- Vezetékes FÜLhallgatók
- TCL LCD és LED TV-k
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- Androidos fejegységek
- Apple notebookok
- Computex 2024: a Ducky klaviatúrái sem restek felülni az analóg vonatra
- Milyen cserélhető objektíves gépet?
- Hobby elektronika
- Computex 2024: asgardi ASUS ROG UPS játékosoknak
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
Hirdetés
-
Ingyen osztogatja a Samsung a Galaxy Watch FE-t
ma Pedig még nem is létezik. Közben befutott a szuperfényes Watch Ultra specifikációja.
-
XGS24 - Előzményjáték lesz a Gears of War: E-Day
gp A franchise legújabb részében visszatérhetünk a Sera felszínére egy régi ismerőst irányítva.
-
Computex 2024: monstrumhűtő a DeepCoolnál (videóval!)
ph Az Assassin IV széria legújabb verziója egy vapor chamber talpat kapott, így már 300 wattig használható.
-
PROHARDVER!
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Sátán44 #4795 üzenetére
Pl. MAC-szűrés miatt lehetséges, hogy nem enged fel akkor sem, ha egyébként nincs kódolva.
#4787:
1.) Linksebesség (a fizikai rétegben, a maximum 802.11g-s eszközök között 54Mbps), éppen ennyivel kapcsolódsz. Aktuális értéke a térerőtől is függ.
2.) Ha nem használsz helyi hálózaton PC-k között windows-os fájl- vagy nyomtatómegosztást, nem kellenek azok az opciók.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Alapesetben nem kell kiválasztani. A sebesség automatikusan igazodik a vételi viszonyokhoz, vagyis mindig az elérhető legnagyobb értékre áll be (auto fallback). A nagyobb sebességű módokhoz nagyobb vételi jelszint tartozik, tehát az eszköz adott térerősséghez adott sebességet választ, a szabvány által megszabott ráták közül. Általában van lehetőség ezen értékek fix beállítására is, de annak csökkenő térerő esetén az lehet a következménye, hogy a link megbízhatatlanná válik.
-
And
veterán
válasz Speederer #4839 üzenetére
Sima AP-val nem tudnál, de az Airlive WL-5460A egy multifunkciós eszköz, van többek közt kliens módja is. E módnál a 'Client mode settings' oldalnál látok egy 'Site survey' feliratú gombot, az szolgál az elérhető hálózatok (AP-k) keresésére. Mondjuk ezt én is a manualjában találtam, olyan meg valszeg Neked is van .
# 4841: Ha nincs rálátásod, ne nagyon reménykedj ekkora távolságú, normális minőségű link kiépítésében. Egy antennának nem gyárilag specifikált paramétere (mivel nem is lehet az), hogy ismeretlen terepen mekkora táv lőhető át vele. Jelenleg is ilyen távolságra lévő AP-ra csatlakozol? Ha igen, milyen antennával?
Egyébként nagytávú, stabil kapcsolathoz mindenképp nagynyereségű (erősen irányított grid, paraboloid) antennák illenének, a lehető legrövidebb kábelezéssel és jó környezeti feltételekkel. -
And
veterán
Ha az egy szimpla AP, vagy egy router, de kikapcsolt DHCP-szerverrel, akkor nem is fog a kliens címet kapni tőle. Az automatikus címkiosztás ezért egyáltalán nem magától értetődő.
Mod. #4910: nem kell ehhez program, mivel magán a routeren, annak webes felületén megtehető a wireless mód teljes tiltása. De elég valószínűtlen, hogy attól a minimális energiától fájjon a fejed..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ha polarizációt váltasz, attól valóban érzéketlenebb lehet a környező hálózatok zavarára a saját linked. Feltéve persze, hogy ők is lineárisan és csakis egyféleképp polarizált antennákat használnak, mégpedig a tiéddel ellentétes módúakat. A vertikálisan polarizált (vagyis úgy szerelt) antennák valszeg. gyakoriabbak wifinél, mint a horizontális vagy egyéb módon (pl. körkörösen, mint a helix) polarizáltak, ezért megér egy próbát. Totális zavarvédelemre természetesen ne számíts, de ha szerencséd van, lehet gyakorlati haszna a váltásnak.
-
And
veterán
Annyira nem csodálkoznék ezen, mivel a százalék valahogy továbbra sem elfogadott mértékegység a vételi jelszintek világában. Azt minden program és driver úgy értelmezi, ahogy akarja, tehát teljesen felesleges egymáshoz viszonyítani ilyen különböző helyekről, más programverzióból / eszközről származó százalékos eredményeket. Ha még valami normális egységben adná vissza, pl. dBm-ben, úgy értelme is lenne. (Pedig még ez utóbbi sem vehető hitelesnek, hiszen egy wlan-eszköz nem műszer.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz venember83 #5226 üzenetére
Kliens módú eszköznél (infrastructured hálózatban) a csatornaszámot nincs értelme állítani, hiszen azt az AP v. router határozza meg. Ad-hoc vagy AP-módban lehet meghatározni a használt rádiócsatornát. Az igaz, hogy vannak kártyák, amelyek az amerikai kiosztást követve a 11-es csatorna fölött nem működnek, de ha már hálózatkeresésénél is látják az AP/router SSID-jét (ha az engedélyezett), ez sem játszhat.
-
And
veterán
Nem is, mert az AP nem router, nem végez például hálózati címfordítást (NAT). Ha van már egy vezetékes routered, akkor a LAN oldalra AP-t kötve így együtt helyettesíthetnének egy wifi-routert. Akkor is jó az AP, ha csak egy helyi hálózatban kell vezetéknélküli elérést biztosítani a wireless klienseknek, de nincs szükség internetelérésre. A mai AP-k jó része viszont már multifunkciós, így akár egy vezetéknélküli kliens szerepét is átvehetik. Ha netmegosztásra kell, akkor bizony AP helyett router..
-
And
veterán
válasz Overlocker #5258 üzenetére
Ez így szerintem nem teljesen igaz. Az igen, hogy egy wifi-router alap vezetéknélküli hálózati módja (vagy ha nem multifunkciós) az access point. Csakhogy nem minden AP router is egyben, magyarul egy szimpla AP-n nincs WAN-port. Ez az Edimax a leírása szerint pont ilyen, bár abban legalább vezetékes switch azért van. Volt nekem olyan AP-m is, amelyen csupán egyetlen LAN-port volt (ASUS WL300g), na az egy ilyen sima mezei AP volt.
Na mire elküldtem, módosult az előző hsz .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Overlocker #5260 üzenetére
Így igaz. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a végén említett feature-lista már csak az okos és/vagy újabb AP-kra igaz (a Cisco-k biztos ilyenek). Egy sima AP (mod.: vagy épp egy buta router, mint amilyen a közkedvelt Linksys WRT54G-sorozat gyári állapotában) ugyanis nem tud kommunikálni másik AP-val, nem ismeri a WDS-t, nem lehet kliens és wireless repeater sem, sőt még egy egyszerű hálózatkeresést sem lehet vele végezni, mivel nincs értelme. Egy klasszikus AP-ra csak kliensként lehet csatlakozni, maga az AP nem tud más wifi-eszközhöz vezeték nélkül kapcsolódni.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Én a WPA-PSK vagy WPA2-PSK közül választanám valamelyiket, ha a kliens is ismeri, akkor a WPA2-t és AES-t. A PSK megosztott kulcsot jelent, tehát ugyanazt a Passphrase-t kell beállítanod a routeren és a kliens(ek)en.
"Ja és Régiónak Magyarországot választottam, és hagytam az alap 6os csatornán, de erre hibát ír, hogy törvénybe ütközik. Mit válasszak itt?"
Mert a gyártó sajna egy balfék. Magyarországon és az EU nagy részén az 1-13 csatornák legálisan használhatók, tehát nyugodtan hagyhatod a 6-oson, ha engedi. -
And
veterán
válasz donsergiooo #5504 üzenetére
A soft-AP lehetősége szerintem nem az oprendszertől függ. Az a kártya viszont elvileg támogatja a szoftveres AP-módot.
#5502: (Minden wlan-eszköz adó és vevő is egyben ). AP-módhoz viszont lehet, hogy inkább kifizetődne egy önálló access point vagy router beszerzése, ha a PC-t kizárólag v. gyakran csak erre használnád, mert a villanyszámla okán is elég gyorsan megtérülne az ára. -
And
veterán
- Station ad-hoc (vagy egyszerűen csak ad-hoc): a wireless hálózatban nincs központ egység (AP), ebben a módban az eszközök AP nélkül is kommunikálhatnak egymással. Gyakorlatilag az összes kliens eszköz (wifi-kártya) támogatja ezt a módot, hátránya, hogy általában csak a 802.11b szabvány szerinti sebességgel, ill. a forgalomvezérlő AP hiányában lehetséges csomagütközésekkel.
- Station infrastructure (avagy kliens): a kliens wifi-eszközök - PCI-os, USB-s, notebook PCIMCI-os kártyák - alap módja. Az egyszerű infrastructured hálózatban van egy AP és lehet több kliens. Na ezt a kliens módot hívják másképp 'station infrastructured'-nek.
Az AP-bridge módok értelmezése nem teljesen egységes, erről több infó itt olvasható. A gyakorlatban "alap" wifi-módú eszközökkel, mint AP és többportos kliens (vagy kliens-híd) létrehozott hálózat bridge-nek tekinthető. A kliens-híd lehet pl. egy olyan router, amelynek több LAN-portja van, és az ezekre csatlakoztatott PC-k egyetlen wireless kapcsolaton keresztül forgalmaznak a központi access point felé. Pl. a DD-WRT firmware nem különböztet meg point-to-point és point-to-multipoint módokat, mégis létrehozható vele az előbbi linken látható összes topológia, egy AP és egy v. több client-bridge wireless beállítású eszközökkel.
A WDS is egy külön állatfaj, vagy keverik a bridge-módokkal, vagy egyszerűen ráültetik az access point beállításra, hisz végülis AP-k összekapcsolására való (bridge v. repeater jellegű alkalmazásokhoz). -
And
veterán
"Ezt azért írom le mert már nagyon idegesít, mivel ha szakadó esőben nem lenne jel azt talán megérteném de ezt..."
Én nem érteném meg, mivel az esőfüggöny pluszcsillapítása több mérés szerint is a gyakorlatban igen alacsony, rövid távon szinte mérhetetlen. Nálad inkább lehet szó a víz antennába vagy a csatlakozóba történő lassú beszivárgásáról. Én a kilométer feletti linktávokon sem tapasztaltam hasonló jelcsökkenést eső alatt / után.
#5583: Nincs azzal semmi baj, csakhogy egy antennát önmagában tényleg nem lehet csatlakoztatni egy notebookhoz. A beépített wifi-kártyán általában kézzel szerelhetetlenül pici méretű (és talán egykönnyen be sem szerezhető) antennacsatlakozók vannak, amelyekhez a hozzáférés sem túl praktikus. Ehhez külső, antennacsatlakozóval szerelt eszköz kellene: pl. USB-s, PCIMCIA-s vagy ethernetes felületű kliens. -
And
veterán
(Pedig a jó N-csatlakozópár arról ismerszik meg, hogy megfelelően szerelve nem juthat bele esővíz. 1 dB veszteség pedig N-csati / 2,4GHz viszonylatban kicsit durva lenne. Mellesleg a hiba nem csak nálad lehet, hanem az ellenoldalon is. Vagy más felhasználó, kliens - ha van - sosem panaszkodik ilyen jelenségre?)
-
And
veterán
A MAC-szűrés körülbelül semmit sem jelent, egy okosabb firmware-rel működő wifi kliens MAC-címe pillanatok alatt bármilyen értékre átállítható. Ráadásul ez nem titkosítási eljárás, mint a WEP/WPA, tehát az éterben közlekedő adatcsomagok ettől még kódolatlanul maradnak, így üldözési mániákusoknak (és valóban biztonságos kapcsolatot megkövetelő helyekre) nem ajánlott. Szerintem nem szabadna, hogy a bekapcsolt kódolástól szakadjon meg a link gyenge jel esetén.
#5590: Mo.-on és az EU nagy részén a 2.4GHz-es sávban legfeljebb 100mW (= 20dBm) lehet az ekvivalens kisugárzott izotropikus teljesítmény, vagyis EIRP.
Másképp: P-a+G =< 20dBm, ahol
P: az AP v. kliens kimenő adóteljesítménye, dBm
a: vonali csillapítás (kábel, csatlakozók), dB
G: antennanyereség, dBi.
Mod: egy 90cm-es paraboloid sugárzó nyeresége 2.4GHz-en akár 26-27 dBi is lehet, ha direkt ilyen célra lett kitalálva.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A mértékegységekkel való kevergésnek egyszer már nekifutottunk, igaz, az még e topik elődjében volt . Tehát: abszolút teljesítményszint: dBm. Erősítés, csillapítás, veszteség, sima arány: dB. Antennanyereség: dBi.
A legnagyobb alkalmazható antennanyereség az elméletileg maximált EIRP-hez az előző képletből, ezekkel a kiindulási adatokkal:
P= 18dBm (amihez hozzátartozik, hogy ez általában már papír szerint is erős szórást mutat, pl. 17 +/-2 dBm),
a= 0,8dB (H155: 0,5dB/m + kb. a csatlakozások vesztesége),
G(max)= 20-18+0,8= 2,8dBi, ez jó közelítéssel egy sima félhullámú dipól nyeresége.
Az általad megadott 11dBi-s antennával az EIRP már 28dBm felett járna.
Látható, hogy a szokásos teljesítményekkel és paraboloiddal, ill. bármilyen nagyobb nyereségű antennával könnyen átlépjük az EIRP-limitet. Hogy ezzel ki foglalkozik, vagy ki nem, az más kérdés.
A paraboloid által biztosított nyereségnek elméleti határa van, ezen a wikipedia-oldalon látható képlet szerint, amely a tükör nyílásától és az aktuális hullámhossztól függ. A 2,45 GHz-hez tartozó sávközépi hullámhossz: lambda= 12,2 cm. Ezzel:
G=~ (9,87 * 90^2) / 12,2^2= ~ 537 (-szeres izotropikus nyereség).
Ez dBi-re konvertálva: G= 10*log 537= 27,3 dBi.
De mint az oldal is írja, ez csak az irányhatásból eredő elméleti nyereség, amely a gyakorlatban ennél kisebb. Ennek az oka a fókuszban lévő tápantenna karakterisztikája (nem minden energia jut egyenletesen és kizárólagosan a tükörre), primfókuszos tükörnél a fej és tartókonzol kitakarása, stb. A tápláló antennának tehát fókuszban kell lennie, az adott aperturához kell igazodnia, és természetesen az adott frekvencián kell működnie. Ezért az eredeti műholdvevő fejet természetesen le kell cserélni egy megfelelő wifi-antennára. -
And
veterán
(Mi meg 110 centis tükörrel nyomultunk egy darabig, azzal sem volt gond..)
Polárváltáshoz: sosem próbáltam, de lehet, hogy már kellene.
"Mivel a városban minden wifi (ha jól tudom) függőleges polárral sugároz."
Ez viszont nem tudom, miből következne. A legtöbb külső, lineárisan polarizált antenna mindkét módon felszerelhető, másrészt nem csak ilyen lineáris antennák léteznek, harmadrészt beépített területen a reflexiót szenvedő jel polarizációs szöge kissé megváltozhat. De az biztos, hogy ez az egész hókuszpókusz csakis a többi, 'zavaró' wifi-állomás jelét képes csökkenteni. Ha a linked enélkül is gyenge, azon a polárváltás sem tud segíteni, gondolom egyértelmű, hogy miért.
Egy próbát megér, némi időt veszthetsz vele, mást nem nagyon. Tapasztalatszerzésnek biztos jó lesz, bármi legyen az eredménye. Még az is lehet, hogy beválik, hiszen ha a többség valóban csak az egyik polarizációt használja, már akkor is jobban járhatsz. Feltéve, hogy arrafelé eléggé zsúfoltak a wifi-csatornák. -
And
veterán
válasz giddy70 #5636 üzenetére
A rejtett SSID csak az egyik dolog, lehet még MAC-szűrés is az AP-n. Tehát az, hogy egy wifi-hálózat kódolatlan, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy bárkit szívesen lát .
#5637: Van olyan kliens, amelynek a programja a rejtett SSID-jű AP-kat, de akár még azok klienseit is megmutatja a hálózatok keresésekor, legalább egy MAC-cím erejéig. A kliensen meg nem kell (AP-kliens kacsolatnál nem is lehet) csatornát beállítani, hiszen azt az AP szabja meg. -
And
veterán
válasz localhost #5678 üzenetére
"Én nem a MAC szűrésre mondtam, hogy lehetetlen, hanem annak "kicselezésé"-re"
(Szerintem ő is arra értette. Egy jobb kezelőprogrammal rendelkező wifi-adapter v. okos router megmutatja az AP-kon kívül a kliensek MAC-címét is. A wifi-oldali MAC-klónozás sem jelent ezeknél akkora problémát, pl. WRT54GL, szinte bármelyik 3rd-party firmware-rel képes erre.) -
And
veterán
válasz Iginotus #5777 üzenetére
Ismeri egyáltalán az a router gyárilag kliens módot? A rövid ismertetők sehol sem említik. tegyél fel rá valami okos fw-t, mondjuk DD-WRT-t (a támogatott eszközöknél szerepel az 550gE), azzal biztosan menni fog. Akkor hálózatkeresést is tudsz vele végezni, ha jelenleg nem tudná.
"(Bocsi sokhelyre beirtam a kérdést, hátha kapok választ alapon)"
Igen, ezt nagyon szokták értékelni. Egy helyre pont elég lett volna.. -
And
veterán
válasz Iginotus #5779 üzenetére
Olvass bele a WRT54G-topikba, abból gyorsan kiderül, mire képes egy jó firmware . Igen, nagyon mélyen bele lehet mászni, persze ehhez a gyártók eredeti forráskódjai sem ártanak, de úgylátszik, ezzel nincs gond. Nem véletlenül olyan népszerű pl. a WRT54GL, pedig gyárilag alig tud valamit, konkrétan kliens-módot és hálózatkeresést sem.
-
And
veterán
válasz Iginotus #5783 üzenetére
Ha egyszer rajta van a támogatott eszközök listáján, persze hogy lehet. Tettem én már Asus-ra DD-WRT-t, épp a kliens mód miatt, pedig az csak egy 1db. LAN-porttal szerelt szimpla AP volt, mégcsak nem is router. Ezt igazából nem frissítésként, hanem gyakorlatilag firmware csereként kell értelmezni, és az ilyen "3rd-party" firmware-eket természetesen nem az eredeti gyártók weblapján kell keresni.. A plusz feature-listájuk meg olyan hosszú (ill. természetesen firmware-fajta és verziófüggő is), hogy nem vállalkoznék a leírásukra még összefoglalva sem.
Mod. A DD-WRT honlap szerint: [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz szatyi01 #5786 üzenetére
Igen, 15m koaxkábel nem kevés, de az sem mindegy, miféle az a kábel. Mondjuk H1000-es kábellel egész tűrhető lenne . Aztán nincs sok értelme ilyen hosszú kábel végére a wifi-kártya saját, minimális nyereségű antennáját tenni. Akárhogy is, a gépbe szerelt wifi-kártyát ezzel "buktad", mivel a vázolt külső klienses megoldással a PC oldalán csak sima hálókártyára v. integrált LAN-vezérlőre lenne szükséged.
-
-
And
veterán
válasz Vortexguy #5795 üzenetére
A combosabb antennák nem igazán beltérre valók, méretesek. Egyébként rosszul tévedek, hogy 802.11n esetén a MIMO-kialakítás miatt egy rakás (talán három) antenna kellene oldalanként? Van is ilyen beltérre szánt antenna-array, de biztosan nem mondható extra nyereségűnek. Tehát vagy eleve felesleges volt n-draftot támogató eszközök beszerzése, vagy a teljes (legalábbis a g-szabványnál nagyobb) sávszél kihasználásához oldalanként több nagyteljesítményű, ergo nagy és drága antenna kellene..
-
And
veterán
válasz Mr-Pamacs #5825 üzenetére
Nem elvetemült az ötlet, de én ilyen célra biztos nem bohóckodnék USB-s webkamerákkal, amikor léteznek IP-kamerák is. Drágábbak, de többet is tudhatnak az egyszerű webkameráknál: némelyik önmagában megoldja a mozgásdetektálást (nyilván kell hozzá valami minimális megvilágítás, pl. saját v. külső ledes infravető), és közvetlen relékimenete van. Ezen felül alkalmasak lehetnek mozgásdetektáláskor (képtartalom megváltozásakor) képek küldésére ftp-n, email-ben. De létezik wifi-s IP-kamera is.
-
And
veterán
Szerintem innentől kezdve a router megszűnik megosztó routernek lenni, legalábbis címfordítást nem végez. A megoldás egy switch-re kapcsolódással egyenértékű (a 3rd-party firmmware-ekkel ez külön kábel nélkül is megvalósítható, a WAN-port a helyi switch részévé tehető). Ha mindkét gép különböző és nyilvános IP-t kap, akkor ez lehet a helyzet, az ilyen működés teljesen szolgáltatófüggő.
Az alapproblémát viszont nem értem: miért kell hozzáférni a modemhez? Mit lehet azon beállítani, amit a routeren nem?
Mod: megelőztek..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A D-Link online konfigurációs demóoldala szerint tényleg nem ad lehetőséget a MAC-klónozásra. Ilyet egyébként is csak routereknél szokás biztosítani, mert azoknál van értelme (a WAN-port felé), sima AP-knél nem annyira jellemző. PC alapú programmal ezt nem tudod megváltoztatni, mivel az AP MAC-címe a saját oprendszeréhez tartozó paraméter. Esetleg próbálkozhatsz te is '3rd-party', idegen firmware feltelepítésével, de ez garanciavesztéssel jár, és ahogy látom, meglehetősen körülményes is a DWL 2100AP esetén: [link]. Mindenesetre az előbbi OpenWRT-leírás szerint esetleges hardvermódosítást és RS232-TTL szintillesztő közbeiktatását is igényel a művelet, a jtag-portot használva.
Különben miért olyan fontos a MAC átírása egy AP-nél?
"(nekem ugy is jo lenne hogy Gep Mac-jet atirni az AP-nek)"
Ez meg nem teljesen világos, pedig többször is nekifutottam .. -
And
veterán
A szolgáltató hozzáállását sem értem. Ha jól veszem ki, wifi-kliensként kapod (idáig is kaptad, vagy csak a jövőben kapnád?) tőlük a nethozzáférést. Akkor mi a rákért akarják, hogy vegyél másik AP-t? Vagy azt szeretnék, hogy kizárólag tőlük vegyél egyet, és azzal menni fog? Mert akkor értem . Ha meg független helyről szerzel egy másikat, annak a MAC-címét ugyanúgy be tudják állítani a szűréshez, mint a mostaniét..
Segítenék, de a korábbi linkek közlésénél jobban nem tudok. A gyártófüggetlen okos fw-ek általában ismerik a wlan-oldali MAC-klónozást is, ezért ajánlottam az OpenWRT-t, mint alternatívát. Van még egy pár ehhez hasonló firmware, de egyenként meg kellene nézni, hogy támogatják-e a te AP-det, vagy sem. Tomato és DD-WRT kilőve (utóbbinál folyamatban van a DWL2100-hoz való verzió készítése, de ki tudja mióta). Marad az OpenWRT, de a felerőszakolása nem a legegyszerűbb, és nekem pl. nulla tapasztalatom van vele. -
And
veterán
"Ha vennek egy walamilyen wifi kartyat annak mar megtudom valtoztatni a Mac cimet"
Gőzöm sincs. Gondolom azoknál ugyanúgy driver- és/vagy firmware-függő, hogy tudod-e változtatni a MAC-addresst. Ilyen mélységű információt meg viszonylag nehezen lehet találni egy adott típusról. -
And
veterán
Inkább az antennás topikba való kérdés, de nem hülyeség. Egyszerűen csak elhanyagolható a hatása. A méretváltozás valószínűleg nagyságrendekkel kisebb, mint a gyártási pontatlanság. Ettől, mármint a hőtágulástól az antenna csak jelentéktelen mértékben hangolódhat el, ez szerintem messze nem okozhat olyan hatást, amilyenről írtál. Akkor már inkább kontakthiba, vagy akármi más. (A 2,4GHz-es wifi-sáv épp elég széles ahhoz, hogy a szélső csatornákon máshogy teljesítsen egy antenna, mint sávközépen, még állandó méretek mellett is. Ez különösen nagyobb nyereségű példányokra igaz, azok általában kisebb sávszélességűek. Tehát az 'elhangolódás' külső hatások nélkül is jelen lehet.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(MIMO esetén nem egyszerűen a (spatial) diversity miatt van több antenna, hanem a multiplex átvitel miatt is: [link]. Tehát a teljes sávszél kihasználásához valszeg. adó- és vevőoldalon sem lehet spórolni az antennákon, és a fázisviszonyok okán nem is lehet 'csak úgy', találomra egymás mellé dobálni hármat. Mondjuk utóbbi miatt már a hagyományos diversity-vételnél sincs értelme két akármilyet, összevissza csatlakoztatni a klienshez v. routerhez, csak meghatározott távolságra.)
Marty8: az #5797-ben linkeltem egy n-draft eszközökhoz használható antenna-tömböt. De sajna el kell fogadni, hogy nagy sávszélhez mindig erős jel kell. Ha alig van térerő, nem tudod kihasználni az újabb szabvány biztosította sebességet. A b/g szabványú eszközökhoz meg egy antenna is elég lenne oldalanként.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
2000..2500 kbyte/sec az alkalmazásbeli maximum 54Mbps rádiós linksebességnél.
#5884: Szerintem ő már egy meglévő router mellé akar AP-t (nem kliens, hanem AP-módban). Nem a netmegosztó wifi-routert tenné a padlásra, így oda mindenképp csak egy LAN-kábel kellene. Úgyhogy mindegy, AP vagy router: ha azonos árban vannak, igaza van rdi-nek, inkább legyen router. -
And
veterán
De nem ám! Csilliószor le lett már írva, hogy miért: a gyártók a szabvány rádiós adatsebességét adják meg, az pedig egy csomó olyan forgalmat is tartalmaz, amely a felhasználó, vagyis az alkalmazások számára 'haszontalan'. Eleve nem csak adatokat tartalmazó csomagok röpködnek az éterben, hanem egyebek is, pl. management és control csomagok. Továbbá magukban az adat frame-ekben is rengeteg a sallang, protocol overhead, hiszen a TCP v. UDP adatok (amelyek megintcsak nem színtisztán hasznos adatok, csak egy újabb szintet képviselnek a hálózati rétegben) is jól be vannak csomagolva. A gyakorlati határérték még csak nem is egy konkrét sebesség, hanem egy csomó, a felhasználó által is módosítható paraméter, függvénye. Ilyenek például a routerek és AP-k wireless - advanced settings menüiben található egyes változók: RTS és fragmentation threshold, CTS protection, frame burst, long/short preamble, stb., stb.
-
And
veterán
válasz FControl #5935 üzenetére
A 20 km-es link wifi-vel elég necces. Megfelelő eszközökkel biztosan létrehozható, de szerintem nincs ember, aki kapásból megmondja, hogy hosszú időn át mennyire lesz stabil. Én ekkora távra egyéb okokból 5 GHz-es eszközökben gondolkodnék, de nem túl valószínű, hogy ilyen körülményeknél a szükséges paraméterek (teljesítmények) beleférnének a legális határokba. Lehet, hogy egy köztes repeater alkalmazása segítene a dolgon. A megadott keretösszeg is nagyon soványnak tűnik ilyesmihez. Esetleg egyéb kommerciális mikrohullámú eszközök is szóbajöhetnek, de azok drágák, és ha nem a megszokott ISM-sávokon működnek, a fenntartásuk sem lehet olcsó.
#5942: "igaz itt hatótávolságot nem irnak de irj nekik hátha ők tudják!"
Persze hogy nem írnak. Csomószor volt már szó róla: a hatótáv messze nem csak az antenna (vagy épp az adóteljesítmény) függvénye. Elméleti limit persze számolható, de már ahhoz is egy rakás olyan adat kellene, amely nincs megadva, vagy nem túl egyértelmű a meghatározása. Ha konkrét hatótávot adnának meg, hamarosan a nyakukra járnának az elégedetlen vevők, hogy ekkora táv mégsem megy az adott antennával..
"2.4ghz hálózatokat bárki csinálhat, ha ez kevés lenne akkor csak az 5.4hgz jöhet szóba, ott vannak brutál antennák, de oda már a távközlési hivatal engedélye is kell!"
Nem teljesen igaz, az 5 GHz-es sáv wifi-hez kiosztott szegmensei Mo-on. ugyanúgy használhatók, mint a 2.4GHz-es sáv. Annyi a megkötés, hogy kültéri alkalmazások csak a sáv felső részén működhetnek, viszont ott nagyobb legális EIRP-limittel, mint 2.5 GHz-en. -
And
veterán
válasz pentium4 #5946 üzenetére
"biztos hogy van iylen csak nemtom hogy melyik eszköznél wifi vagy mikrohullámnál?"
A wifi által használt mindkét sáv a mikrohullámú tartományban van, szóval ez nem kérdés. A víz a 2.4GHz-es jeleket elég jól enyeli, az 5GHz-eseket sokkal kevésbé. Ennek ellenére a sűrű eső és köd csak elhanyagolható mértékben növeli a terjedési csillapítást (a leírások szerint mindössze 0.1dB/km, ill. ez alatt, mindkét sávon).
Wifi repeater otthon is alkalmazható, bár szvsz. elég nagy otthon kellene hozzá, hogy ilyesmire vetemedjek . A WDS-mód is megfelel jelismétlésre (a sávszélesség feleződése árán)), azt pedig manapság elég sok router támogatja.
#5948: Pár millisec-es tartományban normális. Most az zavar, hogy nem 0.5? Teljesen jó az a 2-3ms is.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz FControl #5953 üzenetére
Ha ennyire ideálisak a terepviszonyok, érdemes megpróbálni. Igazából ekkora távnál már a külső zavar (gyak.: köztes wifi-felhasználók) jelentősége is nagy lehet, ha ez kizárható, próbálkozhattok akár 2.4GHz-es eszközökkel is. Megfelelő érzékenységű és teljesítményű - esetleg alapban olcsó, de külső firmware segítségével tuningolható - routerek és antennák (min. 24dBi-s grid/paraboloid mindkét oldalra, minimális kábelhosszakkal) már vezethetnek jó eredményre. De ilyenbe csak akkor menj bele, ha könnyen / olcsón tudsz szerezni a próbához eszközöket, vagy nem probléma, ha vesztek ezt-azt, és sikertelen próbálkozás vagy instabil működés esetén el tudjátok adni azokat .. Kísérlethez paraboloid antennát akár házilag is lehet barkácsolni viszonylag egyszerűen, mi is ezt tettük. Csak negyedakkora távot hidaltunk át, mint Te szeretnél, de volt annyi tartalékunk a rendszerben, hogy talán ilyen messzire is sikerült volna (mivelt nem 'házi' távolsági rekord felállítása volt a cél, nem is próbálkoztunk ilyesmivel). A 4-szeres táv kb. 12 dB-lel nagyobb szabadtéri csillapítást jelent, ennél azért nálunk is sokkal jobb volt a vételi jel/zaj viszony. Ha pedig nem érdekel különösebben a limit, mert a lőtéri kutyát sem zavarná köztetek a forgalom, akár teljesítményerősítőt is bevethettek a cél érdekében. Ami ugyan Mo.-on nem igazán szabályszerű, mégis hazai forgalmazók árlistáin is látni ilyen holmit.
-
And
veterán
"vennem kell wifi vevőt, az USB-s és PCI-os között van valami különbség minőség vagy egyéb dolgot illetően?"
Nyilvánvalóan lehet különbség az egyes gyártmányok között, de szerintem ez a legkevésbé attól függ, hogy milyen az eszköz csatolófelülete. Inkább mérvadó lehet a kimenőteljesítmény, a vételi érzékenység (nehezen megtalálható adat), és az antenna kialakítása (kihajtható vagy nyákon kialakított, mindkét csatolófelületre létezik ilyen is, olyan is). -
And
veterán
Mi külső USB-s adapterekkel nyomultunk kezdetben, úgy 5 éve, mert akkor azok voltak csak megfizethető árban. Ugyan még 802.11b-s cuccok voltak, szép távokat átlőttünk velük. Eredetileg kihajtható antennájuk volt, azok helyére kötöttünk a pigtail-kábelt, majd a külső antennát. Úgyhogy USB-s is lehet használható, persze itt nem a pendrive-formájú beépített antennás vacakokra kell gondolni.
"Ha a vevőn van antenna, akkor azt a router felé kell irányítani, vagy rá merőlegesen?"
A dipólantenna a sugárzóra merőlegesen kelt térerőt, tehát úgy kell beállítani, hogy a sugárzóelem ne a vétel irányába mutasson. -
And
veterán
A hatótávolság duplázásához elvben, minden más körülményt változatlanul hagyva négyszeres (nagyjából 6 dB-lel nagyobb) teljesítménynövelés kellene. De mivel a wifi nem egyirányú, szimplex átvitel, ezért csak az egyik oldalon történő teljesítményemelés azonos vételi érzékenységek mellett keveset számít: a 'tuningolt' fél ebből nem sokat vesz észre, mivel ugyanakkora térerővel fogja venni a másik, változatlanul hagyott állomást. Ezért lényegesebb a jó helyre telepített v. nagyobb nyereségű antenna, mert az oda-vissza javítja a minőséget már akkor is, ha csak az egyik oldalon változtatunk ezen.
Aztán a wifi-kártyák, AP-k teljesítménye az adatlapok - már amennyiben megadják - szerint jelentős szórást mutathat, típuson belül is, pl.: 17 +/-2 dBm. Ez a 4 dB pedig két és félszeres különbséget jelent a lehetséges minimum és maximumérték között.. -
And
veterán
Magad is leírtad, akkor mi a kérdés? Nagyobb nyereségű antenna: egyértelmű, cserélni kell, csakhogy beltéren mégsem szokás 60 centis gridekkel meg másfél méteres körsugárzókkal rohangálni. A szokásos beltéri körsugárzók limitáltak, legfeljebb 5-7dBi nyereségűek, nem dobnak túl sokat a kapcsolat minőségén. Jó helyre telepítés: nyíltabb, magasabb, méretes fémtárgyaktól távolabbi pontba. Általában véve törekedni arra, hogy az állomások között minél kevesebb zavaró, árnyékoló tárgy legyen (szekrények, bútorok, növények, falak, személyforgalom, stb).
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen