Hirdetés
-
Végre Steamre tart a Sins of a Solar Empire II
gp A nyár folyamán véget ér az Epic Games Store exkluzivitása és a Valve rendszerében is megjelenik a teljes kiadás.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
ZTE Blade A34 - nem a legélesebb kés a fiókban
ma Visszautaztunk az időben a ZTE furcsa belépőajánlatával.
Új hozzászólás Aktív témák
-
hexagon
csendes tag
A linken az egyenlet annyira jó, hogy nemcsak a Lorentz kontrakció jön ki belőle, hanem a pion tömege is.
Legyen egy atomunk körülötte egy elektron. Ennek az elektronnak van egy nyugalmi energiája, amihez c/137 sebesség rendelhető. Ha ehhez az atomhoz
képest mozog egy második elektron nagy sebességgel, az az atomi elektronhoz rendelhető frekvenciát a relativisztikus Dopplernek megfelelően eltolódottnak látja. Két frekvencia mindig egy Gauss burkolóval leírható hullámcsomagot ad. Ez a De Broglie hullámhossza az elektronnak. A vákumban a negatív elektrontenger mindig az elektron Compton rezgésével rezeg. Egy mozgó pontszerű elektron ezt a rezgést kapja elölröl és hátulról is. Az fa és az fb az atomi elektron két De Broglie hulláma,amikor mozgásirányban és ellentétes mozgáskor. Ez a két hullámcsomag ismét hullámcsomagot alkot. Ez a frekvencia nő, ahogy a második elektron egyre nagyobb sebességgel halad az atomhoz képest. Nyilván lesz egy energia, amikor a frekvencia eléri az elektron Compton hullámhosszához rendelhető frekvenciát. Ekkor rezonancia áll elő. Ez az energia véletlenül pont a pion, avagy a pi mezon nyugalmi energiája.e=1.60217648740e-19
h=6.6260689633e-34
m0=9.1093821545e-31
c=2.99792458e8
alf=1.0/7.297352537650e-3m0=0.51099891*e*1e6/(c*c)
m=(139.57018)*e*1e6/(c*c)
v = sqrt(-(m0*m0* c*c -c*c*m*m)/(m*m))
E=m0*c*c
f0=E/hu=c/alf
v2=(u+v)/(1+u*v/(c*c))
f1=f0*sqrt(1+v2/c)/sqrt(1-v2/c)
f2=f0*sqrt(1-v2/c)/sqrt(1+v2/c)
fa=(f1-f2)/2u=-u
v2=(u+v)/(1+u*v/(c*c))
f1=f0*sqrt(1+v2/c)/sqrt(1-v2/c)
f2=f0*sqrt(1-v2/c)/sqrt(1+v2/c)
fb=(f1-f2)/2f=(fa-fb)/2
E=f*h/(e*1e6)a=E/(0.51099891*2)
99.6% pontosan kiszámoltam a pi mezon tömegét. Persze ezt is ki fogják törölni, mindig ezt csinálják.
-
hexagon
csendes tag
"Na most nekem azt magyarázhatná el valaki, hogy az hogy lehetséges, hogy 'egyenként' kilőtt elektron is képes interferencia jelet alkotni?"
Na jó, leírom mégegyszer. Csak neked.
Amikor te azt hiszed, hogy csak egyetlen elektron van a kisérleti berendezésben, tévedsz. A vákumot mindig kitölti a negatív energiájú elektronok tengere. Keress rá Dirac tenger. Ezek rezegnek. Természetesen, hiszen ahogy a klasszikus fizika megmutatta, rezegni mindig csak sokaság tud.
Ez az interferencia oka. -
hexagon
csendes tag
-
hexagon
csendes tag
"A képletek ilyen szinten már magasak."
Amit leírtam, az egy alap szint. Ha ennek ellenére te ezt mondod, akkor még túl fiatal vagy. Ez az internet másik nagy hibája, hogy soha sem tudhatod, éppen kinek szidod a szomszédját.
Itt van példul a hullámcsomag. Képletben felírva lehet hogy bonyolultnak látszik. De egy egyszerű dolgot takat.
Ha valaki tud programozni, egyszerűen fel tud rajzolni egy szinuszgörbét. Ehhez csak annyit kell tudni, hogy a sin() függvény radiánba várja a paramétereit. Ha folyamatosan változik a paramétere 0-tól 2pi-ig, akkor egy teljes szinusz hullámot kapunk.
http://www.jazzalmanach.de/images/musikalswissenschaft/sinus.jpg
Innen a hullámcsomag már csak egy lépés. Több szinusz hullámot kell összeadni, de mindegyiknek más frekvenciájúnak kell lennie. Ez azt is jelenti, hogy a hullámhossza más lesz. Ez a képen a wellenlange, vagyis a lambda hullámhossz. Ehhez csak annyi kell hogy a y=sin(x) ben az x-et megszorzom egy egyre növekvő számmal. A program egy hullámcsomagot fog felrajzolni a képernyőre.
Nincs ebben semmi bonyolult, ha már ismered a matek alapjait. Ha még nem, akkor először azt kell elsajátítani, utánna lehet nekivágni a kvantumok és a relativitás világának. Addig teljesen felesleges időtöltés olyasmin gondolkodni, aminek az alapjait sem ismered.
Az ismeretterjesztő irodalom érdekes, én is olvastam néhanyat, de igazán akkor érdekes, ha az ember már ismeri az alapokat. Addig legfeljebb elbűvöli az embert a varászavak ismeretlen világa. De ez így majdnem olyan, mintha scifit olvasnál.
Nem tudod, hogy kapcsold ezeket a dolgokat a valósághoz.A kapcsolódási pont a matematika.
-
hexagon
csendes tag
Igen, ez Brian Greene sorozata, amiről már beszéltem. Ebben mondja, hogy a mi ismert részecskéint a húrok vibrációi. Ugyan arról beszél, amiről én itt irtam, csak egy másik nyelvezetet beszél.
Azt állítod érthetőbb? Semmi érthető nincs benne. A vibráció azt a hullámcsomagot jelenti, amit itt az előbb leírtam. Egyenletekben sokkal érthetőbb minden, mint egymásra halmozott szavakkal elmondva.
Jól írtad, a filmben egy kiszinezett mese amit hallasz. Amit én itt leírtam, az ugyanaz a mese, de más nyelven. A lényeg az egyenletekben van.Itt egy jó kép, ahol látszik is, miért alakul ki a hullámcsomag.
http://scienceblogs.com/principles/2007/03/basic_concepts_measurement.phpMinden részecske egy ilyen hullámcsomag, ami azt jelenti, hogy két határfrekvencia alakítja ki. Ez pedig egy gerjesztési szintet jelent. Mindegy hogy a kvantált vákum rácspontját húrnak nevezem. Nem a neve a lényeges a gyereknek.
A részecskék a vákum gerjesztett állapotai. Pontszerűek. Mert a vákum kvantumos. A tér kvantált. Egy rács. Ez ugyan az, mint az éter. Amiért nem ezt a szót használják a fizikában, annak annyi az oka, hogy azóta az éterről alkotott kép sokat változott. Ez a megváltozott étert ma 11 dimenziós szuperhúrokból álló bránnak nevezik.
De ez az éter. Nem lesz attól a gyerekünk kínai, ha kínai nevet adunk neki. -
hexagon
csendes tag
Ugye te úgy gondolod, hogy a húrok csak a részecskék belsejében vannak?
Jól sejtem?Közben utánna néztem a Elitzur–Vaidman bomb-tester-nek. Érdekes, de nem is maga a gondolatkisérlet, hanem a kvantummechanika igazi arcát a Mach-Zehnder interferométer mutatja meg.
http://en.wikipedia.org/wiki/Elitzur%E2%80%93Vaidman_bomb-tester
http://en.wikipedia.org/wiki/Mach-Zehnder_interferometerA jó bomba egyszerűen kimutatható. Elég ha azt tudjuk, hogy a foton a másik tükör fele ment, és nincs interferencia. Ekkor a bomba biztos hogy jó. Ahogy a linken is írják, a valóságban a jó bomba valószínűleg felrobbanna, de nem ez a lényeg. Ha a bomba rossz, akkor nem 'detektálódik' a foton a bombánál, emiatt interferencia lesz.
Ahogy mondtam, az interferométer sokkal érdekesebb. Ehhez tudni kell, hogy a beamsplitter, ami vagy átereszti a foton, vagy visszatükrözi, más fáziseltolást ad a fotonhullámnak ha tükröz, és mást ha átengedi azt. Emiatt mindig csak az egyik detektoron kapunk fotonokat, pedig azok minkét detektor fele kellene hogy menjenek.
Ennek oka a fáziseltolás és az interferencia.
Az egyik detektorhoz (C) a foton az egyik úton 3 tükröződéssel ér el, a másik úton 2 átengedés 1 tükröződéssel.
A másik detektorhoz (D) az egyik úton 2 tükröződéssel és 1 átengedéssel jut el, míg a másik lehetséges úton 1 átengedéssel 2 tükröződéssel .
Ha ezeket a hullámokat felírjuk a megfelelő fáziseltolással, és összeadjuk az adott detektornál, akkor az egyiknél konstruktív interferenciát kapunk, a másiknál destruktívat.
Itt is megmutatkozik a kvantummechanika igazi lényege. Hiába van egy foton a rendszerben, úgy kell számolni, hogy mindkét úton haladt. És ez a kimutathatatlan negatív energiájú Dirac tenger miatt van, ami a vákum. -
hexagon
csendes tag
"Valamilyen szinten érthetőbb igen"
Elbeszélgethetnénk itt arről, mit jelent az, hogy 'érthetőbb'. Mert ha te megértettél volna valami lényegeset a műsorból, akkor el tudnád nekem mondani a húrelmélet lényegét. Na de ez már kötözködés lenne, amit nem akarok.
Szóval maradjunk annyiban, hogy érthetőbb. Oké. Tudomásul vettem. -
hexagon
csendes tag
Igy van, csak a húrok léteznek, ha vibrál, akkor van ott egy részecske. Ha nem, akkor nincs ott semmi. Pontosabban akkor ott vákum van. A húr a vákum egyik rácspontja.
Majdnem Dirac tengert írtam. Sajnos az elnevezés rossz. A tenger szó arra utal, hogy az valami folyékony dolog. De semmi köze a folyadékokhoz.
A vákum az egy rács.Másik irányban nem tudsz mérni semmit. Amit mérhetnél, az csak és kizárólag a foton lehetne. De annak a megjelenési valószínűsége a második detektornál nulla a destruktív interferencia miatt.
De remélem az nyilvánvaló, hogy nemlétező hullámok ezt az interferenciát nem tudnák létrehozni. Kell ott lennie valaminek, ami hullámzik. És van is, ez a negatív energiájú Dirac tenger.
Na jó, nevezzük inkább 11 dimenziós bránnak. Teljesen mindegy mi a neve. Ez a brán is mindenhol ott van, ha hullámzik, akkor ott egy részecske jelenhet meg a detektorba. -
hexagon
csendes tag
Visszatérve az elvileg a húrelméletről szóló videóra.
Itt a hivatalos oldala az elméletnek
http://superstringtheory.com/math/index.html"The language of physics is mathematics."
A műsorban ugyan demonstrációnak láthatóak egyenletek, de nem arról szól. Tehát nem fizikáról szól.
Én itt egyenleteket (is) írtam, fizikáról beszéltem.Nyomkodt nyugodtan a jobb oldali "next>>"-et. Ennyi mindent kell ismerni ahhoz, hogy azt lehessen mondani, értek valamit a húrelmélet alapjaiból.
És te azt állítod, érthetően elmondja a videó?
Nem hinném.. -
hexagon
csendes tag
Nem vagyunk mások, mint tiszta energia..
Igazad van,
"A protont három kvark alkotja, de e kvarkok tömege csak a proton tömegének 5 százalékát teszi ki, a gluonoknak pedig nincs is tömegük. A hiányzó 95 százalék az alkotóelemek mozgási energiájából származik."
Ezt számoltam én is ki, csak egy másik módszerrel.
[ Szerkesztve ]
-
-
hexagon
csendes tag
Saaajnos az olyan mesék, mint a párhuzamos univerzumok meg időutazás, nem érdekelnek.
Ezek a matematikai egyenletek félreértelmezésein alapulnak. Az idődimenzió a relativitásban a fény útja. Hogy akarsz ebben utazni?
A kvantummechanika egyenletei annyit mondanak, hogy az elektron mozgását úgy kell számolni, hogy minden lehetséges útvonalát számításba vesszük. Erre jön valaki, és kitalál egy olyan abszurdumot, hogy egyetlen pont ténylegesen minden útvonalon megy, csak mind egy másik univerzumban.
Mindent kitalálnak már, csak nehogy az étert vissza kelljen hozni a fizikában. Mert az olyan ciki lenne.
Pedig a Dirac tengerben ott van a sok negatív energiájú elektron, ami nagyon szép magyarázatot ad, hogy miért van interferencia egyetlen elektronnál is.Leírtam hogyan történik, ennek ellenére még mindig a párhuzamos világokkal jössz. Az nem fizika, hanem egy álomvilág.
-
hexagon
csendes tag
Az internet a legnagyobb könyvtár. És igazából attól sem kell félni, hogy olyantól olvasol, akinek csak halvány sejtelme van a témáról. Attól még jó ötletei lehetnek.
A végső igazságot senki nem tudja. Mindenkinél annak csak egy kis töredéke van.
Ha nem halgatod meg mindenki véleményét, soha se ismered meg a végső igazságot.
Olyan ez, mint amikor szemtanukat hallgatsz ki. Mindenki kicsit másképp látja ugyan azt az esetet.
Ha egész életedben egyetlen ember véleményére adsz csak, vagy neagyisten egyetlen könyvben leírtakra támaszkodsz, soha nem fogsz előrébb jutni. -
Megon
csendes tag
Sajnos részleteket nem tudok a kísérletről, ennek ellenére merész kijelentésnek tartom, hogy:
„Viszont amikor csak a vetítő ernyő eredményeit figyelik, akkor minden esetben létrejön az interferenciakép.” (Kérlek, nevezd meg a forrást.)
Az emissziót lehet csökkenteni olyan mértékben, hogy az elektronok véletlen időközökben, egyesével jelenjenek meg. Minek alapján állíthatja bárki, hogy minden katódból kilépő elektron interferenciát mutatott? Az interferencia hiánya nem látható, az időben véletlen szórás miatt nem érzékelhető.
Feltételezhető, hogy lézerfény fotonjaival figyelték a réseket. Az elektronmikroszkópok adataiból tudjuk, hogy az elektronok energiája (az általában alkalmazott gyorsítófeszültség mellett) körülbelül öt nagyságrenddel nagyobb a látható fény fotonjainál, Ez a 4 tonnás elefánt és a 4 dekás kisegér aránya. Az „olló” nagyságrendekkel tovább nyitható, ha a kísérletet infravörös fénnyel, (és) vagy például az említett C60 (fulerén) molekulával végeznénk el.
Elvileg a kérdés egyszerűen es véglegesen eldönthető. Ha a rés előtt bizonyos távolságban érzékelt elektron - ennek ellenére - mutat interferenciát, akkor a mérés nem hamisítja meg az eredményt, és igaz hogy az anyag időben és térben váltakozva hullám vagy részecske. Tehát ha a résnél az elektron éppen részecske, interferencia nélkül halad át. Viszont, ha hullámként éri el a réseket létrejön az interferencia.
A másik lehetőség, hogy a rések előtti aktív tartományban érzékelt elektronok nem hoznak létre interferenciát, akkor valóban a beavatkozás lehet az oka a negatív eredménynek. -
neduddgi
aktív tag
Jaj de jó, hogy elhoztad ezt a példát!!! Nem számít, hogy egysével jönnek a "pomogácsok", vagy akármilyen elemi-rész-egyébként hulámok, mert nagyon vékony félig visszaverő-félig áteresztő-üveg-de_az alján_tükör -re bocsájtott fényforrás intenzítását folyamatosan csökkentve kiderült, hogy egyetlen foton is képes önmagával is interferálni. Na hozzá lehet látni a magyarázatokhoz...
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Megon
csendes tag
Még valami.
Azt mondod:
„Egyszerűen nem létezik olyan technológia, amivel úgy tudnának elektront vagy bármit detektálni a rések mentén, hogy az ne befolyásolná magát az elektront is.”
Ha az elektron hullám, a két rés után az interferencia természetes következmény, de csak akkor ha a rések előtt, bizonyos távolságban, már ezt az alakot vette fel.
Honnan tudja az elektron, mielőtt elérné, hogy a résekben detektálni fogják, és ezért nem veheti fel a hullámformát?
-
yuzer
csendes tag
Szóval talán lehetséges az, hogy az elektron egy hullámként terjedő részecske, viszont a megfigyeléshez használt eszköz miatt a résen már részecskeként haladt át.
Soha nem reszecske. De lokalizalt hatasokat valthat ki.
A hullamcsomag leirasi mod a foton egyik legjobb megkozelitesi modja, De nem terjedes kozben irhato le igy, hanem amikor elnyelodik.
Kozonseges hullamoknal is tapasztalhatunk 'pontszeru elnyelodest'.
Ime:
Új hozzászólás Aktív témák
- GARANCIÁS DJI Mini SE eladó
- Asus ROG Strix G513IE laptop / RTX3050Ti GPU / 144Hz / Ryzen 7 4800H / 1tb SSD /16gb RAM 3200MHz
- 27" Eizo Flexscan EV2780 IPS LED Használt monitor 2év garancia MONITORCENTER
- HP Victus 16 - 16.1" FHD IPS 144Hz / i5-12500H / 16Gb DDR5 / 1Tb PCIe 4.0 / RTX 3050 Ti / HUN
- Lenovo S3 Yoga 14 i3-5010 4Gb ram 180Gb SSD FHD érintő, számlával, garanciával
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest