Új hozzászólás Aktív témák

• #701 hexagon csendes tag hexagon #699

  Új Válasz 2009-09-23 08:18:08 #701

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hexagon

  csendes tag

  válasz hexagon #699 üzenetére

  Az előbbi mondandómat támasztja alá a kvantum zénó effektus.

  http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_Zeno_effect

  A lényeg a Schrödinger macskájánál leírtakhoz hasonlóan a megfigyeléssel kapcsolatos. Ha egy kvantumrendszert folyamatosan megfigyeljük, azzal egy határozott állapotban kényszerítjük, ami miatt máshogy fog viselkedni, mint amikor nem figyeljük meg. Egyszerűen nem tud megváltozni, mintegy befagyasztjuk az állapotát.
  Ha mágneses csapdában lézerhűtött be ionokat rádióhullámokkal gerjesztenek, akkor azok egy határozott idő alatt mind gerjesztett állapotba kerülnek. De ha félidőben 'megnézzük' őket egy nagyobb energiájú lézerimpulzussal, mondjuk ultraibolya sugarakkal, akkor minden atom beáll egy határozott állapotban. Ilyenkor nyilván a rendszer addig felszedett teljes energiája oszlik el az ionok közt.
  És itt kapcsolódik az előző állításomhoz a kisérlet. Miután megnéztünk az ionok állapotát, onnantól kezdve csak azok gerjesztődnek tovább, amelyek az alacsony kezdő állapotba kerültek. Emiatt az időegységre jutó teljes gerjesztés kisebb lesz, mintha nem néztük volna meg az ionok állapotát lézerrel.
  Ebből nyilvánvaló, hogy amikor végig magukra hagyjuk az ionokat, akkor végig az összes ion gerjesztődik, egyik sem kerül egyből a magasabb állapotba. Végig kevert állapotban vannak.
  Az egészet úgy lehet szemléltetni, hogy poharakat öntünk tele vízzel. Ha félidőben, átöntögetjük azok tartalmait úgy, hogy tele poharakat kapjunk, akkor azután több idő kell, hogy mind megteljen, hiszen a már tele poharak nem tudnak gyűjteni több vizet. Minél kevesebb félig üres pohár van, annál lassabban telik meg az összes pohár.
  Tehát az elektromágneses tér csak a rácshibákon adja le az energiát. Itt a rácshiba a gerjesztetlen ion. A gerjesztett állapotú ion a rádióhullámok számára nem létezik.
  Itt az is látszik, hogy a 'kvantum ugrás' kifejezés hibás, hiszen félrevezető. Még véletlenül sem pillanatszerű ugrásról van itt szó. Aki ismeri a hullámfüggvényt, annak ez nyilvánvaló. Hiszen minden állapotváltáshoz tartozik valamilyen időintervallum. A hullámfüggvénynek az energiától függően időre van szüksége ahhoz, hogy egy másik állapotba vigye a részecskét. Minél nagyobb a rendszer energiája, annál kisebb lesz ez az idő. Ha ezt a forgó vektort mindig visszakényszerítjük valamelyik bázisállapotba, akkor az soha nem tud elérni egy másik bázisállapotot, befagyott abba az állapotba.
  Ez történik mindig, ha csatolunk egy kvantumrendszert a környezetéhez. Ezért stabil a proton és az elektron. Erőssen csatolt a világhoz, emiatt befagyott az elektron állapotba az energia.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák