Felvezetés

Úgy tűnik, az Asus tabletfronton is ugyanazt a stratégiát veti be, mint amit a notebookoknál alkalmaz. Olyan széles termékpalettát kínálnak, hogy akinek nem jön be az egyik modell, az lehetőleg házon belül tudjon másikat, harmadikat vagy akár sokadikat választani. Így történt meg, hogy az elmúlt, nagyjából egyéves időszakban négy különböző héthüvelykes tablettel is előállt a gyártó, melyek merőben különböznek egymástól.

Asus tabletek balról jobbra: Nexus 7 (2012), Fonepad, MeMo Pad HD 7, Nexus 7 (2013)

Az eredeti Nexus 7 tavaly nyáron mutatkozott be az Asus gyártásában, a Google héthüvelykes referenciamodelljeként, Tegra 3-as hardverrel. Idén nyár végén jelent meg az új, 2013-as Nexus 7 Snapdragon 600-zal, ami ismét referenciamodell, de a héthüvelykes képátlótól és friss Androidtól eltekintve semmi közös nincs bennük. Aztán itt van még a MeMo Pad HD 7 Mediatek MT8125 rendszerchippel, amit az olcsó szegmensbe szánnak, és volt már elődje is, a sima MeMoPad 7. Végül, de nem utolsósorban az Asus kínálatában megtalálható a Fonepad Intel Atommal, ami egy telefonálásra is alkalmas, héthüvelykes táblagép, a phablet kategória előfutára.

Asus tabletek balról jobbra: Nexus 7 (2012), Fonepad, MeMo Pad HD 7, Nexus 7 (2013)

Mind a négy héthüvelykes Asus tablet járt már a társoldalunk, a Mobilaréna avatott munkatársainak kezében, a régi Nexus 7-et, a Fonepadet, a MeMoPad HD 7-et és az új Nexus 7 2013-at is bemutatták, kipróbálták és értékelték már. Most összehoztuk a négy készüléket, hogy megnézzük, a 2013-as karácsonyi szezonban kinek melyiket lehet érdemes választania.

Külső

Méreteit tekintve a régi Nexus 7, a Fonepad és a MeMo Pad 7 HD szinte egyformák: alapterületük kb. 200 x 120 milliméter, vastagságuk picit meghaladja a 10 millimétert, a Nexus 7 és a Fonepad pedig még 340 grammos súlyában is azonos, a MeMo Pad HD 7 valamivel könnyebb, 302 grammot nyom. Papíron a maga 8,65 milliméterével nem tűnik sokkal vékonyabbnak az új Nexus 7 2013, de kézbe fogva bizony nagyon sokat számít az a két milliméter! Valamivel keskenyebb is társainál, és eme pici eltérések, illetve a szögletesebb (Sony készülékeket idéző) formaterv miatt határozottan különbözik tőlük, magunk sem gondoltuk, hogy ennyire, amíg nem találkoztunk egyszerre a kvartettel.

Kézbe fogva tovább körvonalazódnak a különbségek. A Nexus 7 2013 még jobban elhúz a másik háromtól, mert nem csupán nagyon vékony, hanem nagyon egyben is van, miközben 290 grammos súlyával a legkönnyebb. Szintén kellemes érzés kézbe fogni az első generációs Nexus 7-et. Tesztpéldányunk a megjelenés óta, bő egy éve forog tesztelők kezében, mégis néhány karcnál és a peremén pár ütésnyomnál többet nem szedett össze, hátulján pedig a jól azonosítható, perforált hatású, kellemes tapintású bevontat sértetlen maradt. Sokan szidják a régi Nexus 7-et a gyenge minőségű háza miatt, de szerintünk egyáltalán nincs vele gond, a mi példányunk jól egyben volt.

Annyira, hogy a lényegesen frissebb Fonepadet fém hátsó burkolata ellenére szerényebb minőségű masinának érezzük. Úgy tűnik, mintha valami fölös üres tér, levegő lenne belecsomagolva valahol a hátlap, az akkumulátor, a nyomtatott áramkör és előlap között, mert rugózik a hátsó burkolat, és megkocogtatva azt az érzést kelti, mintha levegőt kapott volna a belső, nincs olyan masszívan egyben, mint a régi Nexus 7.

Ugyanez az érzés keríti hatalmába az embert, ha a MeMo Pad HD 7-et fogja kézbe. Mintha a fényes, színes, és itt már egyszerű műanyag hátlap mögött valami oda nem illő, fölösleges légréteg lenne. Ennél az olcsóbb modellnél akár elnézhető is lenne a dolog, de manapság a kicsi, kínai beszállítással dolgozó márkák jobb minőséget hoznak az éppen ötvenezer forint alatti kategóriában, vagyis az Asusnak nem árt igyekeznie.

Csatlakozók, kezelőszervek és egyéb külső komponensek kapcsán nem erőltette meg magát az Asus. Hiába kerestünk a tableteken HDMI-t, sőt a Nexusoknak microSD kártyahelyük sincsen, így meg kell elégednünk az adott mennyiségű belső tárhellyel. Szerencsére USB aljzat, Wi-Fi, illetve Bluetooth adapter és GPS modul mind a négy héthüvelykesben van, ráadásul a MeMo Pad HD 7 kivételével mindegyik elérhető 3G modemes változatban; a telefonálásra is alkalmas Fonepad csak 3G modemmel kapható.

Kezelőszervből mind a négy tabletnek bekapcsoló és hangerőszabályzó gombja van az egyik hosszú oldalán. A Fonepaden a másik három modellhez képest ellenkező oldalra tették fel őket, ami tesztelés közben meglehetősen zavaró volt, mindig a rossz oldalon kerestük őket. Persze aki csak egy tabletet használ egyszerre, annak hamar rááll majd a gombokra a keze. Az első Nexus 7-nek csak előlapi, a többi Asus héthüvelykesnek hátlapi kamerája is van, hangszórók terén pedig az új Nexus 7 a kivétel két hangszórós, sztereó rendszerével. Elvileg a MeMo Pad HD 7 16 GB-os változatának is két hangszórója van, de egy nyílás mögé tették őket.

Hardver és sebesség

Hardverben gyökeresen eltér a négy héthüvelykes Asus. A legidősebb konstrukcióban, az első Nexus 7-ben négy plusz egy ARM Cortex-A9 magos NVIDIA Tegra 3 dolgozik GeForce ULP grafikus maggal, őt követi a Fonepad Atom Z2420-szal, ami egyetlen, nem ARM, hanem x86-alapú processzormaggal és PowerVR SGX540 grafikus alrendszerrel rendelkezik. A MeMo Pad HD 7-ben az olcsó szegmens egyik slágere, a Mediatek MT8125 SoC bújik meg négy ARM Cortex-A7 processzormaggal és PowerVR SGX544 grafikus gyorsítóval. A négyes legkomolyabb tagja a Nexus 7 2013 a maga négy egyedi, Krait magos Snapdragon 600-ával és bika Adreno 320 grafikus alrendszerével, ráadásul ebbe a modellbe már 2 GB RAM került a többiek 1 GB-jával szemben.

Kell is a komoly megjelenítőrendszer az új Nexus 7-nek, mert kijelzője Full HD felbontású, míg a másik három modellben csak 1280x800 pixellel kell megküzdenie a hardvernek. Akkumulátorban viszont nem valószínű az azonosság, mert minden modellbe egy kicsit eltérő, de jellemzően 14,8 wattóra (4000 mAh) körüli telepet szereltek, ami a héthüvelykes mezőnyben a jobbak közé tartozik. Meg kell még említeni, hogy tesztünk készítésekor (október elején) a Nexus 7-eken Android 4.3,a MeMo Pad HD7-en Android 4.2.2, az x86-os Fonepadon pedig Android 4.1.2 volt a legfrissebb operációs rendszer.

Annak ellenére, hogy a jelenlegi, Android alatt futó szintetikus benchmarkok rengeteg sebből véreznek, azért nézzük csak meg a szokásos számokat! Jól látható, hogy a Nexus 7 2013 a mondhatni egy generációval fiatalabb hardverével állva hagyja a többieket. Előnye leginkább a grafikus részleget terhelő tesztekben mutatkozott meg, például az Unreal Engine alapú Epic Citadelben több mint kétszeres felbontással is le tudta körözni márkatársait, a 3D Markban és GLBenchben pedig még markánsabb az előnye.

A régi Nexus 7-ben dolgozó NVIDIA Tegra 3 és a MeMo Pad HD 7-be szerelt Mediatek MT8125 hasonló eredményt produkált, az Intel Atom Z2420-at hajtó Fonepad viszont gyakran alaposan lemaradt. Ez az x86-os architektúra számlájára írtható, bár alapvetően nem a processzor vagy a grafikus mag a gyenge, hanem a támogatása, mert az eredendően ARM-ra kihegyezett kódot nem minden fejlesztő igazítja a merőben eltérő x86-hoz – ilyenkor komoly lassulás tapasztalható.

Valós felhasználásban is megmutatkozott az x86-os Atom hátránya: a Fonepad esetén volt legkevésbé folyamatos az Android kezelőfelületének működése. A Tegra 3-nál és az MT8125-nél sokkal kevesebb megtorpanást tapasztaltunk, egy kis túlzással felhőtlen volt a felhasználói élmény. Feltéve, hogy nem a legmodernebb, 3D-s játékokkal próbálkoztunk, mert ott csak a Nexus 7 2013 járt sikerrel, szinte szárnyalt. Igazából csak akkor éreztünk némi lomhaságot a többi tabletnél, amikor az izmos, új Nexus 7-ről váltottunk rájuk; érvényes a tétel, hogy a jót könnyű megszokni.

Kijelző, szoftver

Teljes biztonsággal megerősíteni nem tudjuk, de nagy a gyanúnk, hogy a Nexus 7, a Fonepad és a MeMo Pad HD 7 ugyanazt az 1280x800 pixeles IPS kijelzőpanelt használja. Úgy gondoljuk, hogy hét hüvelyken ez a felbontás és a 215 ppi-s pixelsűrűség már teljesen elfogadható, jól használható, különösen a megfelelően magas fényerőt és jó betekintési szögeket biztosító IPS panellel társulva. Nyilván az új Nexus 7 a maga 1920x1200 képpontjával és 323 ppi-s értékével sokkal menőbb, sőt fényereje és kontrasztja is jobb, de az Android napi használatában egészen jól el lehet boldogulni ezen paraméterek nélkül is.

A régi Nexus 7 (felül) és az új (alul) referenciamodellként csak az alapértelemezett Androidot kapja

Szoftveres téren a Nexus referenciamodellek mindig az alap Android rendszert kapják csak meg, így van ez a két Nexus 7 esetében is. Nincs egyedi kezelőfelület, extra appok, semmi sallang és csicsa, ami esetleg lassíthatná a rendszert, és a frissítések miatt sem kell aggódni. A Nexus 7 jó másfél éve még Android 4.1-gyel mutatkozott be; most a 4.3-as is simán, automatikusan frissült rá, és minden bizonnyal ez lesz a helyzet a következő, 4.4-es változattal is.

Fonepad gazdag Asus alkalmazáskínálattal

Ezzel szemben a MeMo Pad HD 7-et és a Fonepadet jól felszerelte kiegészítő programokkal az Asus. Átszabták például a felülről lenyitható állapotjelzőt, ahol az egyes modulok (Wi-Fi, GPS, Bluetooth, elforgatás stb.) kapcsolhatóak ki-be és a fényerő állítható, illetve rendszerüzenetek jelennek meg, valamint egyes beállítások is gyorsan elérhetőek innen. A kezelőfelület új eleme a bal alsó sarokban lévő piktogrammal elővarázsolható gyorsindító sáv, amiben olyan egyszerűbb alkalmazásokat találunk, mint a számológép, a médialejátszó, a mértékegységváltó, a stopper vagy éppenséggel a naptár. Ezek a kis alkalmazások nem teljes képernyőn nyílnak meg, hanem Windowst idéző ablakokban, melyek a jobb felső sarkukban lévő x-szel zárhatóak be.

A MeMo Pad HD 7 is alapos szoftverkörítést kapott

Egyedi, Asus specialitás a képernyő beállításait, hangszínt és energiagazdálkodást szabályozó szoftver. Emellett pár hagyományosabb appot is kapunk az Asustól, van például e-köny volvasó, Super Note jegyzetelő, egyedi médiajelátszó és fájlkezelő, sőt alkalmazásainkról biztonsági másolatot is csinálhatunk vagy jelszóval védhetjük őket. Kreatív kis képmachinátort és divatos, történetmesélő appot is előtelepítettek, amelynek segítségével képeket, videókat, szöveget és egyebeket gyúrhatunk össze. Ismerőseink akcióit a közösségi oldalakon a BuddyBuzz gyűjti össze, és még alapszintű szülői zár alkalmazásnak is jutott hely. Persze egyik előtelepített program sem olyan különleges, a Play Áruházból hipp-hopp előkeríthetjük alternatíváikat.

Az Asus kezelőfelület néhány érdekessége

Multimédia, akkumulátor

Médialejátszásban alapból csak a két Nexus 7 vizsgázott jelesre, a régi és új modell is lejátszotta még az extrém kódolású, Full HD videónkat is. Azért a másik két Asusszal sincs komoly baj, megfelelő szoftverrel (például MX Playerrel) a MeMo Pad HD 7 és az x86-alapú Fonepad is kezelni tudta a legtöbb videóformátumot. A nagyméretű képekkel és különböző hangfájlokkal egyik tabletnek sem volt problémája.

Előtelepített alkalmazások a Fonepaden és MeMo Pad HD 7-en

Hangszóróban a Fonepad volt a leggyengébb, ami érdekes dolog, mert telefonálásra is alkalmas gépről beszélünk, aminél fontos lenne a megfelelő hangminőség. Általánosan a kínai tabletek szintjét hozta; ennél lényegesen jobbnak véljük az eredeti Nexus 7-et és a MeMo Pad HD 7 még annál is egy kicsivel jobb. A 16 GB-os MeMo Padnak elvileg két hangszórója van, de ezeket minden bizonnyal egymás mellé tették, ezért nem szól olyan jól, mint az új Nexus 7, ami az eddig nálunk járt kisméretű tabletek közül a legjobb hangzást produkálta.

Nexus 7, Fonepad és MeMo Pad HD 7 előlapi kamerája

Nyilván nem a fotózás az elsődleges feladata egy tabletnek, még akkor sem, ha viszonylag kezelhető méretű, kisebb modellről van szó. Az Asus héthüvelykeseinek képminősége éppen ehhez a szinthez igazodik: van, de beszélni nem érdemes róla. A legjobb, vagyis inkább legkevésbé rossz képe talán a legolcsóbb MeMo Pad HD 7-nek van, nem is nagyon érdemes foglalkozni a felbontásokkal, beállítható paraméterekkel, szűrőkkel, mert a nem létező dinamikatartományt, pontatlan színeket és zajosságot semelyik sem gyógyítja meg. Ha valami számunkra fontos eseményt vagy dolgot szeretnénk képen megörökíteni, akkor lehetőleg ne egy tablet kamerájára hagyatkozzunk.

Fonepad hátlapi kamerája

MeMo Pad HD 7 hátlapi kamerája

Nexus 7 2013 hátlapi kamerája

Annak ellenére, hogy mind a négy Asus tabletünkben 15 Wh körüli akkumulátor van, meglehetősen eltérő üzemidőt kaptunk náluk. Bár az új Nexus 7-be szerelték a legkisebb akkut, a legerősebb hardvert és a legnagyobb felbontású képernyőt, az ő produkciója volt a legjobb. Kímélő módra állítva, kikapcsolt hálózati komponensekkel, minimumra vett képernyővel, nyugalomban, húszórányi működés után még 50%-ot mutatott a töltésjelző. HD videót nézve 16 órára volt elég a teljes akku, maximumon hajtva (játékkal) viszont alig három óráig bírta. Azért a másik három gép is túllépte a nyugalmi 12 órás és HD videóval 8 órás határt, teljes terheléssel pedig nagyjából három órát bírtak. Átlagos felhasználás mellett, aktív vezeték nélküli hálózati komponensekkel 5-7 óra reális náluk, az új Nexus 7 viszont akár másfélszer annyit is tudhat azonos méretű akkumulátorral.

Kinek melyiket érdemes?

Bőséges választékot kínál az Asus kisméretű tabletekből, de mégis, kinek melyiket érdemes választania? Aki egy kimondottan jól összerakott, erős és modern hardverrel ellátott, sallangmentes, komolyabb hibáktól nem szenvedő megoldást szeretne, annak jó választás lehet az új, 2013-as Nexus 7, melynek alapmodellje 16 GB memóriával 85 000 forint környékén vásárolható meg, az LTE modemes, 32 GB-os csúcs változatért pedig közel 120 000 forintot kérnek. Nem túlzás kijelenteni, hogy pillanatnyilag az Asus által gyártott Nexus 7 2013 a legjobb kisméretű Android tablet, ezért ajánlott címet kap tőlünk, igaz, egyre több nyolchüvelykes trónkövetelő jelentkezik, és az iPad minit sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor az ember nem akar túl sokat fizetni, inkább belemenne bizonyos kompromisszumokba. A régi Nexus 7 már pályafutása végén jár, de szerintünk korosodó hardvere még ma is állja a sarat. Egészen jól össze van rakva, funkcionalitása is rendben van – eltekintve a microSD bővítés hiányától és az átlagosnál nagyobb fogyasztástól. Az utolsó, 16 GB-os darabokért elkért 60 000 forint viszont egy kicsit sok.

Aki spórolni szeretne, érdemes utánanéznie a gyárilag javított (refurbished) modelleknek, melyek általában tízezer forinttal olcsóbbak, viszont csak egy év garancia vonatkozik rájuk. Ennek ellenére mi szívesebben birtokolnánk egy első generációs Nexus 7-et, mint a szintén ötvenezer forintba kerülő MeMo Pad HD 7-et, ami ugyan nem egy rossz tablet, sőt van microSD foglalata is, de a gépházán érezni, hogy tervezésénél komoly szerepet kapott a költséghatékonyság.

Speciális helyzetben van az Asus Fonepad, ami jelenleg az egyetlen olyan telefonálásra használható tablet, ami megtalálható mobiltelefon szolgáltatónál, tehát megfelelő csomagban kvázi olcsón hozzá lehet jutni az amúgy hetvenezer forint körül kapható készülékhez. Hazánkban rétegigény a tablettel telefonálás, ráadásul nagyon idétlenül hat, és lassan el is tűnik, pontosabban elnyeli az egyre növekvő méretű tablet-telefon – phablet – kategória. Nem véletlen például, hogy a továbbra is x86-os Atomra alapozó utód, az Asus Fonepad Note FHD 6 már „csak” hathüvelykes képernyőt kapott. Szerintünk ennek a gépnek – még ha jelentősen drágább is – sokkal több értelme van, mint az eredeti Fonepadnak, illetve mi azért Android alá továbbra is inkább ARM hardvert tennénk.

Asus Nexus 7 (2013) tablet

rudi

Az Asus tableteket az Asus hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.