Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz zsolti_20 #54504 üzenetére

    A csatlakozókra figyelj, mert nem mindegy hogy sima SMA-ról vagy RP-SMA-ról van szó! Az #54502-ben olyan kábelt linkeltél, amelynek mindkét felén dugasz van, de az egyik SMA, a másik RPSMA. Ezen a H155-ösön pedig mindkettő csatlakozó hagyományos SMA, csak az egyik dugasz, a másik meg (lengő) aljzat. Wifi-n valamiért az RPSMA a gyakori, a korábban hivatkozott 8 dBi-s panelantennán is olyan van, míg azon a kétsávos, 8 dBi-s - vagyis annak mondott - körsugárzón meg szerencsétlen módon hagyományos, 'normál polaritású' SMA. Utóbbi típus nyeresége is túlzó valószínűleg, már csak a kétsávos kivitel (ami neked teljesen felesleges) okán is, bár tény, hogy értelmes, kézi / hordozható készülékre szánt méretben nem lehet túl nagy nyereséget elérni. Amúgy még mindig áll, hogy itt sincs egységes recept: az eszközöd nem wifi, az alacsonyabb átvihető sebességnek köszönhetően annál jóval érzékenyebb, kisebb jelszinttel is megelégszik. Ugyanakkor előre jószerével megjósolhatatlan, hogy milyen eredményeket tudsz majd elérni a megcélzott (nem túl acélos jellemzőkkel bíró, és még mindig sok esetben túlzó adatokkal megáldott) antennákkal, árnyékolásokkal terhelt környezetben. Arra számíts, hogy az újabb antennák, vagyis azok nem egetverő nyereségtöbblete a mostaniakéhoz képest nem hozhat túl sok többletet, egyedül a bázisantenna (ami egyébként nem kültérre szánt kivitel) elhelyezéséből adódhat valamekkora hatótáv növekedés.

  • And

    veterán

    válasz zsolti_20 #54518 üzenetére

    A felsorolt körsugárzó antennák közül egyedül a TP-Link adatai lehetnek valósak (meg a 'Radar shape' kivitelűé, de ugye utóbbi már irányított kivitel). A nagy valószínűséggel kamu adatokkal ellátott olcsóbb omni-antennák ráadásul kétsávosak, ami egyáltalán nem jelent előnyt számodra.
    #54519: Nem jelent problémát. Egy normálisabb csatlakozó-átmenetnek minimális beiktatási csillapítása (< 0,1 dB) van, ez minden.

  • And

    veterán

    válasz deadwing #54676 üzenetére

    "Maga a wifi teljesítmény régióktól függően változhat ugye. Az én eszközeim gondolom, hogy EU szabvány szerint mennek ami azt hiszem 100mW lehet max, de lehet 5G-n ez több... Ezzel nem vagyok teljesen tisztában, csak azt tudom, hogy a routerek 17dBm-et engednek a jelenlegi firmware-ükkel."
    Akkor tegyük tisztába: az említett 17 dBm (kb. 50 mW) érték adóteljesítmény, amit a CPE510 a 13 dBi nyereségű saját antennájába táplál. Az eredmény 30 dBm (= 1W) EIRP-érték, ami az 5 GHz-es sáv kültéri szegmensein érvényes limit, ennél nagyobb értékkel nem igazán találkozhatsz a régióban. Ez nem kevés, ezzel meglehetősen nagy távok is áthidalhatóak, bár természetesen a hatótáv nem csak a teljesítmény vagy EIRP függvénye. Szerintem az 5 GHz-cel mindenképp jobban jársz, és ennek több oka van: nagyobb engedélyezett EIRP, nagyobb elérhető antennanyereség, kisebb átmérőjű terjedési zóna (utóbbi lehet előny és hátrány is). Hiába nagyobb 5 GHz-en a szabadtéri csillapítás, mint 2,4 GHz-en (ugyanakkora linktávolságnál az előny kb. 7 dB a 2,4 GHz-es sáv javára), a nagyobb elérhető EIRP és antennanyereség ezt kompenzálja.. Amit tehetsz:
    - A rálátást biztosítod, akármilyen áron is. Ha eddig megoldható volt, akkor valamilyen módon most is törekedned kellene rá. Ha plusz anyagi ráfordítással jár, akkor is (magasabb árboc, nagyobb konzol, akármi árán). A reflexiós megoldás hiába működik, azért vannak korlátai, amelyekbe bele is futottál.
    - Olyan (a fentiek okán lehetőleg 5 GHz-es) eszközt szerzel be, ami rávehető valamivel nagyobb teljesítményre. A változtathatő nyereségű, cserélhető tükörméretű kiviteleknél ez megoldható, ha nem is teljesen szabályos.
    - Nagyobb nyereségű antennával szerelt verzióra váltasz, pl. a CPE610 már 23 dBi-s antennával szerelt. Ez adáskor nem jelent többletet, az EIRP ugyanannyi marad (a TX-powert csökkentik 7 dBm-re), de vételkor 10 dB többletet lesz a nagyobb nyereség miatt.

  • And

    veterán

    válasz deadwing #54680 üzenetére

    "A 9 fokos nyílásszög miatt nem hiszem, hogy javulna a helyzet, mondjuk 300 méteren egész szépet szór még ez is..."
    A nyílásszög miatt két okból se fájjon a fejed. Az első, hogy te pont-pont kapcsolatot üzemeltetsz, a másik, hogy a nyílásszög és az antennanyereség kéz a kézben járnak: utóbbi csak úgy növekedhet, hogy az előbbi csökken. Az antenna passzív szerkezet, nem teremt energiát, viszont ha a betáplált teljesítményét kisebb térszögbe sűríti, akkor ott nagyobb térerőt kelt (és visszafelé, vételkor nagyobb jelszintet kap az adott főirány környezetéből). Vagyis számodra a nyílásszög csak annyiban érdekes, hogy az irányba állást pontosabban kell megejteni egy nagyobb nyereségű antennával, de ezt a műveletet csak egyszer kell megtenni.
    A 2,4 vs. 5 GHz-es kérdéshez: említettem az 5 GHz-es sáv előnyeit, amik kültéri alkalmazásnál előjönnek (a szélesebb sáv / kevesebb idegen hálózat még nem is volt említve), amiből szerintem esetedben több van, mint hátrányból.
    Mellesleg ha nincs meg a jó rálátás, az mindenképpen probléma forrása marad, mert ezt a hiányosságot nem lehet a végtelenségig kompenzálni mással.

  • And

    veterán

    válasz flash- #54908 üzenetére

    Ez lényegében két majdnem egyforma antenna, minimális számszerűsíthető különbséggel. Az a probléma velük, hogy egyik sem '4 szobányi' távolságra hitelesített, ilyesmi ugyanis nem létezik. A dolog úgy működik, hogy tudni kellene a jelenlegi vételi térerőt / jelszintet a kliens(ek)en és a routeren, és azután lehet közelítőleg számolni (ráadásul a routered jelenlegi antennái sem a legvacakabb kivitelűek, ugyanis alapból 5 dBi-sek), hogy egyáltalán jelenthet-e bármilyen javulást egy ehhez hasonló antenna - de könnyen lehet, hogy semmit, mert a jelszint ezzel együtt is értékelhetetlen marad. Enélkül az egyszerű csodavárás marad: vagy bejön egy ilyen antenna megvétele (az a +3..4 dB, amit hozhat pluszban), vagy nem.

  • And

    veterán

    válasz anglergab #54990 üzenetére

    "Illetve fontos különbséget tenni a 2 eset között (routernél):"
    A végeredmény ugyanaz: lezáratlan tápvonal, aminek hatását az előttem szóló kifejtette.
    Egyébként ez a 'leszedem az antennát és tönkremegy az adófokozat' téma egy soho-router esetén eléggé túl van spilázva. Nem mintha nem létezne a jelenség, mert az nagyon is valós. De itt eléggé kicsiny adóteljesítményekről van szó: csúcsban 30..60 mW, nagyobb nyereségű, 5 dBi-s antennák esetén inkább a tartomány eleje, ráadásul ez időben átlagolva a félduplex működés miatt még ennek is csak a tört része. Ha a routerre nem kapcsolódik kliens, akkor ez kifejezetten igaz. Ilyen alacsony átlagos RF-teljesítmény a lezáratlan kimenetről visszaverődve sem igazán tud végzetes kárt tenni a PA-fokozatban.
    "Szerintem az RF jel akkor is "kijön", megfelelő szűrőkkel/elektronikával elkerülhető a hibás működés."
    Mint említve volt, nem 'jön ki' a jel, mert azt nincs hova leadni. A kimenetet agyonvédeni meg nem túl kifizetődő a fentiek okán, illetve azért sem, mert a tápvonalban minden egyes kiegészítő alkatrész csillapítást okozna.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Bazs1981 #54994 üzenetére

    Ha a 'jelszó' (valójában megosztott kulcs) hosszú, értelmetlen, a titkosítási algoritmus legalább WPA2-AES, és az AP / router valamint a kliens eszközök drivere illetve firmware-verziója naprakész, akkor azért minimum nem egyszerű művelet az illetéktelen hozzáférés, vagy a forgalom figyelése.
    Az ilyen MAC-szűrés meg SSID-elrejtés szintű bohóckodás nem sokat ér. A MAC kliens oldalról hamisítható, az SSID elrejtése pedig minden ellenkező híreszteléssel szemben nem rejti el a hálózatot, csak a nevét (és utóbbit is csak addig, ameddig egy 'hiteles' kliens - amelyen be van állítva a helyes SSID - nem próbál meg felcsatlakozni a hálózatra).

  • And

    veterán

    válasz anglergab #55000 üzenetére

    "Honnan "tudja" a wifi chip/RF végfok hogy nagyobb nyereségű antenna miatt csökkenteni kell a Tx teljesítményt mivel az EIRP maximálizálva van?"
    Természetesen nem tudja, amit a végfokozat lát, az egy jó esetben valós 50 ohm-os impedancia, nyereségtől függetlenül. De tényleg nem fogalmaztam egyértelműen, szóval egy gyárilag 5 dBi-s antennákkal szerelt router esetén nyilván maga a gyártó viszi lejjebb a betáplált teljesítményt, hogy az EIRP-limitet ne lépje túl. Létezik olyan típus, ami gyári támogatás szerint is többféle antennával (nincs rajta külső csatlakozó, de többféle tükörméret elérhető hozzá) látható el, de annál is rád van bízva, hogy mit állítasz be, melyik antennát választod ki a felkínált diszkrét nyereségértékek közül. A valós nyereség önálló kétpólusú méréssel nem állapítható meg, csak összehasonlítás alapján számítható.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz anglergab #55002 üzenetére

    Való igaz: ha egy routeren nagyobb nyereségűre cseréled a antenná(ka)t és emellett nem limitálod az adóteljesítményt, akkor szükségszerűen átléped az EIRP-korlátot. De nem a gyártó az, aki kicserélte, hanem te, úgymond saját felelősségedre. Namost egy bizonyos szintig ennek nincs túl nagy jelentősége. Ha biztosra akar menni a gyártó, akkor nem leszedhető, vagy nyákon kialakított antennákkal tervezi az eszközét, de némi műszaki ismerettel ez is megkerülhető probléma, és nem kell hozzá atomtudósnak lenni.
    Ilyen alapon nem szabadna 24 dBi-s grid-eket sem árulni, márpedig árulnak. Nem önmaga a router vagy az antenna okozza a túl magas EIRP-t, hanem a kettő együtt, a routert a gyártó pedig egy bizonyos nyereségű antennákkal adta el. A többi nem az ő gondja. Közhelyes hasonlat: szinte bármely ma kapható autó képes átlépni a 130 km/h-s sebességet, holott elvileg sehol nem közlekedhetsz ennél gyorsabban. Ha megteszed és elkapnak, téged büntetnek meg, nem a gyártót.

  • And

    veterán

    válasz gyulank #55004 üzenetére

    Segítség a TFTP-s helyreállításhoz: [link], persze csak szoftveres hiba esetén hatásos.
    Ubiquiti discovery tool (ha 'él' a LAN-on, ez megtalálja): [link]. Utóbbi futtatásához Java runtime kell, de a linkelt letöltési oldalon a discovery tool megtalálható Chrome app-ként is.

  • And

    veterán

    válasz gyulank #55007 üzenetére

    Nem árt, ha azonos címtartományban vannak az eszközök. A keresőbe nem kell írni semmit, az csak a találati lista szűkítésére szolgál.
    "A nem működőt meg ha bedugom, olyan mintha nem dugtam volna be."
    Hát ha már a switch-en sem mutatja a vivő meglétét a led, mikor csatlakoztatod, akkor könnyen lehet, hogy nem szoftveres eredetű a hiba..

  • And

    veterán

    válasz anglergab #55021 üzenetére

    Erre szerintem nincs egységes recept. Gondolom az egész attól függ, hogy a wlan-chipset (illetve annak RF-frontend része) milyen konfigurációkat támogat, az aktuális firmware ezekből mit tud kihozni, illetve milyen beállításokat hajlandó elfogadni. Ha a kliens egyantennás, akkor ugye nem épülhet fel MIMO-s link, a router elméletben akár az összes 'feleslegessé váló' antennáját képes diversity-re használni. Vagy a három közül csak kettőt. Ha van antenna diversity, akkor már nincs értelme alapantennáról beszélni, hisz a diversity-ben résztvevő antennák egyenrangúak, ez is az oka annak, hogy egyforma nyereségű kivitelben működnek a legjobban. Ilyen mélységű infót nem feltétlenül lehet megtalálni a chipset-ről, viszont teszteléssel sok mindent ki lehet deríteni róla, lásd pl. az #54980-ast.

  • And

    veterán

    válasz Egon #55168 üzenetére

    A dual-band wifi yagi meglehetősen ritka szerzet (nem véletlenül), és hazai forrást hirtelen nem is találok rá. Kültéri kétsávos panelantenna nem lenne jó helyette? Mert azt könnyebb találni, pl.: [link], bár valószínűleg nem olcsó.

  • And

    veterán

    válasz Egon #55176 üzenetére

    "[..] egy olyan antenna, amit meglévő wi-fi stickhez csatlakoztatva [..] lehetne használni, és minél nagyobb teljesítménnyel és dB-értékkel rendelkezik."
    Akkor a linkelt kétsávos panel megfelelő lehet, mert elég szép, 15 / 18 dBi nyereséggel rendelkezik. Ekkora valós nyereséget egy yagi - pláne kétsávos kivitelben - nem fog produkálni. A teljesítmény pedig természetesen a kliens (wifi stick) hatásköre.
    Léteznek ennél kisebb nyereségű (és egyben méretű) kétsávos panelek is, pl.: HG2458-09P, de ez is egy jó drága típus, ami ráadásul itthon látszólag nem elérhető (céges beszerzésre EU-ból, számlával sem jó?).

  • And

    veterán

    válasz hackeeeee #55396 üzenetére

    A TL-ANT2408CL egysávos antenna, vagyis BT-hez és a 2,4 GHz-es wifi-módokhoz megfelel, de 5 GHz-en lópikulát sem ér. Így az AC-wifin például biztosan nem segít, ellenben rontani még tud rajta.

  • And

    veterán

    válasz pecccccccca #55497 üzenetére

    Elvileg igen, hisz a repeaternek mindegy, hogy egy hálózat nyilvános-e vagy sem. A gyakorlatban viszont több probléma is lehet ezzel: az első, hogy ha az adott helyen, ahová a jelismétlőt (nem erősítő!) telepíted, már eleve gyenge a vételi térerő, akkor nem sokat érsz vele. A második, hogy - mivel a jelismétlés egy szimpla repeater esetén ugyanazon csatornán történik, amelyen az eredeti hálózat is működik - a repeater nem kívánt forgalmat generálhat a hálózat felé, ezen túl interferenciát is okozhat, lecsökkentve a sok esetben amúgy sem túl nagy hasznos sávszélességet. Ez utóbbi még akkor is jelentkezhet, ha az eredeti hálózat a tiéd, de ha idegené, akkor főleg nem szép dolog.

  • And

    veterán

    válasz anglergab #55749 üzenetére

    Az SSID a beacon-frame része, az pedig így is, úgy is jelen van az AP által sugárzott forgalomban az SSID(-k) meglététől függetlenül, és az a beacon méretének / adattartalmának csak egy kis részét adja. A beacon gyakorisága a 802.11 világban a kezdetektől fogva beállítható (általában 100ms az alapértéke) a felhasználó által, és ez sokkal jobban befolyásolja a forgalmat, mint az, hogy hány darab SSID-t kell leadni vagy azok milyen hosszúak. A teljes adatforgalomhoz mérten egyébként az egész kérdéskör jelentéktelen.
    "Forgalmi vivő frekvenciákat forgalom nélkül nem használ."
    Most időkeretet vagy 'frekvenciát'? A spektrum / rádiós sávszél az alkalmazott moduláció függvénye, nem az átvitt adatcsomagok típusától függ.

  • And

    veterán

    válasz modder #55818 üzenetére

    "A probléma csak az, hogy ez nem annyira irányított"
    Azért ez nem teljesen igaz. Két ház közé (rálátással főleg) teljesen jó, a leírása szerint 11 dBi körüli nyereségű antennái vannak. Más kérdés, hogy a fenti leírás kicsit ellentmondásos (pl. egysávos 2,4 GHz-es / 300 Mbps-es, ehhez képest 802.11a/ac támogatásról gurít).
    Egy ilyen elrendezést lenne célszerű követni a meglévő eszközökkel: [link], vagy eleve kültérre szánt, integrált wifi-vel (lásd az előző hsz-t) megvalósítani a kapcsolatot.
    A repeatereket / extendereket több okból is hanyagolni kellene.
    "Ezzel csak az a gond, hogy lehet forrasztani kell az antennát, mert nem biztos, hogy cserélhető a Linksys routeren"
    Az adott típus antennái cserélhetőek, RP-TNC csatlakozóval szereltek. De kültéri linkhez az ilyen kivitelű routerek ma már nem ajánlottak.

  • And

    veterán

    válasz mezis #55823 üzenetére

    (Ez a "3 méter H155 @2.5 GHz" azért a valóságban nem egy egzakt érték. A csillapítása ugyan elég pontosan számítható, a kábel katalógusadatából 1,5 dB-re adódik. Az eredmény erősen annak a függvénye lesz, hogy az antenna áthelyezésével, esetleg a nyeresége növelésével mennyit nyerünk a plusz kábelveszteséghez képest. Márpedig az áthelyezés jóval többet javíthat a kábel plusz veszteségénél, mint 'vacak' másfél decibel, vagy egy hosszabb kábel okozta plusz csillapítás. Különösen igaz ez beltérről kültérre helyezéskor, ha a kapcsolódó állomás jele kültérről jön. A kérdés ugyan nem ennyire egyszerű /vételkor a zajtényező is ront a helyzeten/, de alapelvnek megfelel.)

  • And

    veterán

    válasz Blackhill #56620 üzenetére

    "Nem lehet hogy a Usb adapterem egy gagyi fos ?"
    Simán elképzelhető, mivel ennek semmi köze a wifi aktuális sávjához (amúgy is 5 GHz-en fordulnak elő a nagyobb linksebességek). Ha már a routered típusát megadtad, és az egy AC1200-as kivitel, az USB-s kliensedét nem osztanád meg velünk? Ha egy egyszerű 801.11n-es kliens, ami még MIMO-ra sem képes, akkor nagyjából megkaptad az attól elvárható sebesség maximumát.

  • And

    veterán

    válasz Blackhill #56622 üzenetére

    Erről a körömpiszoknyi méretű USB-kitüremkedésről lenne szó: [link]? Mert bár ac-s, valóban nincs MIMO-támogatása, és a fizikai mérete alapján a belső antennája is eléggé korlátozott méretű / nyereségű lehet. Közvetlen közelről is csak annyit tud? Egyéb körülmények: wifi illesztő vagy Windows által visszajelzett linksebesség, kliens - router távolság, árnyékoló falak, router beállításai (wifi-szabvány ac-only / mixed, csatornaszélesség) hogy állnak?

  • And

    veterán

    válasz Blackhill #56624 üzenetére

    A router és az USB-kliens - esetedben az utóbbi képességei által limitált - kapcsolódási sebessége, amit az illesztőprogramja is mutat, legfeljebb 433 Mbps lehet (maximális térerőnél, azaz árnyékoló hatások nélkül). Ezen a linken a hasznos alkalmazásbeli átvitel jó esetben a linksebesség 45..50%-a lehet. Mivel nálad a kapcsolódási sebesség eleve nem éri el a lehetséges maximumot, ráadásul nem is stabil érték, ezért nem csoda, hogy csak akkora hasznos adatrátát kapsz, amekkorát. Ezért is lenne érdekes megnézni, hogy mi a helyzet, ha a gép a routerrel azonos légtérben van: úgy talán eléred a maximális linksebességet, és vele a nagyobb gyakorlati átvitelt. Amúgy az ilyen kialakítású kliensek a fizikai méretük okán nem túl szerencsések, egyszerűen nem fér rájuk egy (pláne több, ami a MIMO-hoz kellene) normális antenna.

  • And

    veterán

    válasz Hunyus #56687 üzenetére

    A router többi antennájával mi történt, le lettek szedve róla, vagy maradtak? Gondolom a saját antennái kétsávosak, azaz nincsenek elkülönítve sávok szerint. Ezen felül:
    - Ha a kliens eszköz (telefon) beltéren van a távoli pontban, akkor nem is lesz normális a kapcsolat, mivel egy kültéri pont-pont kapcsolat külső antennákat kíván, a helyi / beltéri eszközök pedig saját, a külső kapcsolattól független wifi-t. Lásd: [link]. Ez akkor is igaz, ha a kültéri távolság csak 10m-es nagyságrendű, pláne telefonnal.
    - Egyetlen antennával nincs értelme már a 802.11n támogatásnak sem, hiszen így a MIMO / több spatial stream átvitele nem lehetséges. Vagyis egy beltéri AC-s kétsávos router nem erre való. Pontosabban: nem az való ilyen feladatra. Mod: igaz, egy csomó telefon amúgy sem támogatja a MIMO-s működést, de egy routeren sem azért van több antenna, hogy külön tereket fedj velük. Vagyis nem lehet 'büntetlenül' kültérre vinni egy antennát, mert annak a beltéri lefedettség látja kárát, vagy fordítva: beltéren kapcsolódó kliensek esetén a szabad térre vitt antenna nem ér lófüttyöt sem.
    - Az 5-ös csatornáról inkább lejjebb költöznék.
    - (A 18 dBi-s yagi eléggé kamugyanús, ha ilyen 5-10 dolláros, Kínából v. eBay-ről szerzett, maximum fél méteres darab, szinte biztosan az.)

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Hunyus #56689 üzenetére

    Nézd, a fizikával lehet alkudozni, csak nem nagyon érdemes. Ha össze is hozod így az eredeti routerrel + ennek a második eszköznek a segítségével a kapcsolatot, ne számíts stabil, jó jelminőségű és megbízható linkre. Ezek ilyenre nem jók. Még egy normálisabb antennával rendelkező klienshez sem, hát még egy fizikailag erősen korlátozott mobiltelefonhoz. Beltéri eszközök, amik képesek ugyan kültéri kapcsolatot létrehozni, de nem a saját antennáikkal, már ha az Air Live AP-t úgy szeretnéd használni. Utóbbi ugyan tud jelismétlőként (ami nem erősítőt jelent!) működni, de kül- (az első router felé) és beltéren (a kliens eszköz felé) egyidőben nem, ez alap topológiai hiba, a konkrét típustól és annak képességeitől függetlenül. Ilyen típusú linket, hogy egy házból egy másik távoli ház beltéreben lefedettséget szeretnénk, nem bízunk sem egy, sem két eszközre. Az épületek közötti összeköttetés és a helyi beltéri lefedés mindig két eszközpár dolga, ahogy az előző hsz-em linkjén vázolták. Se az antennák szétválasztása, ahogy a kiindulási oldalra tervezted, se a repeater-mód a végcél helyére nem megfelelő erre.

  • And

    veterán

    válasz Imy #57049 üzenetére

    Mégis milyen szolgáltatáson keresztül éred el a belső hálózaton: http, rtsp, saját segédprogram (legalább részben szabványos onvif), vagy egyéb? Az én példányomon vagy 4..5-féle ilyen távvezérlő / stream-továbbitó / web szolgáltatás van. Mindnek be lehet állítani a portszámát a kamera webfelületén, de több elérésnek létezik alapértelmezett portja, gyárilag arra is vannak konfigurálva.

  • And

    veterán

    válasz bigdady #57251 üzenetére

    Talán pont azért, mert ugyanarra a csatornára tetted a két eszközt. Már ha jól értelmezem, és nálad nem repeaterként funkcionál a 'jeltovábbító', mivel utóbbi esetben szükségszerűen ugyanazon a csatornán kellene működnie. Közös menedzselés - mesh, wds - híján a két AP két teljesen független wifi-hálót hoz létre még akkor is, ha fizikailag ugyanarra a helyi LAN-ra csatlakoznak. Állítsd át a második AP-t minimum öt csatornányi távolságra a fő routerétől, és jó esetben megszűnik ez a gond.

  • And

    veterán

    válasz bigdady #57253 üzenetére

    Egy egysávos router esetén szerintem a jelismétlés mindig az eredeti hálózatot létrehozó eszköz által megszabott csatornán történik, vagyis akkor erre nincs ráhatásod. Az 'ismételt' csatorna ugyanaz lesz, mint az eredeti, ezért is kérdeztem, hogy miképp van beállítva az a router. (Olyan, hogy 'jelerősítő', többfunkciós router működési módként nem létezik, egy repeater / wifi-extender nem jelerősítő.)
    Ha második AP-ként, a fő routerig LAN-on kábelezve használnád, akkor tudnál független, a routerétől eltérő csatornát beállítani rajta.

  • And

    veterán

    válasz Markizmark #57578 üzenetére

    Ha a rendszerben van tartalék, akkor elviselhet ilyen hosszú tápvonalat, de ez valóban elég szokatlan: inkább a vevőt / jelfeldolgozót közelebb kell vinni az antennához. A 40m-es koax vonal csillapítása egyébként (800 MHz-en):
    - H155: 10,5 dB (5,5 mm-es kábel),
    - H500: 5,2 dB (10 mm-es kábel, ezek SMA-hoz közvetlenül már nem igazán csatlakoztathatók, inkább pigtail ajánlott). A többi hasonló átmérőjű minőségi kábelfajta - LMR400, H1000, H2000 - csillapítása is ezen érték körüli.
    Ettől függetlenül törekedni kellene valami alternatív megoldásra (leginkább tényleg az áthelyezés jöhetne szóba), ha lehetséges.

  • And

    veterán

    válasz bigdady #57800 üzenetére

    Esetedben, azaz ennyire gyenge térerejű, általában < -80 dBm szinttel vehető szomszédos hálózatok esetén nincs sok jelentősége, mert minden csatornán elég jó jel/zaj viszont kaphatsz. Az összes szobát figyelembe véve még az 1-es tűnik a legjobb választásnak, de a sáv másik széle sem kizárt.
    Mod. #57802: ezt nem is a kliensen / telefonon kell beállítani, hanem ugye a wifi-hálózatot létrehozó wifi-routeren vagy AP-n.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz bigdady #57805 üzenetére

    Eddig 20 (MHz) volt aktuálisan, ha jól láttam a grafikont. Felteheted 40-re is, de utóbbi esetben nagyobb eséllyel ütközhetsz más hálózatokkal a későbbiekben.

    #57804: Más kliens számára is eltűnt (a komplett hálózat, vagy csak a neve?), csak a telefon nem látja?

  • And

    veterán

    válasz ArthurShelby #57844 üzenetére

    1. Egységnyi felületre eső (elektromágneses vagy mikrohullámú) teljesítmény, azaz teljesítménysűrűség.
    2.) Volt / méter, az elektromos térerő mértékegysége.
    3.) Mikrotesla. Mágneses indukció avagy fluxussűrűség.

  • And

    veterán

    válasz MaCS_70 #57854 üzenetére

    Ez egy nagyon soktényezős dolog. A limit is csúcsteljesítményt jelent, nem átlagos értéket, és elsősorban nem egészségügyi okok állnak a konkrét határérték mögött (5 GHz-en eleve más lehet a limit, bár a magasabb érték elsősorban kültéri linkre vonatkozik). Nagyon nehéz definiálni, hogy adott körülmények között mekkora teljesítményt nyelnek el a testszövetek, mivel a kisugárzott átlagos teljesítmény illetve az AP-tól mért távolság nem állandó, a visszaverődéseket is roppant nehéz figyelembe venni. Ha például nem kapcsolódik kliens a wifi AP-re, akkor valószínűleg a rövid időre átlagolt kisugárzott energia is csak töredéke a valós forgalomnál mérhetőnek. Telefonoknál mérnek egységnyi tömegű szövet által elnyelt teljesítményt (SAR-érték, [W/kg]), de ott legalább a távolság adott. Wifi-nél nem tudok ilyenről. De a távolság négyzetével csökkenő térerősség mindenképp azt eredményezi, hogy ha egy mobil (testtől 2 cm-re) és egy wifi (1 m-re) ugyanakkora EIRP-vel sugároz, akkor a mobiltelefontól kevesebb, mint egyetlen perc alatt nagyobb energiamennyiséget nyelhet el a test, mint egy wifitől egész nap alatt.
    Doky586: "Csak mellékesen jegyzem meg hogy a beltéri WiFi eszközök max 20 dBm (azaz 100 mW) teljesítményt tudnak"
    Ez eleve EIRP-t jelent, nem antennába táplált teljesítményt, azaz 5 dBi névleges antenna mellett csupán 31 mW TX-power megengedett elvileg. Az pedig, hogy egy adott router mekkora csúcs adóteljesítményt képes leadni, a saját hardvere határozza meg. Még a 10+ éves Linksys WRT-54 sorozat RF-végfokozata is simán többet tudott 100 mW-nál, igaz nem sokkal. Az más kérdés, hogy 3rd-party fw-ek alatt be lehetett állítani 250 mW-ot is, mert annyi természetesen nem jött ki belőle, de mint említették, ez erősen típusfüggő.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz rbkzndrs #57921 üzenetére

    Egy szimpla repeater (range extender, "jelerősítő") szükségszerűen ugyanazon a csatornán működik, mint az eredeti hálózat - ez az oka a linksebesség feleződésének. Ezen nem tudsz változtatni, legfeljebb úgy, hogy a repeatert kék külön eszközzel (újabb kliens / AP páros) váltod ki. Egyébként a jelismétlő és az első AP vagy router nem képes egymás 'zavarására', az ellenben előfordulhat, hogy eleve nem túl megbízható közöttük a kapcsolat minősége, és akkor a repeater nem tudja jól ellátni a feladatát.
    A legjobb megoldás mindenképp a kábelezés lenne.

  • And

    veterán

    válasz Zerdal #58116 üzenetére

    Legalább két okból is erős kétségeim vannak a sikerrel kapcsolatban: 5 GHz + közvetlen rálátás hiánya, beltéri telepítés kültéri kapcsolathoz. Az csak hab a tortán, hogy a fizikailag leggyengébb képességű klienseket - főleg a telefonra értve - szeretnéd így ellátni wifi-vel.

  • And

    veterán

    válasz Zerdal #58118 üzenetére

    Konkrét eszközöket nem szeretnék, de a megoldás amúgy kevésbé eszköz-, mint inkább topológiafüggő. Néhány alapszabályt mindenképp illik betartani, például:
    - Kültéren (is) átívelő linket - legalább az antennákra értve - kültérre telepített eszközökkel oldunk meg.
    - Ezen eszközök / antennák között biztosítjuk az optikai rálátást, 5 GHz-en mindenképp.
    - Fizikai lehetőségei okán gyenge képességű (szinte bármilyen handheld kivitelű) kliens-eszközök ellátását házon belüli AP-re bízzuk, főleg 5 GHz-en.
    Semmiképp ne úgy tervezzük, hogy egy szomszédos épületen belül (!), rálátás nélkül (!) telepített AP/router majd megbízhatóan, normális sávszélesség mellett képes lesz kiszolgálni egy-két épülettel - köztük árnyékolással - odébb egy mobiltelefont, mert ez nem nyerő.
    A legjobb természetesen a kábelezés + újabb AP lenne, de ha az nem megvalósítható, akkor ilyen jellegű kiépítésben kell gondolkodni: #37581.

  • And

    veterán

    válasz Starchm #58178 üzenetére

    "Tudom, hogy a wifi random és misztikus dolog, de szerinted ez az antenna csere ötlet változtatna valamit?"
    Nem kell ezt misztifikálni, mikor elég szépen számszerűsíthető az eredmény: 3 dBi-s antennát 5 dB-s példányra cserélve 2 dB-lel javul a vételi szinted (és a visszirányú forgalomé is). Na most ez még akkor is eléggé halovány eredmény, ha a jelszint amúgy stabil, csakhogy ilyen épületen belüli, mobil kliensek esetén nem szokott az lenni. Szóval némi plusz nyalábolás / irányítottság által lesz 2 dBm-nyi átlagos szintemelkedésed, ami igen valószínű, hogy nem váltja meg a világot.

  • And

    veterán

    válasz ZoliX22 #58715 üzenetére

    Hardveres mókolás nélkül valószínűleg nem fog menni, az meg az adott eszközöket tekintve nem igazán járható, főleg 2,4 GHz-en. Sajnos a kisebb méretű / kézben tartható eszközök antennája fizikailag eléggé limitált, ezért azok nem igazán használhatók nagyobb távok áthidalására.

  • And

    veterán

    válasz ZoliX22 #58727 üzenetére

    Ha valóban valamelyik wifi-szabványon (tényleg azon?) jön vissza az élőkép, és a telefon a saját belső wlan-kliensével csatlakozik rá, akkor elméletileg meg lehetne próbálkozni egy jelismétlővel, amit két önálló wifi-eszközből alakítanál ki. Az első (wifi kliens) dolga kizárólag a drónnal való kapcsolattartás lenne egy irányított 5 GHz-es antennával, a másodikra (hagyományos AP, a kliensétől jó távoli rádiócsatornán, esetleg eleve más sávon) a telefon tudna kliensként felcsatlakozni, a kettő pedig etherneten lenne összekötve. Ha ez meg is oldható, elsőre nem tűnik túl mobilisnak a megtáplálás kivitelezése, akkuk, összekötés, antenna + kábelek okán, és költeni is kellene rá. Nem tudom, mennyire divat a nagyobb hatótávú drónokkal szabvány wifi-n tartani a kapcsolatot, épp a gyenge képességű kliensek okán, de valószínűleg nem véletlenül szokták ezt máshogy megoldani. Az én példányom távvezérlője a telefont csak megjelenítőnek használja és USB-n kapcsolódik hozzá, amúgy a drónnal a vezérlő saját antennái tartják a kapcsolatot, és ezek mögé külön, nem az eredeti gyártótól származó passzív tükröket lehet tenni a tisztességes (akár több kilométeres) hatótávhoz, mert amúgy a gyári hatótáv-adatnak csak a töredéke jön össze.
    Ha telefonra van bízva, akkor egyszerűen ez sehogy sem kivitelezhető - meg nem is annyira wifi témakör. Ahogy említették, egy mai telefon bármilyen portjára kötött passzív wifi-antenna eleve nonszensz, de egy aktív (pl. USB-s, OTG) wifi-kliens csatlakoztatása is érdekes lenne, főleg egy iPhone esetén.

  • And

    veterán

    válasz ZoliX22 #58992 üzenetére

    Nem akarlak elkeseríteni, de ez még mindig nem járható. Azt kellene elfogadnod, hogy az antennanyereség nem egy önmagában létező és mástól független jellemző, hanem minden esetben az irányhatásból fakad. Ez rögtön két okkal is szolgál arra, hogy miért nem olyan jó ötlet a kamerára - amelyet a drón cipel - nagyobb nyereségű antennát tenni:
    1.) Méret (és ezzel tömeg-) növekedés, ami mindig velejárója a nyereség emelésének. Az eredetiével megegyező méretben és súlyban egyszerűen nem kaphatsz jelentősen nagyobb nyereséget.
    2.) Maga az irányhatás, ami azt jelenti, hogy a megnövelt nyereség csak egy kitüntetett fő sugárzási irány környezetében érvényesülhet. Mégpedig úgy, hogy minél nagyobb a nyereség, annál kisebb lehet csak az a hasznos térszög, amelyben az kialakul.
    Vagyis egy a térben szabadon repkedő eszköze nem tehetsz erősen irányított (azaz 'nagy' nyereségű) antennát. Kültéren, egy szintben bőven feletted elhelyezkedő eszközön még egy körsugárzó nyeresége sem nagyon növelhető, mert az a vízszintes nyílásszög csökkenésével jár, egy körsugárzó nyeresége pedig eleve nem növelhető olyan mértékben, mint egy brutális iránysugárzóé.
    Nem véletlenül szokták a vezérlő oldalon növelni a nyereséget: a kezelőt nem zavarja a megnövelt sugárzó vagy tükörméret, és képes a drón felé célozni vele. Visszafelé ugyanez nem annyira kivitelezhető.

  • And

    veterán

    válasz ZoliX22 #58994 üzenetére

    "Nem várok csodát. Pár száz méternek örülnék "
    Ez maga a csodavárás. Ha egyszer a pont-pont kapcsolat egyik végpontja - a telefon - a fizikai korlátai okán nem alkalmas nagyobb távú, stabil összeköttetésre, akkor ezen nem javít(ana) sem a teljesítmény drasztikus emelése, sem az ellenállomás nyereségének enyhe növelése - a jelentős növekedés pedig a korábban írtak alapján nem járható. A két eszközzel felépített jelismétlős módszeren felül (amelynél a nagyobb távú link kezelése nem a telefon feladata) műszakilag nem nagyon van más értelmes megoldás. Pedig szabad téren az 5 GHz-es sáv több okból is előnyösebb lenne, mint a 2,4 GHz (ugyanakkora nyereséghez kisebb antennaméret elegendő, nagyobb a használható adóteljesítmény), de ezzel jelen esetben nem mész sokra.
    Ha nincs iOS-hez kötött kezelőprogram a telefonon, csak a stream-et kell megjeleníteni egy teljesen hétköznapi médialejátszóval, akkor esetleg alternatíva lehetne egy Android-os eszköz, pl. olyan TV-box (+ monitor), amelyen van külső antennához csatlakozás. Utóbbira lényegesen egyszerűbb egy irányított külső wifi-antenna illesztése.

  • And

    veterán

    válasz csabyka666 #59257 üzenetére

    (A DD-WRT már 10+ éve is tudta ezt a fícsört, mármint a szakadásmentes roaming-ot, nem a mesh-t. Legalábbis Broadcom-chipsetes Linksys routerek között kölcsönösen beállított WDS-link alatt működött a dolog.)

  • And

    veterán

    válasz blessbygod #59288 üzenetére

    Nem fog menni. Ehhez wds, mesh, vagy valamilyen szinten központilag menedzselt wifi-hálózat kell, az azonos SSID-ktől még nem válik automatikusan kiterjesztetté, roaming-képessé a hálózat. Ha a kliens olyan, akkor nagyon gyenge térerőig ragaszkodni fog az aktuális AP-hez, nem fog csak úgy magától átváltani a másikra: [link].

  • And

    veterán

    válasz Starchm #59302 üzenetére

    Elég sokféle dobozt lehet találni ezzel a megnevezéssel. A képek alapján, az antennája nyereségéből és abból a tényből, hogy soho-kategóriás beltéri wifi eszközöket szinte mindig olyannal szerelnek, nekem inkább tűnnek körsugárzónak a gyári példányok.
    "Az ilyen kinai 6dbi/ 9 dbi-os antennak vajon mit tudnak realisan?"
    Ennyit akár tudhatnak is, bár a kétsávos körsugárzók - ha a két érték arra utal - amúgy sem szoktak óriási nyereségűek lenni. Vagyis számíthat valamennyit, de ugrásszerű javulást akkor sem várnék ilyen cserétől, ha a megadott adatok valósak. Ennyit (vagy akár többet) jobb elhelyezéssel is lehet nyerni, ha van rá lehetőség.

  • And

    veterán

    válasz kromatika #59415 üzenetére

    Olyan számozású csatornákat hiába is keresnél 5 GHz-en, hogy 1..11. Az Európában (és egyben a világ nagyobb részén) használható csatornák az alkalmazott csatornaszélességtől függően a 32-es vagy 36-os számról (5160 / 5180 MHz) indulnak. Ez látszódik a csatornafoglaltságot indikáló program spektrumképén is.
    Mod.: csatornalista az 5 GHz-es sávban: [link].
    "És az elemző progi szerint így helyezkedik el az LCS nevű hálózta.Ez a beállítás szerintetek így jó? ".
    Csak annyit látni, hogy 52...64-ig gyakorlatilag tök üres a sáv, te meg egy olyan csatornára álltál, amin rajtad kívül legalább ketten vannak még.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Aprósólyom #61740 üzenetére

    (Ami vicces, hogy a TL-WA801ND specifikációja szóról-szóra ugyanazokat a vételi érzékenységi adatokat tartalmazza, mint a WA850RE adatlapja. Pedig ugye az -N és -ND verziók között elviekben annyi a különbség, hogy utóbbiak antennái leszerelhetők / cserélhetőek. A sima WA801N verzió adatai között ugyan nincs megadva antennanyereség, de elég valószínűtlen, hogy ekkora eltérés legyen a kettő között. Szóval ezek az adatok eléggé komolytalanok így, ráadásul a vételi érzékenységbe - az EIRP-értékkel ellentétben - nem szokás beleszámítani a nyereséget, főleg nem egy cserélhető antennás verziónál. Az viszont mindenképpen igaz, hogy a beépített antennásoknál a hagyományos házon kívülre szerelt antennás verziók általában jobban teljesítenek.)

  • And

    veterán

    válasz Doky586 #61803 üzenetére

    És ez hogy kapcsolódik a 'wifi jel erősségéhez'? Az meg minden beágyazott protokollra jellemző, hogy ha te kevés hasznos adatot szeretnél továbbítani, akkor az átvitt csomagban elég rossz lehet a hasznos / összes átvitt adat aránya, még titkosítás nélkül is (szerintem ezzel sem mondtam újat). A cikk erre vonatkozó felvetése ugyanolyan marhaság, mintha azt állítanánk, hogy egy FM-műsorszóró rádióállomás teljesítménye gyengébb lesz, ha sok diszkózenét sugároz..

  • And

    veterán

    válasz Azharel #61896 üzenetére

    Annyira, hogy ha rosszul csinálod, az egész mutatvány értelmét vesztheti. Ez nem hangfrekvenciás berendezés, itt nem maradhat 'büntetlenül' egy pár milliméteres árnyékolatlan vagy illesztetlen koax tápvonal sem. A pigtail-ekre (lásd zsiga68 linkjét) jellemző vékony koax is csak óriási veszteségek árán vezethető nagyobb távolságra. Ezért használhatsz egy olyat rövid illesztést forrasztással rögzítve, azután normális (alacsony csillapítású) koax-kábellel továbbvezetve. De ha nem vagy biztos magadban, inkább bízd a forrasztást másra, mert elég könnyű vele véglegesen eltoszni a nyákot, illetve a lehető legminimálisabb hosszban szabad csak felpucolni és rögzíteni a koax belső erét.
    A túloldalra is érdemes figyelni: koaxot csak a legszükségesebb hosszban kiépíteni, kamu (nyereségű) antennákat hanyagolni, kétsávos működés esetén olyan antennát használni. Utóbbiakból nincs nagy választék. Esetleg rögtön cél- (antennával integrált, akár külső) eszközt használni, akkor nincs szükség esetlegesen nem visszaállítható módosításokat végezned.

  • And

    veterán

    válasz a2d2 #62120 üzenetére

    (Ez a régi modellekkel sem működhetett korrekt módon, vagyis a kétantennás - egysávos, egyrádiós, diversity módú - routerek sosem tudták azt megoldani, hogy egyszerre tartsanak fenn linket mindkét antennájukon. Ezen semmilyen firmware nem tudott változtatni, mivel hardveres adottságon alapult: a két antenna feladata már akkor sem két külön helyszín ellátása volt. Nagy valószínűséggel annyi volt a trükk, hogy a nagyobb távra szánt antenna - vagyis a biquad - elegendő belső lefedettséget adott önmagában is, megfejelve azzal, hogy a másik, a 'lekapcsolt' antenna a félvezetős átkapcsolás tökéletlen volta okán biztosított valamilyen szintű működést a hozzá közel eső térrészben.)

  • And

    veterán

    válasz Daneeka #62266 üzenetére

    Azon felül, hogy maximálisra beállítva eléggé szabálytalan, >10W EIRP-t, vagyis lineáris egységekben a megengedett értéket több, mint 100x-osan meghaladó teljesítményt jelent, valóban felesleges is akkora távra. Egy szobában sem megafonnal a kezünkben üvöltözve szoktunk társalogni egymással :U. Ez önmagában is okozhat gondot az eszközök vételi képességétől, dinamikatartományától függően. Gondolom, ezt lehet valamilyen módon ellenőrizni is. Ideiglenesen azt is ki tudod próbálni, hogy a három 'távoli' eszköz közül csak egyet hagysz üzemben. Ha így is jelentkezik a gond, akkor az eredhet az itt leírtakból (amúgy ezek az adatcsomagok mennyire vannak összeszinkronizálva, minden állomás pontosan ugyanakkor küldi az adatokat?). De ez természetesen csak az egyik lehetséges hibaforrás, semmi nem garantálja, hogy annak más oka nincs.

Új hozzászólás Aktív témák