Corsair K95 RGB Platinum XT billentyűzet: a vitorlások legújabb zászlóshajója

Tesztalanyunk kevés, ám annál lényegesebb módosítást kapott.

Bevezetés, külső

Nem tegnap volt, amikor először találkoztunk K95 jelölésű mechanikus billentyűzettel a Corsair kínálatát böngészve; ehhez az alkalomhoz egészen 2013-ig kell visszamennünk, ugyanis ebben az évben, Las Vegasban jelentették be az akkor még Vengeance K95 névre keresztelt modellt.

Az eredeti K95, még 18 darab makró gombbal
Az eredeti K95, még 18 darab makró gombbal [+]

Később – már a Vengeance jelzést lehagyva – rengeteg új variáns került piacra, 2014-ben például bemutatkozott az RGB-s verzió, a 2017-es, általunk is tesztelt változat esetében pedig már a kiosztáson is változtattak. A történetnek azonban ezzel közel sincs vége, hiszen az idei CES-en bejelentették a K95 RGB Platinum XT kivitelt, mely nem csak megnevezésében változott, hanem minőség és funkciók szempontjából is jelentős újításokkal büszkélkedhet.

Corsair K95 RGB Platinum XT

A sárga-fekete dobozból előkapva a billentyűzetet első pillantásra talán nem is veszünk észre lényeges különbséget az elődhöz képest, hiszen ugyanazt a 6 makrógombbal, 5 multimédiás vezérlővel és egy hangerőszabályzó tárcsával megtoldott teljes kiosztást látjuk magunk előtt. A bal felső sarokban találunk még három kapcsolót, melyekkel váltogathatunk az öt darab, belső memóriában tárolt profil között, négy lépésben állíthatjuk a háttérvilágítás fényerejét (3 szint + kikapcsolt állapot), valamint bekapcsolhatjuk a Windows Lock funkciót. Utóbbi nem csak a Start menü véletlenszerű előhívását akadályozza meg, hanem kapunk néhány testreszabhatósági lehetőséget is.


[+]

Ami újdonságnak számít, hogy a szálcsiszolt alumíniumborítás felett lebegni látszó gombkupakok kicsit érdes felületű PBT típusúak a korábban látott, festett ABS verziók helyett, ami egy sokkal tartósabb megoldás, hiszen nem feketére festett fehér műanyagról van szó, hanem a kupak egy fekete és fehér színű műanyag elemből illeszkedik össze. Ennek köszönhetően sok év használat után sem fordulhat elő, hogy a karakterek lekopnak a felületről, cserébe az RGB háttérvilágítás kisebb mértékben tud átszűrődni – ezzel éjszaka nincs gond, már a legalacsonyabb fényerőn is remekül látszódnak a fények, nappal viszont már nem elég a fénye, a színek csak alig érzékelhetőek.

[+]

Ami még újdonság az eredeti K95 RGB Platinumhoz képest, az a tartozékok listája. Bár már az előző generációhoz is járt egy lecsatlakoztatható csuklótámasz, azon csak egy gumilap volt, melyet megfordítva változtathattunk annak „puhaságán”, az új változat viszont műbőr borítású párnát kapott.


[+]

Változott még a rögzítés módja is, hisz míg a korábbi verziót csak mágnesek tartották a helyükön, az új modell esetében egy bepattintós megoldást láthatunk, mely használat közben stabilabb, de szükség esetén nem tudjuk olyan könnyen elemelni a helyéről és odébb tenni.

[+]

A dobozban megtaláljuk még a korábbi tesztben – és a fenti képen – látható műanyag gombkiszedőt és a a gyárilag felszerelt példányoktól eltérő, rezécett felületű, szintén PBT kivitelű extra gombokat. A W-ből és a D-ből két választási lehetőség is rendelkezésünkre áll: előbbiből két különböző mértékben lejtő darabot csomagoltak a dobozba, míg a „D” esetében választhatunk, hogy balra vagy jobbra lejtsen a kupak teteje. Az extra kupakok belülről kicsit eltérnek a gyárilag felszereltektől, a fenti, jobb oldali képen jobbra egy extra, balra egy normál kupak belseje látható. Találunk még a csomagban egy Corsair logós kupakot a gyári „Esc” helyére, illetve hat darab kék színű, S1-S6 feliratú gombot is, melyek az oldalsó makró gombokra valók.


[+]

Maga a 466 x 172 mm alapterületű billentyűzet egyébként nagyon masszív összhatást kelt, ami nem is csoda annak tudatában, hogy a mérlegen 1237 grammot nyom (csuklótámasz nélkül). Ez az adat még így is „spórolósnak” számít ahhoz képest, ami még lehetne, ugyanis csak a fedlap készült fémből, az oldalsó élek és az eszköz alja műanyagborítást kapott, de szerencsére a plasztik is igen minőséginek hat.


[+]

A stabilitásra nem lehet panaszunk, erről négy darab méretes gumitalp gondoskodik, ha pedig nem tartanánk megfelelőnek a 28 milliméteres magasságot, kihajthatjuk a felső tappancsokban elhelyezett lábakat, így plusz 16 mm magasságot nyerünk. Említésre méltó még az alsó részen a középen elhelyezett, „X” alakú kábelcsatorna, ami például egy vezetékes fejhallgató kábelének a billentyűzet alatt történő elvezetését segíti.


[+]

Ha már szóba kerültek a kábelek, érdemes még szót ejteni a billentyűzet felső éléről. Ez a terület nem csak az itt végigfutó, 19 zónás RGB LED-sáv miatt érdekes, hanem a klaviatúra hátulján található USB 2.0 (pass-through) port, illetve az innen kiinduló, szövetborítású USB kábel miatt is. A vaskos vezeték két darab USB portban végződik, melyek közül az egyik szükséges a működéshez, míg a másik az egyportos USB hubhoz tartozik.

Használat közben

A már sokat emlegetett gombkupakok alatt a tesztelt példányban Cherry MX Speed Silver kapcsolók rejtőznek, de a billentyűzet megvásárolható MX Blue és MX Brown switchekkel is. A Speed Silver kapcsolók működését már kiveséztük a Ducky One 2 RGB-t bemutató tesztünkben, de a biztonság kedvéért ezúttal is kitérnénk a fontosabb tulajdonságokra. A legnépszerűbb kapcsolók 2-2,2 milliméteren található érzékelési pontjához képest tesztalanyunk 1,2 milliméteres értéke jelentősen alacsonyabb, ennek megfelelően jóval rövidebb lenyomás is elegendő a leütés regisztrálásához. Ez játékok során egyértelműen pozitívum, hiszen lerövidül a reakcióidő, gépelés közben azonban sokan nem szeretik, hiszen könnyebb melléütni, személyes tapasztalatunk alapján viszont némi megszokás után teljesen jól használható ez a fajta kapcsoló hosszabb szövegek bevitelére is – vásárlás előtt mindenképp érdemes tenni vele egy próbát.


[+]

Most is kiemelnénk, hogy a gombok lenyomásakor szinte semmilyen visszajelzést nem kapunk, ugyanis a lineáris karakterisztika miatt nem csak a jól hallható kattanás hiányzik, de a viszonylag magasan lévő érzékelési pont miatt a nyomásút végének elérése sem jelzi, hogy lenyomtuk a gombot. Ez a tulajdonság pozitívum lehet abban az esetben, ha gyakran gépelünk alvó családtag mellett, vagy például streamelés közben a nézők is megköszönik, ha nem süketülnek meg egy-egy jelszó vagy egyéb szöveg bevitelekor.


[+]

A gépelési érzethez hozzátartozik a kupakok érdes felülete, ujjaink gépelés és játék közben is nagyobb tapadást kapnak, még a játék hevének következtében megjelenő izzadtság sem okoz gondot, arról nem is beszélve, hogy nem látszanak olyan feltűnően a szennyeződések. A csuklótámasz kifejezetten kényelmes anyagból készült, bár az apró lyukacsokat valószínűleg nem lesz nagy élmény takarítani – remélhetőleg kibírja a rendszeres áttörlést, és nem vékonyodik el a műbőr borítás.

[+]

Már említettük, hogy a billentyűzet dedikált multimédiás vezérlőgombokat is kapott, közülük a hangerőszabályzó tárcsa és a némítógomb remekül kézre áll, előbbi pedig elegendő ellenállással rendelkezik ahhoz, hogy precízen tudjuk tekergetni, és ujjunk felemelésének hatására se mozduljon el. Az alattuk elhelyezkedő, lejátszást vezérlő kapcsolókról sajnos már nem mondható el, hogy kényelmes lenne a használatuk. Kis odafigyelést igényel a lenyomásuk, mivel alacsonyabban helyezkednek el, mint a numerikus pad kapcsolói, előfordulhat, hogy velük együtt más gombokat is lenyomunk. Bár mechanikus billentyűzeteknél ezt általában nem kell kiemelni, a rend kedvéért mégis megemlítenénk, hogy a gamerek számára fontos NKRO és anti-ghosting természetesen a K95 új verziója esetében is adott.


[+]

Szintén esett már szó a bal oldali makró gombokról, melyből ezúttal is hatot kapunk, amik szintén Speed Silver kapcsolókat használnak (ahogy láttuk azt a K95 RGB Platinum esetében is), ám ezeket már nem csak a – következő oldalon részletezett felépítésű – Corsair iCUE szoftveren belül szabhatjuk testre, hanem a K95 termékoldaláról is letölthető, Elgato Stream Deckhez tartozó programban is. A támogatásnak köszönhetően bármilyen, a Stream Deck szoftverben gyárilag meglévő, vagy utólag, pluginek telepítésével bekerült funkciót (a teljes lista korábbi tesztünkben megtalálható) ráprogramozhatunk a hat gomb bármelyikére. Mindössze két eltérés van a Stream Deckhez képest: nem tudunk mappákat rendelni a gombokhoz, továbbá nem állíthatunk be adott programhoz kötött profilokat, így érdemes olyan funkciókat kitennünk ide, melyeket mindig el szeretnénk érni (például mikrofon némítása, kompatibilis fényforrások kapcsolgatása stb.) függetlenül attól, hogy éppen milyen profil aktív az esetlegesen meglévő Stream Deck eszközünkön.

A Stream Deck szoftver és a makró gombokhoz tartozó dokk
A Stream Deck szoftver és a makró gombokhoz tartozó dokk [+]

Természetesen így elvész a Stream Deck legnagyobb varázsa, vagyis nem láthatjuk ikonok formájában a billentyűzeten, hogy épp milyen funkciókat aktiválunk, de a fejlesztők szerencsére gondoskodtak arról, hogy ne kelljen bemagolnunk a gombok feladatait, ugyanis opcionálisan megjeleníthető egy dokk a képernyőn, amit oda pakolhatunk, ahová csak szeretnénk. Kihangsúlyoznánk, hogy ez a dokk csak tájékoztató jellegű, a kurzorral rákattintva az ikonokra nem történik semmi, egyedül az alsó Elgato logó kattintható, ami megnyitja a Stream Deck szoftvert.

Szoftver, értékelés

A billentyűzet egyéb beállításait a Corsair weboldaláról letölthető iCUE szoftverből érhetjük el, mely a gyártó más eszközeit is vezérli, így ha van már Corsair termékünk, bizonyára nem lesz ismeretlen a kezelőfelület. A letöltésre azért számoljunk némi időt, ugyanis a telepítő 381 MB méretű, telepítés után pedig nem csak a tárhelyből kér magának egy nagy szeletet (727 MB), de valamilyen oknál fogva a processzort, a RAM-ot és a GPU-t is terheli rendesen: miközben az öt fedélzeti profil mellett egy szoftveres profil aktív, 5,8% a processzor- és 23%(!) a GPU-használat, míg 16 GB memóriából közel 300 MB-ot sajátít ki magának.

Gombokhoz társítható funkciók - jobbra szoftveres, balra hardveres profil eseténGombokhoz társítható funkciók - jobbra szoftveres, balra hardveres profil esetén Gombokhoz társítható funkciók – jobbra szoftveres, balra hardveres profil esetén [+]

Még szerencse, hogy a billentyűzet fedélzeti memóriája öt felhasználói profilt képes tárolni – igaz, ezek korlátozott funkcionalitással láthatók el. Egy profilon belül (akár a szoftverben, akár hardveresen került tárolásra) külön-külön lehet megadni a beállításokat arra az esetre, ha fut az iCUE, illetve ha nem; érdemes jól odafigyelni testreszabáskor, mi ugyanis közel egy órán keresztül másolgattuk a profilokat a memóriába, mire rájöttünk, hogy azért nem működik, mert a futó szoftver esetén érvényes beállításokat vártuk bezárt szoftver mellett.

A háttérvilágítás beállításai - jobbra szoftveres, balra hardveres profil eseténA háttérvilágítás beállításai - jobbra szoftveres, balra hardveres profil esetén A háttérvilágítás beállításai – jobbra szoftveres, balra hardveres profil esetén [+]

Magát a felületet egyébként négy oldalra osztották. A „Home” fülön érjük el a profilokat és a hozzájuk tartozó beállításokat. Ide tartozik a gombok funkciójának megváltoztatása is, mely kategóriában rengeteg lehetőséget találunk (makrózás, numerikus és alfanumerikus karakterek, billentyűkombinációk, programindítás, médiavezérlés és profilváltás), továbbá itt állíthatjuk a világítás tulajdonságait is. Az RGB fények a képszerkesztőkben látott réteges megoldással szórhatók szét a billentyűzet területén (beleértve a 19 zónás sávot a felső élen), vagyis, ha beállítottuk egy gomb vagy gombcsoport színét vagy effektjét, egy új réteg létrehozásával állíthatjuk be egy másik csoportét – a végeredmény szempontjából pedig számít a rétegek sorrendje is. Statikus színek mellett különböző hatások közül válogathatunk, a legérdekesebbnek a processzor vagy a videokártya hőmérsékletétől függő színben pompázó effektet tartottuk, amit ha az egész billentyűzetre nem is, egy gombra beállítva hasznosnak is tartunk.


[+]

A profilok beállításaihoz tartozik még a Windows Lock funkció testreszabása is, melynél bepipálhatjuk, hogy a kis lakat ikonnal jelzett kapcsoló lenyomásakor csak a Windows gombot inaktiválja, vagy az Alt+Tab, Alt+F4 és Shift+Tab billentyűkombinációkat is.


[+]

Fent a négy fül között megtaláljuk az Instant Lighting menüpontot, ahol kilenc szín közül választhatunk egyet, ez remek módja az egyszínű világítás gyors beállításának. Ezen felül már csak két modul maradt, közülük a Dashboardnak főleg akkor van értelme, ha több Corsair komponens is dolgozik a gépünkben, hiszen az alkatrészek tulajdonságait (hőmérséklet, ventilátor fordulatszám, feszültség stb.) monitorozhatjuk, de szerencsére bizonyos más gyártók termékeit is megjeleníthetjük itt.


[+]

A Settings részen a billentyűzet fontosabb beállításait érhetjük el, változtathatjuk például a mintavételezési rátát (125-1000 Hz között), állíthatjuk a fényerőt, törölhetjük a belső memóriát és elvégezhetjük a firmware-frissítést is. Amit viszont eddig csak ritkán láttunk billentyűzetek esetében, az a kapcsolók felengedési idejének beállítása. Természetesen nem arról van szó, hogy szoftveresen tudjuk állítani, milyen lassan térjen vissza a kapcsoló eredeti állapotába, csak azt tudjuk megadni, hogy mennyi idő elteltével érzékelje az újbóli lenyomást, ezzel elkerülve a véletlenszerű karakterduplázást, mely egy ilyen gyors kapcsoló esetében, mint a Speed Silver, igen gyakran előfordulhat.


[+]

Lejjebb kutakodva a program beállításait érjük el, itt adhatjuk meg a felhasználói felület nyelvét (a magyar sajnos nincs köztük), a hőmérsékleti értékek mértékegységét, illetve például a Dashboard hátterét is kiválaszthatjuk saját fotóink közül. Beállíthatjuk még, hogy mely játékok alatt jelenjen meg az adott profil neve profilváltás közben, illetve létrehozhatunk egy logfájlt, melyben a számítógépünk szenzorai által mért adatokat gyűjti össze a szoftver. Erre hamarabb számítunk egy alaplaphoz tartozó szoftverben, de érdekességként itt is elfér – szerencsére ha nem akarjuk, akkor nem indul el a folyamat.

Értékelés

Az bizonyára kiderült az előző oldalakból, hogy kifejezetten elégedettek voltunk tesztalanyunkkal, már ami a hardveres oldalt illeti. A K95 RGB Platinum XT nem véletlenül tiszteleg a Corsair csúcsmodelljének szerepében, benne van minden, amit 82 000 forintért elvárhat az ember. Az anyaghasználat első osztályú, most már a gombkupakok is egy drága eszközhöz méltóak, bizonyára nem ezek elhasználódása miatt fogunk új klaviatúrára váltani. Szoftveres oldalról már más a helyzet. Nyilván egy olyan programtól, ami egy márka teljes palettájával kompatibilis, nem várhatjuk el, hogy elférjen egy floppy-n, de a szinte „üresen” is közel 1 GB-os helyigényt kicsit túlzásnak tartjuk. Azt pedig még inkább, hogy egy NVIDIA GeForce GTX 1660 Ti teljesítményének egyötödét kisajátítja úgy, hogy mindössze három különböző színt állítottunk be a háttérvilágításhoz, illetve két gomb funkcióját cseréltük fel azért, hogy az amerikai kiosztáson legyen dedikált „í” és „Í” billentyűnk.


[+]

Szerencsére miután saját szájízünk szerint beállítottuk a szükséges profilokat, akár le is törölhetjük az iCUE programot, a Stream Deck szoftvere pedig már nincs ennyire túlbonyolítva, így pedig gyakorlatilag a 82 000 forintunkért kapunk egy kijelzők nélküli 6 gombos Stream Deck Minit a billentyűzetbe integrálva, némileg visszafogott funkcionalitással. Ha figyelembe vesszük a fentieket, illetve azt, hogy az elődmodellhez képest csak 10 000 forinttal drágább az új verzió (ami kisebb összeg, mint a Corsair saját, 49,99 dollárért beszerezhető PBT kupakszettje), máris nem tűnik olyan megmagyarázhatatlannak az a 82 000 forint, ráadásul a konkurensek között sem találunk hasonlóan jó terméket olcsóbban. Összességében tehát mi csak ajánlani tudjuk az eszközt (ha egy specifikusabb szoftver is járna mellé kisebb hardverigénnyel, még elégedettebbek lennénk), nem sok teljes kiosztású mechanikus billentyűzetet tudnánk felsorolni, ami ennyi pozitív tulajdonsággal rendelkezik.


Corsair K95 RGB Platinum XT mechanikus billentyűzet

SidCorky

A Corsair K95 RGB Platinum XT billentyűzetet a Corsair bocsátotta rendelkezésünkre.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés