, családját, vállalkozását, más tengelyen mozog, változó.

  • totron

    addikt

    válasz stevve #53 üzenetére

    Egyébként, van olyan munka, ahol ezt érezheted és rá is játszanak erre, de van ahol senki nem foglalkozik azzal, honnan jöttél vagy hogy nézel ki és nem kell másodrendűnek érezned magad.

    Tudnál írni példákat mindkettőre?

  • totron

    addikt

    válasz stevve #56 üzenetére

    Köszi.

    Megváltozik a saját habitusa csupán a távolságtól?
    Akár. Kölcsönhatás a kulcsszó szerintem.

    ezzel nem fog foglalkozni és valószínűleg nem is kerül ilyen helyzetbe.
    Hát azért egy nagy idegenellenességgel bíró kultúrában, térségben könnyebb ilyen helyzetbe kerülni. A legletisztultabb önérzet, a legoptimistább benső is letörhető.

  • totron

    addikt

    válasz Apollyon #96 üzenetére

    Egy transzneműt vagy meleget meg lehet kérdezni azért a mai napig a nagy szólásszabadságról... Más az interneten hintett ideológia/a világ felé sugárzott elfogadás és más, ha egy társadalmilag üldözöttnek a bőrében vagy. Minő meglepetés, eltérőek lesznek a beszámolók. Csakhogy amíg az egyik egy idióta birka és napraforgó és nincs tét a számára, addig a másiknak folyamatos kitaszítottságban, rettegésben kell élnie az életét. A liberalizmus semennyiben nem emelkedik ki az ember, mint olyan valójából, az álszentség játszik. Nem tudom mi a rosszabb, egy tudatos álszentség vagy a tudatlan verziója, mikor nem nézed mihez adod a neved ésvagy szavazatod, csak mész az árral, semmi nem drága alapon.

Új hozzászólás Aktív témák