- Milyen processzort vegyek?
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Apple notebookok
- MILC felhasználók szakmai topikja
- Milyen videókártyát?
- Computex 2024: szimpatikus Montech billentyűzetek a porondon
- Computex 2024: a jövőt vázolta fel az NVIDIA
- Computex 2024: asgardi ASUS ROG UPS játékosoknak
- Egérpad topik
Hirdetés
-
Computex 2024: monstrumhűtő a DeepCoolnál (videóval!)
ph Az Assassin IV széria legújabb verziója egy vapor chamber talpat kapott, így már 300 wattig használható.
-
Frissítve! Xbox Games Showcase 2024 - Az összes bejelentés egy helyen!
gp A műsor kora este kezdődik, utána az összes trailert összegyűjtjük egy helyre.
-
Pénzt akar a WhatsAppból a Meta, az AI majd segít
it Új AI-eszközöket kapnak a cégnek, a Meta célja, hogy több bevételt szedjen ki a WhatsAppból.
-
PROHARDVER!
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
bvvitya
#51284
üzenetére
Ha jót akarsz magadnak, akkor:
1.) Optikai rálátás hiányában neki se állj a dolognak.
2.) A második TP-Link eszközt (TL-MR3420) inkább elfelejted, az egy 3G/4G router, nem igazán erre való.
3.) Kültéri integrált eszközt teszel a kliens ('vevő', ami természetesen nem igaz) helyére is. Lehet ugyanolyan, mint az AP-oldalon (akár a TL-WA7210N), de inkább más típus nagyobb nyereségű integrált antennával, mert a WA7210 saját 12 dBi-s antennái ekkora távra már nem túl acélosak, tiszta rálátásnál és zavarmentes sáv esetén sem tudnak túl jó jelszinteket biztosítani. Egy 5 GHz-es eszközpár több szempontból is jobb választás volna. -
And
veterán
válasz
t72killer
#51287
üzenetére
Az a Mikrotik jónak tűnik (ennél a cégnél vajon jutalmat adnak annak, aki minél kevésbé megjegyezhető, mássalhangzó-torlódásos típusjelet tud adni az egyes készülékeiknek?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). Az EAP-ot hanyagolnám, ha már egy külön antennát (vagy a teljes képességeinek kihasználásához mindjárt kettőt) kell telepíteni, akkor az általában nem éri meg sem szerelésben, sem anyagilag. Ez a típus a saját antennáival sem olcsó.
Szóba jöhet más alternatíva, sokféle Ubiquiti típus képében is. -
And
veterán
válasz
LaySoft
#51295
üzenetére
"Ha 800 métert átvittt akadály nélkül, akkor 300-at csak átvisz kisebb akadályokkal."
Ez nem feltétlenül igaz, sőt. Az adóteljesítmény növelésével nem igazán lehet a környezeti csillapítást meghaladni, a növényzet okozta plusz csillapítást pedig igen nehéz modellezni, és az sokkal jelentősebb értékű is lehet annál, mint amit a teljesítmény (vagy épp az antennanyereségek) növelésével meg tudsz haladni. Szerintem a megemelt teljesítményben bízni esetedben mindenképp csodavárásnak tűnik. Mellesleg az a yagi-antenna, amit linkeltél, a szokásos kínai olcsó vacak: a mérete és az elemszáma alapján a valós nyeresége jó esetben 14-15 dBi lehet. -
And
veterán
válasz
kircsike
#51343
üzenetére
Ezek a képek valódi spektrális eloszlást mutatnak, mivel erre az AirOS képes - ellentétben a tisztán szoftveres 'wifi-analizátorokkal', amelyek szép színes görbéket tudnak rajzolni, csak az ábráiknak nem feltétlenül van közük a reális spektrumhoz. Van itt valósidejű spektrum, illetve időbeli eloszlás meg perces ablakban mért csúcsérték is.
Nyilván azt a csatornát kell választani, amelyik a lehető legtisztább. Az AP oldalán a pillanatfelvételen szinte sehol nincs a zajhatárt (-90 dBm) meghaladó jel, de 5,2 GHz körül azért előfordul erősebb jel, a visszamenőleges csúcsértékeket mutató alsó ábrán. A kliens felől nagyobb forgalom látszik, kevesebb a tiszta sávrész, de az 5,4...5,5 GHz-es tartomány szinte teljesen szabadnak tűnik, viszont ez a tartomány elvileg nem használható kültéri linkhez. Erre a célra mifelénk az 5,5...5,7 GHz-es sávrész való, ebből nagyjából az 5590 ... 5650 MHz-es tartomány látszik kellően nyugodtnak (legalábbis az általad 20-25 percen keresztül végzett analízis alapján). -
And
veterán
válasz
kircsike
#51347
üzenetére
"És a színek mit jelentrnek? Gondolom a piros a rossz, de a többi?"
Nem, itt nincs rossz meg jó. A felső (valósidejű) ábrán az előfordulás valószínűségét, az alsó két diagramon pedig a teljesítményt - pontosabban az 1 MHz sávszélességre eső teljesítménysűrűséget - jelzik a színek, az ábrák feletti skálázásoknak megfelelően. Akkor lehet 'tisztának' tekinteni egy sávrészt, ha az abban előforduló teljesítmény (-sűrűség) kellően alacsony a wifi-eszköz által igényelt vételi jelszintekhez képest. Utóbbi érték - a beállítható rádiós sávszélesség függvényében - nagyságrendileg minimum -60...70 dBm körüli, a zajhatár pedig normál körülmények között -90 dBm környékén van. Ha az analizátoron látható szint a zajhatárnál is kisebb, akkor örülhetsz, mert sok ráhatása nem lesz a te rádiós linkedre. Más szavakkal: törekedni kell a minimum 25..30 dB-es jel/zaj viszony elérésére, mert akkor nem lesz problémás a kapcsolat, és úgy el lehet érni az eszközök által biztosított maximális sávszélességet. Ezek az értékek különben üzem közben szépen láthatóak az AirOS webfelületén. -
And
veterán
válasz
daninet
#51352
üzenetére
"Nos ez nem sikerült, mert gyanítom ez a cucc egy függőleges és egy vízszintes tengely-t sugároz a két antenna kimeneten."
Egy router / AP nem sugároz semmilyen tengelyt, a polarizáció az antenna telepítésének függvénye.
"Ennek kell egy normális antenna. Ez a ház homlokzatára lesz szerelve [..]"
Akkor pedig mindenképp jobban járnál a panelantennával, legalábbis az úgy nem az igazi, ha egy viszonylag nagyobb nyereségű omni-antennát a fal síkja mellé szerelsz.
#51354: "Ehhez MIMO antenna kellene?"
Nincs olyan, hogy 'MIMO-antenna'. Egy antenna attól lesz MIMO-támogatású, hogy minimum kettő van belőle, fizikailag szeparálva. Olyat szoktak alkalmazni, hogy közös tokban, ellenkező síkban vannak polarizálva az antennák a MIMO-hoz, de ezt inkább nagyobb nyereségű antennafejben szokás úgy megoldani, hogy ne kelljen két különálló antennát csatlakoztatni az eszközhöz. Azt az egysávos WBS210-et elnézve a tetején van a két csatlakozó egymás mellett, tehát nem ördögtől való a feltétezés, hogy azonos síkban polarizált antennákkal is működik, mint általában a beltéri soho-routerek és klienseik.
"Próbáltam forgatni az antennákat, hogy egyik vízszintes legyen, másik függőleges, állítgattam a rádióadó erősségét is stb de kb semmit nem ér."
Ez azért minimum érdekes. Egyébként ha nem kell az elérhető legnagyobb sávszél, vagyis elvagy a MIMO nélküli 150 Mbps linksebességgel, akkor egyetlen antenna is elegendő, de én javaslom, hogy enyhén irányított típus legyen - ha már közvetlenül fal mellé szereled, ne befolyásolja az épület -, és lehetőleg AP-módban, így sok kellemetlenségtől kímélheted meg magad. -
And
veterán
válasz
daninet
#51361
üzenetére
Említettem, hogy valamilyen enyhén irányított lenne ideális, például panel: [link], [link], [link], de például egy hasonló nyereséget produkáló biquad legyártása házilag sem elképzelhetetlen: [link].
Az a belinkelt 15 dBi-s körsugárzó sem arra van kitalálva, hogy fal mellé telepítsd. Általánosan igaz, hogy az antennáknak kell egy kis nyílt tér a fő sugárzási irányukban, az pedig mégis csak egy körsugárzó.
"és ebből kettő kellene
"
Arról is volt szó, hogy nem kell kettő. Anélkül is működni fog, legfeljebb MIMO-támogatás nélkül, azaz 802.11n módban legfeljebb 150 Mbps jelzési sebességgel (300 Mbps helyett). Ha a kliens nem MIMO-s, akkor egyébként sem létszükséglet a 300 Mbps, 2,4 GHz-en ez amúgy is necces, ráadásul azt is említetted, hogy nincs szükség óriási sávszélességre.
"A két szobai omni antennával mondjuk úgy több mint hulladék volt a hatótáv."
Ott valami felettébb gyanús: ok, hogy beltéri, kis nyereségű antennákkal próbálkoztál, de valami ott nagyon nem volt rendben, ha 20 méterre sem produkált értékelhető jelet az eszköz, pláne rálátás mellett (megfelelő sávú antenna, kontakthiba, egyéb beállítási probléma az eszközön?). Más antennával nem is próbálkoztál? -
And
veterán
(Nekem is volt saját gyártású biquad a tetőn. A nyeresége a tiédhez hasonló értékű lehetett, bicircle és -quad között nincs túl nagy különbség, 11 dBi körül teljesítenek, a 3m H155 vesztesége pedig csatlakozóval együtt is < 2dB. Az én példányom 1,2 km-es linket szolgált ki, 8m-es H500 kábellel, a 'túloldalon' jóval nagyobb nyereségű antennával. A jelszint -67..68 dBm körüli volt, a wifi-eszközök teljesen normális soho-routerek voltak 3rd party fw-ekkel, de alapbeállítású adóteljesítményekkel.)
-
And
veterán
válasz
daninet
#51372
üzenetére
(Az azért belátható, hogy önmagában a 'long range kivitel' még nem magyarázat arra, hogy miért nem működik normálisan mindössze néhányszor tíz méterre. Rádiós tekintetben ez a cucc pont ugyanolyan, mint bármely más egysávos / 2,4 GHz-es 802.11b/g/n-szabványú router. Igen, ha nagyobb távra szeretné alkalmazni az emberfia, akkor nyilván nagyobb nyereségű antenná(ka)t kíván, a teljes sávszél eléréséhez pedig MIMO-t. De az nem normális, hogy ráteszel 1-2 vacak 2,4 GHz-es nyúlfark-antennát, és tőle húsz méterre nincs vétel. Olyan sincs, hogy távolra majd frankón működik, közelre meg egyáltalán nem.)
-
And
veterán
válasz
Ferenc.
#51400
üzenetére
Erős támpont lehet az átvitel minőségének változása szempontjából, ha tudod, hogy telepítéskor milyen vételi jel- és zajszint - valamint az ezekből számítható jel/zaj viszony - volt mérhető az egyes állomásokon. Ezeket érdemes feljegyezni, mert a jövőben a jelszint romlása figyelmeztető lehet, utalhat az antenna / eszköz elmozdulására, megnövekedett átviteli csillapításra (lombosodó fa vagy akármi más miatt).
" Az lenne még a kérdésem, hogy a zavaró wifi jelek azok ott számítanak csak ahol fel van állítva az ap és a kliens, vagy a kettő között féltávon is ha van egy wifi ami azon a csatornán van akkor az átküldött jel ott féltávon csökken le?"
A dolog úgy működik, hogy ha 'idegen' hálózat(ok) jele bejut a te eszközeidbe, akkor az (ha más wifi a szomszédos, átfedésben lévő csatornákat használja) a csatornán megnövekedett háttérzajként jelentkezik, ha pedig ugyanazt a csatornát foglalja, amit te is, akkor - ha az idegen hálózatok veszik egymás jelét - kisebb marad az időrés a saját átviteledre. Mindkét eset okozhatja a hasznos átviteli sebesség csökkenését, teljesen mindegy, hogy a zavaró wifi fizikailag hol helyezkedik el. Jelcsökkenést egyébként a szomszédos hálózatok nem okoznak, vagyis a te eszközeid vételi jelszintje attól nem változik, hogy más is használja ugyanazt vagy a szomszédos csatornák valamelyikét, csak épp a vételi jel/zaj viszony csökken a zajszint növekedése okán. -
And
veterán
válasz
t72killer
#51404
üzenetére
Ha az adott típus gyártója gyorsan lépett például a tavalyi krack-sérülékenységnél, és adott ki ahhoz javítást, akkor valamivel nagyobb eséllyel számíthatsz rá, hogy fog kiadni a jövőben is fw-frissítést. Ha a krack-et javították (aminek a hatásosságához egyébként nem csak a routert / AP-t kellett frissíteni, hanem a klienst is), akkor egyébként sem annyira egyszerű a hálózat feltörése vagy a csomagok szimpla dekódolása, ha meg még azt sem, akkor amúgy sem számíthatsz sok jóra a jövőben..
-
And
veterán
Erre azért nem lehet konkrét választ adni, mert:
1.) Az antenna (koax-) kábel csillapítása nem csak a kábel hosszától, hanem a típusától is függ (katalógusadat: fajlagos, azaz hosszegységre eső csillapítás).
2.) A telepítési környezet erősen befolyásolja, hogy az áthelyezés mennyit hoz a konyhára, vagyis mekkora lesz a jelszint növekedése az új telepítési helyen az antenna eredeti helyéhez képest.
Általánosságban annyi, hogy ha a második pont pozitívuma nagyobb, mint az előtte említett kábelcsillapítás negatív hatása, akkor jól jársz a hosszabbítással / áthelyezéssel, ellenkező esetben pedig nem. -
And
veterán
válasz
jozsi252
#51896
üzenetére
Szerintem itt a fogalomzavar: "Esetleg van olyan router ami alkalmas Range Extender-nek? Tehát a másik router-ből megkapja UTP-n a netet, majd wifin továbbítja? Gondolom ezt azok a routerek tudják amik tudnak Range Extenderként működni?"
Ha az eszköz kábelen kapcsolódik a hálózathoz, és wifi-t szór, akkor az AP. Range extender / repeater / "jelerősítő" (utóbbi gyakran alkalmazott, de teljesen megtévesztő megnevezés) akkor lesz belőle, ha vezetékkel nem kapcsolódik a hálózathoz. AP-nek pedig bármelyik wifi-router megfelel.
Tehát ha te nem azt szeretnéd, hogy wifin kapcsolódsz az első routerre, merthogy - ez nagyon is helyes elképzelés, ha - annak a jele már amúgy is gyenge az adott helyen, akkor neked nem range extenderre, hanem egyszerű acces pointra vagy wifi-routerre ("AP-módban", de ezt akkor is tudják, ha nincs külön ilyen dedikált működési módjuk) van szükséged.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
jozsi252
#51898
üzenetére
Vettem már repeatert, amelyiken volt LAN-port, és kifejezetten azzal a céllal, hogy kliens legyen, azaz képessé tegyen egy kizárólag vezetékkel rendelkező eszközt, hogy 'wifi-re kapcsolódjon' (persze a LAN-portos eszköznek teljesen mindegy, hogy hogyan kapcsolódik fel a hálózatra, a lényeg annyi volt, hogy nem akartunk hozzá LAN-t kábelezni). Hogy AP-ként is képes volt-e működni, arra nem emlékszem, de könnyen lehet, hogy nem, mert annak nincs igazán értelme, AP / wifi-router van a piacon dögivel.
"Akkor gondolom nem a WAN-ba kell dugni a router-ből jövő kábelt, hanem a 4 LAN port valamelyikébe, és egyből sugározza wifin a netet?"
Nagyjából. Egyéb szükséges paraméterek: IP-címe lehetőleg ugyanabba a címtartományba essen, mint az első routeré (és a többi eszközé), valamint a DHCP-szerverét is illik letiltani, hogy ne legyen kettő egy hálózatban (gondolom az első router amúgy is oszt címet a kliensgépeknek). -
And
veterán
Így igaz, a nyereség egy passzív szerkezetet jellemez, és az irányhatás növekedéséből fakad. Ami fontos, hogy az általad linkelt típusok közül nagyjából az első nyeresége (5 dBi) hihető, a másik kettőé durva hazugság. A 300 méteres nyílású areciboi rádióteleszkóp nem tud akkora nyereséget az adott sávokon, mint amekkorát az utolsóra megadtak.
-
And
veterán
válasz
tboy93
#52429
üzenetére
"[..] hogy lerakok egy készüléket valahova, ahova még éppen elér a hálózat és az felerősíti majd a jelet."
Ebből is látszik, hogy egy jelismétlő esetén mennyire hibás terminológia az, hogy "erősítő", mivel utóbbit hajlamos az ember esetleg készpénznek venni. Ha az adott pontban rossz a vételi térerő, akkor attól egy repeater is pont ugyanúgy szenved, mint egy sima kliens. Merthogy logikailag nem is más egy repeater, mint egy olyan egyszerűsített (szoftveres alapú, ugyanazon csatornát használó) kliens+AP, amelyek közül egy időpillanatban csak az egyik működőképes. -
And
veterán
válasz
spgabor
#52693
üzenetére
"Engem a két antenna sugárzási szöge érdekelne kiváncsiságból, hogy van-e különbség, mint a topic leírásában látható ábrán is van."
Mindkettő körsugárzó, és elvileg - ha az EIRP-limitet betartja a gyártó, vagy a felhasználó - egyik sem 'erősebb' a másiknál, attól függetlenül, hogy a különbség közöttük papíron is minimális. Az ábra pedig, amit linkeltél, több szempontból sem teljesen tökéletes. -
And
veterán
válasz
ctibor
#53235
üzenetére
1.) A jelismétlőt olyan helyre kell tenni, ahol az eredeti router még jó jelszintet produkál. Azért lehet megtévesztő a jelerősítő kifejezés, mert azt sugallja, hogy az eszköz a gyenge jelből erőset kreál. Ami formailag igaz ugyan, de a jelismétlő éppen úgy kénytelen az első routerre felcsatlakozni, mint a végső kliens (esetedben a TV), és ugyanúgy nyögi majd a gyenge vételi térerősséget, vagyis nem lesz képes nagysebességű link kialakítására, mivel a hasznos sebesség a jelszinttel együtt csökken.
2.) Nem érdemes ugyanazt az SSID-t, kulcsolást és megosztott kulcsot használni, mint az első routeren. Attól ugyanis - WDS vagy mesh-hálózat hiányában - nem válik azonossá a két rádiós hálózat, így nincs is sok értelme az azonos hálózatneveknek. Sok kellemetlenségtől kíméled meg magad, ha az eredeti és az ismételt wifi neve eltérő.
3.) A jelismétlés az elve miatt ideális esetben is megfelezi, illetve ha a vételi jelszint valahol (akár az első router és a repeater, akár a repeater és a végpont között) nem megfelelő, további arányban is ronthatja az átvitel sebességét. -
And
veterán
válasz
ctibor
#53241
üzenetére
Az már jó megoldás, ha az SSID-k utalnak az eszközre (router / repeater) és a működési sávra (2,4 / 5 GHz). Tehát ha van négy SSID-d, amelyekről egyértelműen tudod, hogy mihez tartoznak, az nagy segítség lehet a jövőben. A kódolás típusa és a megosztott kulcs ilyenkor másodlagos, eltérő SSID-kről már senkinek nem lesz olyan képzete, hogy ugyanazokról a wifi-hálózatokról van szó. Ha nem akarsz esetleg a kliens-eszközök hozzáférése alapján szelektálni, akár azonosak is lehetnek a kulcsok ('jelszavak').
-
And
veterán
AP. Vagyis a WLAN-portját hanyagold (minden vezetékes kapcsolata a LAN-portokon legyen), és kapcsold ki a DHCP-szerverét.
Mod.: ja, hogy az 1..2-es routerek között wifi-s kapcsolat van. Akkor viszont repeater (ha ismeri azt a módot és lehet hozzá olyankor vezetékkel is kapcsolódni).[ Szerkesztve ]
-
#53316
And
veterán
D-LAN|FuRioN
#53315
And
veterán
válasz
D-LAN|FuRioN
#53315
üzenetére
Az a), b) és c) pontok nagyjából valós adatokat tartalmaznak, némi kiegészítést igényelve (pl. a c-pontban említett sávrészen kötelező az eszköznek támogatnia a DFS-t az időjárási radarok zavarásának elkerülése okán).
A d.) viszont több sebből vérzik: tudomásom és a rendelkezésre álló adatok ([link], [link], lásd utóbbi 22. oldalán) alapján ez a sávrész nem használható wifihez, csak kifejezetten kis teljesítményű és hatótávolságú eszközökhöz. Normálisabb - a helyi szabályozást követő - kültéri wifi-gyártmány esetén ki sem választhatóak ilyen csatornák. Olyanról meg nem hallottam, és hivatkozást sem találtam rá, hogy az engedélyezett EIRP bármilyen módon is kötve lenne az áthidalni kívánt távolsághoz (ez elég érdekesen hangzana).
Mellesleg a 'kültéri' sávrészen megengedett 1 wattos (+30 dBm) EIRP bőven elegendő lehet 10 km feletti pont-pont összeköttetés létrehozásához. Ettől függetlenül van több olyan kültéri alkalmazásra gyártott wifi, amelyen az adóteljesítmény elég tág tartományban vezérelhető, mivel a tartozék antenna nyeresége (tükörmérettől függően) többféle is lehet, így bőven a megengedett EIRP-érték fölé is belőhető. -
#53320
And
veterán
D-LAN|FuRioN
#53318
And
veterán
válasz
D-LAN|FuRioN
#53318
üzenetére
Így nem szabad az EIRP-vel számolni, hiszen az csak látszólagos (ekvivalens izotropikus) teljesítmény. Az antenna nem tud nagyobb valós teljesítményt lesugározni, mint amennyit a talppontjába betáplálnak, és azt sem 100% hatásfokkal teszi. A teljesítménysűrűség a fő sugárzási irányban ugyan megnő (vagyis a példád alapján a távoli vételi pontban lesz a hatás ekvivalens azzal, mintha 500 wattot tápláltak volna be egy olyan - képzeletbeli, gyakorlatban nem létező - antennába, amely minden irányban azonos teljesítményt sugároz), de ettől még nem ad le valósan nagyobb teljesítményt, mint a wifi-eszköz adófokozata.
Az egészségkárosító hatásra pedig a sok-sok évtizedes vizsgálódások ellenére ma sincsen semmilyen meggyőző bizonyíték (ettől persze óvatos még lehet az ember), illetve még mindig jellemző, hogy sokkal jobban félünk a wifi-től, mint attól a mobiltelefontól, amit közvetlenül a fejünkhöz tartunk, nagyobb adóteljesítmény leadására képes (alacsonyabb frekvencián, vagyis jobb behatolóképesség mellett), és esetenként órákat beszélünk rajta naponta. -
#53322
And
veterán
kill_bill1
#53321
And
veterán
válasz
kill_bill1
#53321
üzenetére
Ilyen alacsony távra bármelyik kültérre való eszközpár megteszi. A kiválasztás szempontja inkább a szükséges átviteli sebesség lehet, például itt érdemes szemezgetni (gyártók szerint csoportosítva): [link].
-
And
veterán
válasz
Truman
#53354
üzenetére
"Ha a fő router 192.168.2.1. Az OpenWrt 192.168.3.1 [..]"
De miért nem teszed a két eszközt ugyanabba a címtartományba? Gondolom a netmaszk mindkettőn 255.255.255.0. Ha így van, akkor a két eszköz IP-címének csak az utolsó byte-ja térjen el (természetesen a második eszköz - a TP-Link - címe ne legyen benne a DHCP-szerver (TV box) által kiosztható címtartományban. -
-
And
veterán
válasz
Garsza
#53708
üzenetére
Nem kellett beállítani a legelső bejelentkezéskor sem? Ha nem (ubiquit-k esetén pl. kell), akkor ebben a régióban fixen 17 dBm-re van korlátozva az adóoldali teljesítmény, mint az a hivatalos specifikációkból is sejthető: [link] (CPE510: 27 dBm, EU 17 dBm). A belső 13 dBi nyereségű antennával ugyanis ez adja ki a mifelénk - és itt is csak kültéren, a sáv bizonyos szegmensein - megengedett maximum +30 dBm-es EIRP-értéket.
-
And
veterán
válasz
Garsza
#53712
üzenetére
De ha egyszer a linkelt oldalon le van írva, hogy az EU-ban annyi a teljesítmény, amennyi, és ez meg is felel a helyi szabályozásnak, akkor (ezért) kár reklamálni. Egyébként a tiédnél valamivel nagyobb, 1200 m-es távon én két AirGrid M5 között -58..-59 dBm-es jelszintet kapok, tiszta rálátással. Mod.: az EIRP természetesen nálam sincs nagyobb, mint 30 dBm (7 dBm Tx power + 23 dBi-s grid).
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Garsza
#53714
üzenetére
Ezzel a részével nincs probléma, csak azzal, hogy ne akarjuk egy hivatalos terméktől olyat, ami nem teljesen szabályszerű. Az Airgrid-eknél is csak azért van lehetőség a teljesítmény beállítására, mert kétféle tükörrel illetve akár anélkül is használható az eszköz, és arról nyilván nincs infója a szoftverének, hogy épp milyen fizikai konfigurációt valósítottunk meg vele.
Ahogy rolko is említette, ha nincs meg a tiszta rálátás (illetve terjedési zóna), akkor mindenképp plusz többletcsillapítással kell számolni, sosem lesz meg az 'ideális' (azaz nyílt térben egész pontosan kalkulálható) szabadtéri csillapítás. -
And
veterán
Ubiquiti-eszközök firmware (AirOS-) frissítéseinél például rendszeresen látható a change log-ban, hogy ha valamilyen régiós szabályozási változás miatt 'felszabadítanak' kiválasztható csatornákat, vagy módosítják a teljesítménylimitet. Ott csak telepítéskor, illetve gyári alapértékre visszaállítás után lehet a régiót kiválasztani, utána nem. Persze meg lehet kerülni, de maga a firmware próbál sávrészt-csatornát / teljesítményt korlátozni.
"D-Link DIR-300/B1 - dd-wrt-vel kísérleteztem: hiába emeltem a TX Power-t, a közeli kliensen semmi jelszint emelkedés nem volt."
Ez természetesen nem a firmware hibája vagy korlátja, hanem a mögötte lévő hardveré. Hiába lehet teljesítményt vezérelni egy alapvetően kismillió SoC-ra és hardverkörnyezetre fordított 3rd-party firmware alatt, attól az adott eszközben ez csak egy érték marad egy belső regiszterben, a gyakorlatban nem feltétlenül realizálódik. Az egyszerűbb, régebbi soho-routerek esetén nem is igazán lehetett tisztában a felhasználó az adott hardver (wifi frontend) képességeivel, vagyis halvány gőzünk nem volt az ilyen irányú képességekről. valamennyire persze utána lehetett nézni a chipset ismeretében. Egy adott sorozathoz / típushoz tartozó gyári fw alatt természetesen más a helyzet, bár ezektől sem szabad óriási - akár egy decibelen belüli - pontosságot elvárni sem a teljesítmény vezérlése, sem a vételi jelszint visszamérése kapcsán.
"Garsza": Sajnos az a helyzet, hogy akármi állhat a hirdetésben, a helyi szabályoknak illik megfelelni, az más kérdés, hogy mennyire könnyen lehet a gyakorlatban kijátszani azokat. Mellesleg a TP-Link már korábban sem volt szimpatikus ezzel a magatartásával ([link], [link]), persze nem feltétlenül áll ezzel egyedül.
"Egyébként ha be lehetne lőni 27dbm re volna jelszint növekedés?"
Igen, elvileg pontosan annyi dB-lel (dBm-mel) növekedne a vevőoldali jelszint, mint amennyivel az adóoldali EIRP-t növeled akár az adóteljesítmény, akár az antennanyereség emelésével. Csakhogy ennek nem ez a módja, ráadásul ha nem tiszta a terjedés, akadályok vannak az útban, akkor hosszú távon a többletcsillapítás értéke sem lesz feltétlenül állandó (időjárás, évszak függvényében is változhat).
"Meg arra nem válaszolt senki hogy ez megmókolható valami szoftwerrel vagy hardweresen van korlátozva."
Majdnemhogy mindegy, ha a végeredmény az, hogy nincs lehetőséged ennek módosítására. Hiába ugyanaz a mögöttes hardver, ha nem tudod semmilyen módon átkonfigurálni a régiót, vagy közvetlenül az adóteljesítményt. Ekkora táv és EIRP esetén normális körülmények (tiszta terjedés, pontos irányba állítás) mellett ennek nem szabadna gondot okoznia. -
And
veterán
válasz
gambeca
#53862
üzenetére
Ha jól látom, ez az Unifi UAP-AC sorozat beépített antennákat tartalmaz, és elvileg nem támogatja külső antennák csatlakoztatását. Vagyis ha rá is tudnál konnektálni arra a csatlakozóra (ami nem is feltétlenül csatlakozás céljából van ott, lehet sima mérőpont is a gyári beállításhoz, mindenesetre sem csatlakozótüske, sem -hüvely nem látható benne), akkor is meg kellene szüntetned a gyári antennákhoz történő jelvezetést. Bár a fotókon nem látszik, hová megy tovább a 'csatlakozóból' a vezetősáv, nekem úgy tűnik, hogy a jelút nem ér véget ott, és a C825 jelű kapacitáson megy a belső antenna felé (?).
-
And
veterán
válasz
gambeca
#53865
üzenetére
Az a szerkezet maga a kétsávos antenna. Több okot is tudok írni, hogy miért nem fogod tudni normálisan megoldani ezt a külső antenna dolgot:
- A belső antennát - mint utaltam rá - ehhez le kellene választani, különben nem sokat ér az egész mutatvány, a belső és a pluszban rákötött antenna párhuzamosan kapcsolódna.
- Kétsávos antenna kellene, mivel a berendezés is olyan.
- Egyetlen antennát nem érdemes kivinni, mert a MIMO-támogatás úgy megszűnne, a maximális sávszélt nem kapnád meg. Ha meg az volt a terv, hogy azért tennél rá külső antennát, hogy az AP-tól távolabbi helyen _is_ legyen lefedettség, az eleve hamvába holt ötlet.
- Az a J3-jelű pont valószínűleg nem üzemszerű csatlakozó.
Ez van. Ha egy wifi-eszköz nem arra van tervezve, hogy külső antennái (is) legyenek, akkor azt te utólag vagy sehogy, vagy csak erős korlátozások és hardvermódosítás árán tudnád kivitelezni. -
And
veterán
válasz
uriember
#53888
üzenetére
"emlékeim szerint a dB-nél igaz a 3dB-enkénti teljesítmény duplázódás"
Ha a dB-t - mint arányszámot - teljesítmény alapú egységekre alkalmazzuk, akkor igaz.
"abban nem vagyok biztos, hogy a dBm-nél is ez a szorzó.."
A dBm aztán végképp teljesítmény, méghozzá abszolút (a viszonyítási alap, azaz 0 dBm = 1 mW), nem csak arányszám. Úgyhogy természetesen erre is igaz.
"Ugye dB-ben mérjük pl az erősítők kimenő teljesítményét adott lezáráson."
Ez egy kicsit sántít, épp azért, mert a kimenő teljesítmény itt is abszolút érték, amit nem lehet szimpla decibellel, vagyis arányszámmal mérni. dB-ben maximum az erősítés mértékét lehet, mivel az is egy arány (P_ki / P_be), a kimeneti teljesítményhez dBm vagy dBW kellene, bár hangfrekvenciás erősítőknél így nem szokás megadni. -
And
veterán
válasz
Kékes525
#53893
üzenetére
Ezzel tényleg nem tudsz sokat kezdeni. A következőket tehedet:
1.) A router elhelyezését javítod: magasabbra, akár polc vagy szekrény tetejére teszed, lehetőleg a lakás központi részén. Ha ez nem segít, újabb aktív eszközt kell telepítened.
2.) Kábellel egy újabb AP-t / wifi-routert csatlakoztatsz az első routerhez, beállítod egy, az eredeti routerétől távoli csatornára (akár a másik sávon, mod.: persze kétsávos HGW esetén nincs 'másik' sáv
), de az 5 GHz esetedben amúgy is jobb választás.
3.) Jelismétlőt alkalmazol, annak minden hátrányával és nyűgjével együtt: interferencia növekedése illetve a sávszél (ha nincs jó vétele az eredeti routerhez, akkor akár drasztikus) csökkenése.
Hogy a telefonod (ami nem műszer) milyen vételi térerő értékeket mutat a router közvetlen közelében, az a végeredményt tekintve nem sok vizet zavar, főleg abban a viszonylag nagy, -25...-40 dBm-es értéktartományban.
Kieg.: A beállított konkrét csatornaszámnak az üres sávrészen a belül a hatótávot tekintve nincs akkora jelentősége, mivel a sáv(rész) széle között csupán néhány százalék a frekvencia- és hullámhosszbeli eltérés, annyi pedig nem okoz észrevehető különbséget.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A szolgáltató aktív eszközt adott neked (kliens + antenna), míg ez csupán egy passzív antenna, amelyről a típusszám ismerete nélkül azt sem tudhatjuk biztosan, hogy melyik sávon működik. Bár ha közel 1m-es nyílású darab, akkor esélyesebb a 2,4 GHz-es kivitel és 24 dBi körüli nyereség.
A szolgáltató kliensével nem tudod összehozni, mivel az önmaga tartalmazza az antennát és nem ad lehetőséget másik antenna csatlakoztatására, mivel olyan kivitel esetén annak nincs is értelme. Ezen felül lehet, hogy az ISP eleve az 5 GHz-es sávon szolgáltat.
Ilyen különálló antennákat akkor volt szokás használni, amikor még nem léteztek az antennával integrált kültéri aktív eszközök, és egyébként is jóval többe kerültek a wifi-berendezések. Végül is bármilyen (akár beltéri) AP-hez / többfunkciós eszközhöz lehet csatlakoztatni, amely ugyanazon a sávon működik, mint az antenna, de a fizikai csatlakozást meg kell oldani, illetve plusz kábelcsillapítással is kell számolni (ami egy kültéri, antennával egybeépített cuccnál nem is kerül a képbe). -
And
veterán
válasz
Daffit
#53961
üzenetére
Alapjában jó az elképzelés, ami a második házon belüli wifi-t illeti.
"Ha esetleg az épületen belül már gyenge lenne a jel, akkor kettőt vennék [..]"
Ezt valószínűleg nem fogod megúszni, tekintve a 30 cm-es falakat, de épületen belül amúgy is illene egy újabb AP, mivel a 'távoli' AP jelével már szenvednének a kliensek, különösen a kisméretű, gyenge rádiós képességekkel megáldott eszközök, például mobiltelefonok.
"Elég lehet a TP-LINK CPE220, vagy erősebbet vegyek?"
Ekkora távra, tiszta rálátással már ezek is túlzásnak tűnnek, viszont rádiós értelemben 'erősebbek' meg nem nagyon vannak (elvileg, az előírások betartása mellett nem is lehetnek), legfeljebb nagyobb nyereségű antennával szerelt típusok, amelyeknek viszont ugyanakkora a maximált EIRP-teljesítményük.
"A cél, hogy az épületen belül és a mellette lévő kertben is legyen jel."
A ház - ha nincs túl nagy belső tere - lefedése egy második, belső telepítésű AP-vel menni fog, viszont a távolabbi kerté már nem annyira egyértelmű: ha az első, távoli, a pont-pont kapcsolatot kiszolgáló eszköztől már távol van, és a második ház árnyékolja (ahogy az utóbbiba telepített újabb, belső lefedettséget adó AP jelét is), akkor problémás lehet. -
#54022
And
veterán
Marcsello31
#54021
And
veterán
válasz
Marcsello31
#54021
üzenetére
Mit szeretnél és mivel is rendelkezel pontosan? Ha leltél egy olyan antennafejet, ami korábban egy 2,4 GHz-es paraboloidhoz tartozott, akkor azt elvben lehet antennaként használni - természetesen nem önmagában vevőként, hanem bármilyen 2,4 GHz-es eszközhöz, a lényeg, hogy kell mögé egy aktív szerkezet, legyen az vezeték nélküli AP vagy kliens.
Értelme azért nem sok lenne, mivel egy ilyen 'antennafej' (sugárzó) önállóan, vagyis a tükör nélkül nem igazán ér sokat, minimális nyereséggel rendelkezik, kábé mint egy router saját antennája. -
#54029
And
veterán
Marcsello31
#54028
And
veterán
válasz
Marcsello31
#54028
üzenetére
A koax mindenképp csillapít, de ott vélhetően nem lesznek óriási távolságok a wifi eszköz és az antenna(fej) között. Tapasztalatszerzésre esetleg jó, de egy nagyobb méretű tükörrel nem egyszerű dolgozni, és a sugárzót is elég pontosan kell a tükör fókuszába tenni.
"[..] elvben parabolával rengeteg jelet kellene látnia, netstumblerrel meg a távolságot is be tudnám lőni hogy mennyire messze van."
Ezekkel nem értek egyet: egy bazi nagy nyereségű antenna csak igen kis térszögben 'lát', vagyis - ha csak nem egy wifi-vel zsúfolt tömbházat vizsgálsz fél kilométerről - éppen az lenne a lényege, hogy kevés hálózatot találsz vele, viszont azokat a lehető legjobb jelszinttel. A szoftver mutatta térerősség 'mérésen' alapuló távolságbecslés pedig legfeljebb nagyságrendi becslésekre alkalmas, ha egyáltalán, főleg ha egy beltérre telepített eszközt találsz vele. -
And
veterán
válasz
yusukee
#54078
üzenetére
1.) Magasabbra helyezed az AP-t, pl. polcra, szekrény tetejére, hogy kevesebb akadály legyen közte és a kliensek között,
2.) antenná(kat) cserélsz nagyobb nyereségű példányokra,
3.) megnöveled az adóteljesítményét.
Mindegyikre igaz, hogy javíthat ugyan valamennyit a kliensek vételén, de nagyságrendi javulást egyik sem hozhat. Ugyanakkor némely módszer nem feltétlenül kivitelezhető (2, 3), és az AP vételén semmit nem javít (3). Durva falak / födémek esetén nem mindig kerülhető el újabb aktív eszköz - AP, végszükség esetén repeater - telepítése a lakásban.
#54079: Ez egy sokantennás router esetén nem feltétlenül üdvözítő, mivel tönkrevágja a MIMO-t (nem lesz meg a max. sávszél) és az antenna diversity-t, illetve több kliens esetén problémát jelenthet azok egyidejű kiszolgálása. Ezen felül kétsávos irányított antennatípusok sem igazán vannak. Egyetlen kliens egysávú kiszolgálásához elmegy, de ahhoz felesleges olyan képességű (MIMO-s, több antennás, esetleg többsávos) router. -
#54155
And
veterán
norbertoth
#54153
And
veterán
válasz
norbertoth
#54153
üzenetére
A 100 Mbps-es LAN-csatoló ne izgasson különösen, a '300 Mbps'-es linksebességű wifi - különösen a 2,4 GHz-es sávon - által átvihető alkalmazásbeli sebesség nem igazán haladhatja meg a 100 Mbps-t. A fogyasztását meg anglergab jól írta, nem tudom, hogy jött ki neked 2200 Ft (ami havi szinten közel 50 kWh lenne, annyit egy kb. 70 W-os állandó fogyasztó produkálna).
#54154: "A sebesseghez direktben nincs koze az erositesnek."
Különösen, hogy egy ilyen repeater esetén az erősítés nem is értelmezhető fogalom. -
#54177
And
veterán
MasterMark
#54175
And
veterán
válasz
MasterMark
#54175
üzenetére
Az azonos SSID valóban nem javasolt (hiszen attól még nem lesz egységes a hálózat), de egy egyszerű repeaternél a megismételt AP-tól eltérő csatorna beállítása egyenesen kivitelezhetetlen. Egy kliens- vagy egy jelismétlő eszköz kényszerűen ugyanazon csatornán tud csak működni, mint az AP, amelyhez kapcsolódik.
-
#54184
And
veterán
MasterMark
#54178
And
veterán
válasz
MasterMark
#54178
üzenetére
"Ilyen hogy jelismétlő nem létezik."
Ajjaj, mi lett volna, ha jelerősítőt írok
? Ettől még egy - nem keresztsávos működésű - repeater egyszerűen nem tud más csatornára ismételni, mint amelyen az eredeti hálózat is üzemel. Az említett típus meg konkrétan egysávos, 'egyrádiós', és mivel csak a repeater- és kliens-módokat támogatja, nincs is a csatornára vonatkozó beállítási lehetősége.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
woodworm
#54190
üzenetére
Ha belegondolunk, eleve állatság volt olyan gyakorlati csatornatávokat (5 MHz) kitalálni, amelyek kisebbek, mint a wiki-eszközök rádióspektrumának szélessége, amely már a legelső elterjedt szabványnál, a 802.11b-nél is névleg 22 MHz volt. Persze a valós spektrumkép messze nem úgy néz ki, ahogy az a népszerű wifi-analizátor alkalmazások képernyőjén idealizálva (trapéz vagy lekerekített formában) megjelenik, hiszen a szórt spektrumú működés miatt nincs éles határa a lefoglalt sávrésznek. Vagyis az, hogy egy adott hálózat jele mennyire lóg 'bele' egy 4 csatornával odébb működő másikéba, attól is függ, hogy mekkora az adott vételi helyen két hálózat jelszintjének különbsége. Ha eleve sokkal gyengébben jön a szomszéd AP/router jele, akkor a sávközéptől 10 MHz (= két csatornányi) távolságra mérhető teljesítményszint már olyan alacsony lehet, hogy beleolvad a zajhatárba, és akkor nem sok vizet zavar. Ha viszont az 'idegen' jel erős - vagy a delikvens nem is 20 MHz-es sávszéllel nyomul, ami a 2,4 GHz-es sávon eleve szerencsétlen, hogy a legfinomabban jellemezzük - akkor belelóghat a saját wifi-nk spektrumába, és csak 5 csatornányi távot tartva szabadulhatunk meg az átfedéstől.
-
And
veterán
válasz
Mcrazy
#54199
üzenetére
A mások által említett lehetséges gyakorlati problémákon túl is legalább annyi érvet lehet mondani az azonos SSID-kkel szemben, mint ahányat mellette (figyelem: némelyik pontosan ugyanannyira erőltetett is
).
"Miért is zavarnák az eszközöket az azonos SSID-k, amikor jelerősség alapján választják ki, hogy hova csatlakoznak és addig nincs eszközváltás, amíg meg nem szakad a kapcsolat az előzővel?"
Mert például gond, ha megszakad a kapcsolat. Házi repeaterek mesh-hálózat vagy azonos gyártók / chipsetek mellett kialakított WDS-implementáció hiányában nem fognak egységes wlan hálózatot alkotni. Persze a címtartomány ugyanaz, de attól még a váltás pillanatában a kapcsolat rövidebb időre meg fog szakadni. Ez persze csak áttételesen probléma, hisz azonos és különböző SSID-k esetén is fennáll, viszont nagyon sokan hiszik - mint ebből a topikból is kiderül - azt, hogy az azonos SSID-k és megosztott kulcsok okán majd logikailag egyetlen, váltás nélkül barangolható wifi-jük lesz. Vagyis sok esetben az azonos SSID-k beállítása egyszerű önáltatás vagy tévhit eredménye, amely végül nem hozza meg a kívánt eredményt.
"Még mielőtt megint előkerülne a "minden gyereknek albert a neve" című nagyon rossz hasonlat, gyorsan zárjuk ki ennek lehetőséget azzal, hogy a hálózati eszközök egyedi azonosítóval ( Macadress, BSSID) kezdődő "albert" nevet viselnek."
Ez igaz, erre utalt anglergab kolléga is pár hsz-szel korábban. De azért ez abszolút nem gyakorlatias dolog, mivel ahhoz sokkal jobban bele kell mászni a hálózati kapcsolatok tulajdonságaiba, hogy lássuk, mi az AP / repeater BSSID-je, azaz MAC-címe. A hálózatnév megjelenítéséhez ennél általában jóval kevesebb erőfeszítés kell.
Aztán: nem feltétlenül szerencsés az elérhető sebesség szempontjából sem, ha nem tudjuk hirtelen, melyik eszközre kapcsolódunk, hiszen repeater esetén legfeljebb felezett linksebességet kaphatunk az internet felé. Vagyis ha kellően gyors az internetünk, és szükséges a legjobb áteresztőképességű link, célszerű az első routerre (vagy arról LAN-on elhozott AP-re) csatlakozni. Ugyanez pepitában: nem mindig a legjobb térerőt adó eszköz nyújtja a legnagyobb gyakorlati sávszélt.
anglergab: "Egyszerubb beallitas, a klienseken csak egy SSID-t kell felvenni. Ez az elonye."
Ez sem túl gyakorlatias, mert ha nem egy panziót üzemeltetünk (amelyben jó esetben amúgy sem ilyen vacak repeaterek vannak), akkor akár egy egész percet is elvehet az életünkből annak az egy szem jelismétlőnek a felvétele a preferlát wifi-hálózatok listájába.
(Az egyforma SSID-ken túl a repeater-ekkel, mint eszközökkel szemben amúgy is lehetnének fenntartásaink, mert a csak látszólag egybefüggő hálózati kialakítás mellett a másik gyakori tévhit, hogy a repeater egy 'erősítő', amit csak oda kell tenni a mi kliensünk közelébe, és majd jó erős vételi téretőt kreál. Ami rádiós szempontból éppen igaz, csak épp ugyanúgy nehezen kapcsolódik az első routerre, mint a kliensünk. Ész nélküli használatuk kifejezetten hatástalan lehet, de legalább remek interferenciát tudnak kelteni az eredeti hálózatunk mellett.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
anglergab
#54385
üzenetére
Amit te tényleges wifi-sebességnek hívsz, az még mindig a WAN / internet felé mért ráta? Mert eddig többször is az ADSL-es 10 Mbps értékét hívtad ténylegesnek, holott az nem a wifi képességére utal. Mint említették, azt csak belső forgalommal tudod tesztelni, vagyis két kliensgép közt, amelyek közül az egyik vezetékkel kapcsolódik a hálózatra. Így megtudható, hogy a wifi-összeköttetés (ismétlés, vagyis felező hatás nélkül) mekkora hasznos sebességre képes, és nem az internet elérésed letöltési sebessége lesz az eredmény.
"802.11n-nél mennyi a tipikus overhead?"
Soktényezős függvény. Egy 2x2 MIMO-s, 40 MHz-es sávszélességű (300 Mbps rádiós linksebességű) kapcsolat jó esetben elérheti, illetve valamivel meghaladhatja a 100 Mbps-es TCP-sebességet. Egy 5 GHz-en működő n-kapcsolatnál erre nagyobb esély van. Ha jó minőségű az összeköttetés, és az eszközök támogatnak egyéb extra technológiákat illetve beállításokat (pl. 802.11 csomagok összefogása /aggregation/, ezáltal kevesebb köztes visszaigazolás), akkor akár jelentősen magasabb érték is lehetséges. Két Ubiquiti eszközöm (5 GHz, 150 Mbps linksebesség MIMO nélkül, 40 MHz sávszél) közt pl. a saját sebességtesztjük > 90 Mbps sebességet ad egy irányban, ha az aggregation beállítás aktív, azt kikapcsolva pedig az előbbi érték a felére esik vissza. -
And
veterán
válasz
#70234880
#54424
üzenetére
Első körben már az a furcsa, hogy erről a cégről / szolgáltatásról többet lehet megtudni egy blogban közölt interjúból, mint magáról a cég eredeti weboldaláról. Az elérhető infók alapján a megoldásuk kliensoldali része egy valósidejű forgalmat ellenőrző vírusirtóhoz illetve tűzfalhoz hasonló szoftver, amely detektál, megelőz és adatokat gyűjt (hogy a háttérben kinek kémkedik, az más kérdés
). Ez a 'wifi locator' csak melléktermék, amely a feltételezett vagy akár valós veszélyeket rejtő, elsősorban nyilvános hálózatokat térképre teszi. A kérdés csak az, hogy ez az adatbázis mennyire megbízható és milyen gyakran frissül. Aki használt már olyan otthoni tűzfalat, amely megpróbálta analizálni a potenciális veszélyeket, az már szembesült vele, hogy mennyiféle fals (és egy idő után rendkívül idegesítő) figyelmeztetést küld egy ilyen szoftver.
A linkelt oldalon felhozott érvek némelyike eléggé mellébeszélés, például hogy statisztikák szerint az amerikaiak 61%-a bankol nyitott wifi-hálózatokon. Mintha maga a nyitott hálózat (amelyen mellesleg a bankkal folytatott kommunikáció szénné van kódolva) nagyobb gond lenne, mint az, hogy a felhasználók kamu linkekre kattintgatnak, kamu weboldalon adják meg a belépési azonosítójukat, vagy egy egyszerű e-mail megkeresésre képesek elpostázni a személyes adataikat.. -
And
veterán
válasz
zsolti_20
#54498
üzenetére
"De közben találtam ilyet is ebay-en: 2.4GHz Radar shape 8dBi ami lehet jobb lenne mint a 15cm-es 15dBi antenna"
Az a 8 dBi-s még rendben is lenne, de végül azt melyik oldalra szánod? A 15 dBi-s példányt - és a hozzá hasonlóakat - valóban jobb, ha hanyagolod, mert a megadott nyereségadata ordas kamu. Érdekes módon az utóbbi időben viszonylag kevesen hozakodnak elő ilyen vackokkal, régen valahogy nagyobb divatja volt ezeknek. Hordozható / kis méretű antennából nem léteznek óriási nyereségűek 2,4 GHz-en sem. Körsugárzóból 6..8 dBi, irányítottból pár dBi-vel nagyobb nyereség még hihető érték egy olyan kiviteltől, amit kézben tudsz tartani.
Hosszabbító kábellel sincs semmi gond, csak lehetőleg ne valami cérnavékonyságú (azaz túl nagy fajlagos veszteségű) típus legyen, hanem legalább H155 vagy azzal ekvivalens minőségű. A magasabbra helyezett antennát szükségtelen megdönteni, főleg ha a 'kliensek' relatív távol helyezkednek el. A kisebb nyereségérték (= irányhatás) nem indokolja ezt, a közelében elhelyezkedő eszközöknek meg nyílt térben nagyjából mindegy. Az árnyékoló fémtárgyak viszont nem túl szerencsés dolgok, főleg ha nagyobb méretűek, ezek hatását nem minden esetben lehet leküzdeni, főleg ha a hordozható 'adó-vevők' érzéketlenebbek az átlagnál. Amúgy egyáltalán wifi-eszközökról van szó? -
And
veterán
válasz
zsolti_20
#54500
üzenetére
"Igen valóban rengeteg kamu van a piacon, de kaptam egy remélhetőleg megbízható linket, megfelelő antennához amit itt tudsz megnézni."
Sajnos, hiába árulják az Amazon-on, az is ugyanolyan vacak. 38 centis körsugárzó az életben nem lesz 15 dBi nyereségű 2,4 GHz-en, ez fizikai lehetetlenség. Valós nyereséggel egy ilyen körsugárzó így néz ki: [link], és ez jó másfél méteres példány. Egy másik: [link], ennek az ára is látható az oldalon.
Az ideális antenna számodra valószínűleg egy 120 vagy 180°-os szektor lenne, de ezek normális minőségben nagyon drágák, és lehet, hogy feleslegesek is. Bár az említett akadályok hatását innen nem tudhatjuk, lehet, hogy a tökéletes fedéshez ezek a viszonylag nagy nyereségű szektorantennák is kicsik lennének - más meg, ami adott térszögtartományban nagyobb nyereséget tudna, nincs. A körsugárzók feleslegesen tolnak energiát a főirányon kívülre, a fal mögötti irányba. Panelantennák is jók lehetnek: [link], de ezeknek meg a nyílásszöge kicsi a félkörhöz képest. Az is megoldás lehet, hogy két stabil eszközzel és két, 180°-nál kisebb vízszintes nyílású antennával állsz neki, amennyiben az kivitelezhető.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). Az EAP-ot hanyagolnám, ha már egy külön antennát (vagy a teljes képességeinek kihasználásához mindjárt kettőt) kell telepíteni, akkor az általában nem éri meg sem szerelésben, sem anyagilag. Ez a típus a saját antennáival sem olcsó.
"
), de az 5 GHz esetedben amúgy is jobb választás.
? Ettől még egy - nem keresztsávos működésű - repeater egyszerűen nem tud más csatornára ismételni, mint amelyen az eredeti hálózat is üzemel. Az említett típus meg konkrétan egysávos, 'egyrádiós', és mivel csak a repeater- és kliens-módokat támogatja, nincs is a csatornára vonatkozó beállítási lehetősége.
). Ez a 'wifi locator' csak melléktermék, amely a feltételezett vagy akár valós veszélyeket rejtő, elsősorban nyilvános hálózatokat térképre teszi. A kérdés csak az, hogy ez az adatbázis mennyire megbízható és milyen gyakran frissül. Aki használt már olyan otthoni tűzfalat, amely megpróbálta analizálni a potenciális veszélyeket, az már szembesült vele, hogy mennyiféle fals (és egy idő után rendkívül idegesítő) figyelmeztetést küld egy ilyen szoftver.
Új hozzászólás Aktív témák
Gubek-Einste
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen