Új hozzászólás Aktív témák

• #713 hexagon csendes tag

  Új Válasz 2009-10-03 10:35:51 #713

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hexagon

  csendes tag

  Tehát tegyük fel, hogy mindét résen átment az egyetlen foton, és két EPR párt hoz létre a BBO kristályon. Mind két EPR párnak legyen saját külön fázisa.

  float phase_a=M_PI*2*rnd();
  float phase_b=M_PI*2*rnd();

  Az rnd függvény 0 és 1 közt ad egy véletlen számot. Majd később belinkelem az egész szimulációt.

  A D0 fele haladó fotonok neve signal, a prizma fele haladóké idler. Legyen különböző hullámhosszuk.
  float wavelength_idler=M_PI/3.0,wavelength_signal=M_PI/1.5;

  A következő lépés az lesz, hogy a D0 detektoron meg kell határozni, mekkora a fotondetektálás valószínűsége. Ez két tényezőtől függ, az a) réstől érkező signal fotontól és a b)-től érkező signaltól.
  float d0_distance=sqrt(sqr(x-slit1_x) + sqr(1000));
  add_complex(&amp_d0,phase_a + d0_distance*wavelength_signal);

  d0_distance=sqrt(sqr(x-slit2_x) + sqr(1000));
  add_complex(&amp_d0,phase_b + d0_distance*wavelength_signal);

  A D0 detektor X irányba mozgatható, alaphelyzetben a BBO-tól 1000 egység távolságra van. Ha mozog, akkor c2=a2+b2 képletből egyszerűen megkapható a távolsága a résektől.
  Mivel phase_a és phase_b véletlenszerű és különböző, emiatt alaphelyzetben a D0 detektor nem ad semmiféle interferencia mintát, hiába is mozgatjuk X mentén.

  A D1 detektorhoz két útvonalon is eljuthat a foton. Már leírta, így néz ki egyenletekben felírva.
  add_complex(&amp_d1,phase_a + d1_distance*wavelength_idler + 2*transmit_term + reflect_term);
  add_complex(&amp_d1,phase_b + d1_distance*wavelength_idler + transmit_term +2*reflect_term);

  Ezek a képletek már ismerősek, a korábban leírt (627) interferométernél is hasonló egyenletek voltak.
  Az egyenlet azt mondja meg, hogy mekkora a detektálási valószínűsége EGYETLEN fotonnak a D1 detektoron. Mint látszik ehhez két külömböző fásissal kell figyelembe venni a két rést. Mintha egy alternatív világba mintkettőn átment volna. (Persze itt is a negatív energiájú Dirac tengerről szól minden. Tehát nem alternatíva a másik úvonal, hanem a Dirac tenger részecskéi ténylegesen át is mennek ott, és mi ezt számoljuk. Természetesen most nem az elektron tengerről beszélek, hanem a fotonokhoz rendelhető Dirac tengerről. Talán jobb lenne valami más nevet adni ennek).

  Az utolsó fázis a részecske detektálása. Hogy életszagúbb legyen a szimuláció, ezért nem egyszerűen a valószínűséget rajzolom fel, hanem a detektálást is szimulálom.

  if(sqr(complex_amplitude(&amp_d0)/2)>rnd())
  if(sqr(complex_amplitude(&amp_d1)/2)>rnd())
  photon_counter+=1;

Új hozzászólás Aktív témák