Bevezető, külső, kezelhetőség

Windows operációs rendszerrel tabletet megálmodni és piacra dobni nem kicsit merész vállalkozás a mostani tabletdömping közepette; és itt ezt a bátorságot nem is a konkurens termékek nagy számára értjük, hanem az operációs rendszert illető választásra. Bár a Windows 7 fel van készítve érintőképernyők kezelésére, azért valljuk be, ez az operációs rendszer kényelmi és kezelhetőségi szempontokat vizsgálva hagy némi kívánnivalót maga után, főleg akkor, ha mindezt egy 10,1" méretű eszközön kell kivitelezni. Ha így nézzük, akkor a Dell nagy fába vágta a fejszéjét a Latitude ST táblagéppel, vagyis MID-del, hiszen az eddigi windowsos próbálkozások nem voltak olyan sikeresek a tabletpiacon, mint az Android vagy az iOS köré épített megoldások. Ráadásul a Dell az androidos eszközök medencéjében is megmártózott már, de úgy tűnik, az a víz nagyon mély és hideg volt számukra, azóta is távol maradnak tőle.

Valószínűleg a Dellnél úgy gondolják, hogy egy elterjedt operációs rendszerrel szerelt, x86 alapokon nyugvó tablettel még van keresnivalójuk az üzleti tabletek piacán, ahol különösen fontos a kompatibilitás a notebookon vagy PC-n is használt programokkal, ezáltal ezt a problémakört sikeresen kipipálták. A Latitude ST-hez ráadásul olyan x86-os hardvert választottak, ami keveset fogyaszt és képes passzív hűtéssel üzemelni, mégis képes egy teljes értékű Windows 7 Professional futtatására, ezzel pedig rengeteg problémát és kérdést egyetlen csapásra megoldottak.

Külső megjelenés

Viszont ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, hogy mivel is van dolgunk valójában! A Dell most is egy külsőre minőségi és igényes terméket tett le az asztalra, noha papíron 816 grammos (+3G modul, ami a tesztpéldányban is benne volt) tömegével nem a legkönnyebb 10,1"-es tablet (pontos méretei: 270 x 180 x 15 mm). Cserébe viszont egy jó minőségű, puha tapintású, mégis masszív műanyagokból összerakott gépet kapunk a kezünk közé, aminek elejét Gorilla Glass védi, hátoldalát (címkeajtaját) pedig egy gumiperem a levehető, Dell logós hátlap körül.

Érdekes, hogy a hátoldal közel 3/4-e lepattintható, hiszen ennek az egyetlen gyakorlati haszna a mindennapokban, hogy a SIM kártyát itt tudjuk betenni az integrált 3G modembe, tehát ez nem tenne szükségessé ekkora terület eltávolíthatóságát; de ha már így alakult, a gyártó ide ragasztgatta a nélkülözhetetlen matricákat, így a Windows licencét is, így ezek biztosan nem fognak lekopni intenzív használat során sem (innen kapta a címkeajtó elnevezést). A hátlap mögötti csavarok eltávolítását követően a teljes hátlap leszedhető, és elérhetővé válik az akkumulátor és az mSATA SSD is, így ezek könnyedén cserélhetők akár házilag is.

A kezelőszervek nincsenek túlbonyolítva: alul a töltő csatlakozása, felül a bekapcsoló, a hangerőszabályozó és az automatikus képernyőforgatás letiltásának gombja. A bal oldalon felül még egy gomb található, aminek megnyomása a Ctrl+Alt+Del kombináció funkciójával egyenértékű; alatta 3,5 mm-es fülhallgató jack, hagyományos USB 2.0 port, kártyaolvasó, HDMI kimenet és Kensington zár sorakozik. Jobb oldalon semmi különlegeset nem találunk, legfeljebb igény szerint ide kötözhetjük az érintőceruzát, hogy még a legrázósabb helyzetekben se veszítsük el a stylust, ha kiesne a kezünkből.

Igen, a stylust, ugyanis hiába a Gorillával védett, 10,1"-es kapacitív érintőkijelző, a precízebb bevitel érdekében "tollat" is mellékel hozzá a gyártó, ami nélkül egy üzleti tabletet el sem tudnánk képzelni. Természetesen a Latitude ST elboldogul a taperolással is, de a Windows 7 esetében ez nem túl célravezető, hiszen a natív 1280x800-as felbontás mellett már igen kicsik az ikonok, ujjal szinte lehetetlen lenne eltalálni ezeket (felnagyítva pedig egyik sem túl szép látvány).

Beviteli lehetőségek, kezelhetőség

Üzleti tablet elképzelhetetlen stylus nélkül, és nem csak a Windows miatt. A Dell egy meglehetősen precíz, jó fogású műszert ad a kezünkbe, amit egy rugós szerkezet tart bent a házban, ezáltal szükség esetén nem kézzel-körömmel kell kikaparni a helyéről, hanem egyszerűen csak megnyomjuk a tetejét és kijjebb ugrik. Természetesen a "tollnak" is szüksége van tápellátásra, amit hengeres belsejébe rejtett, AAAA méretű elemmel oldottak meg. A matt fekete külsőn két gomb is helyet kapott, melyből az egyik az egér jobb gombjának kattintását helyettesíti, míg a másik a kézírásos bevitelnél a törlést valósítja meg. A kézírásos szövegbevitel egyébként csak a tollal használható normálisan, kezünkkel inkább ne is próbálkozzunk.

Apropó, kézírás és szövegbevitel: ez egy hamar megszokható funkció, és ha hajlandóak vagyunk egy kis időt rááldozni, akkor az operációs rendszer számára személyre szabottan taníthatjuk meg, hogy hogyan írjuk le az egyes betűket, ezzel növelve a bevitel hatékonyságát, ami végeredményben kevesebb gépelési hibát jelent. Természetesen szükség esetén a Latitude ST a többujjas bevitelt is támogatja, de legfeljebb négy ujjunkat tudjuk használni, és már ekkor is érezhető némi bizonytalanság, ezért inkább csak három javasolt. Az USB-s billentyűzet és az egér támogatása megoldott, így ezeket csatlakoztatva a tablet egy teljes értékű munkaállomássá változtatható.

Hardver és teljesítmény

A 10,1"-es Dell Latitude ST tabletről már megjelenését megelőzően rengeteg pletyka keringett az Interneten, ám ezeknek csak egy része bizonyult helytállónak, ami ugyan nem baj, de sokan többre, valamilyen Intel Core i processzoros megoldásra számítottak hardver tekintetében. Azonban a végeredményben az Intel Oak Trail dobog, aminek motorja az Atom Z670 processzor 2 GB DDR2 memóriával.

Intel Atom Z670

Első hallásra ez kicsit merésznek hangzik, ám mégsem annyira rossz, mint elsőre hinnénk – ha nem a benchmark eredményeket vesszük alapul. Persze asztali gépeket megszégyenítő teljesítményre nem lehet számítani, hiszen végeredményben egy olyan 45 nanométeres, egymagos (Hyper-Threading támogatással rendelkező) központi egységről beszélünk, amelynek órajele 1,5 GHz, maximális fogyasztása 3 watt, ezáltal aktív hűtést sem igényel. Ennek megfelelően nincs ventilátor és szellőzőnyílás, csak a totális csend és egy pici melegedés, ami terhelt állapotban a hátoldalon 40 °C körüli hőmérsékletet jelent – alapállapotban ennél jobb a helyzet, 30-35 °C a maximum.

A tesztre kapott Latitude ST a 128 GB-os csúcsmodell, amiből nagyjából 100-105 GB tárhely használható fel (a többit alapból elfoglalja az operációs rendszer és kellékei). A tárolást egy Samsung PM810 mSATA SSD végzi, aminek sebessége kielégítő, és vélhetően ez a titka annak, hogy az Oak Trailen is egész jól mozog a Windows 7. Ez persze nincs hatással a CPU nyers számítási kapacitására, ami azért nem olyan túl fényes. Ez látható alább:

Az általános használat során is beigazolódott, hogy az Atom processzor nem túl veretes, és ez nagyban befolyásolja a használhatóságot, tehát komolyabb programok szóba sem jöhetnek. Ha videózni szeretnénk, a 720p-s XviD-DivX anyagok még szóba jöhetnek, nagyobb felbontásúak már nem igazán. YouTube esetében ennél is lejjebb kell adni az igényekből, itt maximum a 480p felbontású anyagok lesznek folyamatosak. A Latitude ST-t a gyors SSD menti meg lényegében, így a rendszer és a programok indítása, valamint a lemezműveletek teljesen elviselhető sebességgel történnek, ezért a tablet viszonylag jól használható, csak ne akarjuk képességeinek határát feszegetni. Ha viszont szóba került a videó, itt jegyeznénk meg még gyorsan, hogy a mono hangszóró ellenére a tabletből tisztességes hangerő és hangminőség (persze csak a lehetőségekhez képest) csalogatható elő.

Akkumulátor

Hordozható eszköz lévén az akkumulátoros üzemidő különösen nagy fontossággal bír. A Latitude ST 4 cellás lítiumion akkuja normál használat közben, Wi-Fi hálózatot használva, normál fényerőn nagyjából 5-5,5 órát bír, ha jobban kínozzuk, akkor nagyjából 3,5-4 órára számíthatunk. A készülék egyik sarkalatos pontja a töltésre fordított idő; a mellékelt 30 wattos töltővel ez majdnem 4 órát vesz igénybe, ha az ST-t előtte kikapcsoljuk vagy alvó állapotba küldtük. Bekapcsolva, használat közben viszont úgy éreztük, hogy sosem fog feltölteni – de ezt nem volt időnk és türelmünk kivárni: legalább 8 órára kell számítani. Ez egy olyan helyzetben, amikor szinte egész nap, megállás nélkül szükségünk lenne rá, igencsak korlátozza a lehetőségeket, és többé-kevésbé konnektorhoz köt bennünket.

Kijelző, kamera és értékelés

Kijelző

Nincsenek könnyű helyzetben a tabletgyártók, pláne ha üzleti modellről van szó, hiszen az adott készülék kijelzőjének ellenállónak, ugyanakkor jól láthatónak is kell lennie. Az ellenálló felület megvan, hiszen a 10,1"-es Latitude ST a Coring-féle Gorilla Glasst kapta, a láthatóság végett pedig egy nagy betekintési szögű, 1280x800 képpontos IPS panelt használtak, amin megpróbálták a fényerőt minél jobban felcsavarni egészen 350 cd/m²-ig.

Az eredmény végeredményben nem rossz, ha nem direkt tűző napfényben akarjuk használni, ekkor ugyanis természetesen kevés lesz a fényereje. Indirekt megvilágításnál már egészen más a helyzet, ilyenkor a fényes felület miatt kell megküzdeni a tükröződésekkel, de hála a széles látószögnek ez könnyen megoldható némi forgatással. Megemlítendő, hogy a fényes felület jól gyűjti az ujjlenyomatokat, de ha a stylust használjuk rendszeresen az ujjaink helyett, akkor ezzel nem lesz annyi problémánk.

Külső kijelző csatlakoztatása is lehetséges a HDMI kimeneten keresztül, ami szintén tovább erősíti a tablet munkaállomás-képességeit. Azt azért nem árt fejben tartani, hogy a processzor és a GMA 600 IGP számítási kapacitása erősen limitált, így ha nem szükséges, kerüljük a nagy (mondjuk a beépített kijelzőnél sokkal nagyobb) felbontásokat.

Kamera

Két beépített kamerával is megörvendeztettek bennünket a mérnökök. Az előlapon a "szokásos" HD felbontású variánst kapjuk, míg a hátoldalon egy fix fókuszos, 5 megapixeles darab figyel, LED segédfénnyel kiegészítve. Utóbbival készítettünk néhány képet a referencia kedvéért.

A webkamerák teljeskörű kezelését a Dell Webcam Centralból oldották meg, aminek egyetlen hátránya, hogy nem valami gyors. A felbontás váltása jó pár másodpercet felemészt, valamint nagy felbontásban a képfrissítés gyakorisága is hagy némi kívánnivalót maga után.

Értékelés

Külsőre igen tetszetős és kellemes MID-et dobott össze a Dell, még akkor is, ha nem szuperkönnyű és szupervékony, és nem is ez az első ilyen próbálkozás a szegmensben. Az üzleti tableteknél a strapabírás nagyobb jelentőséggel bír, így méretei és tömege elfogadható. A felszereltségére nem lehet panasz, és akkor még nem is említettük, hogy dokkoló is létezik hozzá, amivel vezetékes hálózati csatlakozót is kapunk. Ezen felül pedig IEEE 802.11a/b/g/n kétsávos Wi-Fi, Bluetooth 4.0, valamint A-GPS-szel kiegészített HSPA mini kártya is a repertoár része. A dokkolón felül további kiegészítők is vásárolhatók a Latitude ST-hez: a listán megtalálható a Kensington védőtok kijelzővédővel, Targus bőrtok, HDMI–DVI adapter és a 3M Privacy fólia egyaránt.

Az x86 platform izgalmas egy ilyen méretű készüléken, és ha bizonyos üzleti szempontokat vizsgálunk, akkor haszna megkérdőjelezhetetlen. Az ST könnyen kiválthat egy notebookot is, ha nincs szükség nagy mennyiségű szöveg bevitelére és kiugróan nagy számítási teljesítményre, valamint adatainkat is biztonságban képes eltárolni hála a titkosításnak és a TPM-nek. Sajnos a visszafogott teljesítmény (ami sokkal inkább driver, mint hardverprobléma) nem teszi alkalmassá szórakozásra vagy olyan feladatokra, amit az otthoni, átlagos végfelhasználók egy androidos vagy iOS táblagépben megtalálhatnak.

Az operációs rendszer (esetünkben a Windows 7 Professional) nem optimális tábla-használatra, de ezt az érintőkijelzős All-in-one PC-k megjelenése óta tudjuk már. Várhatóan a Windows 8-cal sokkal jobb lesz a helyzet ezen a téren, és akkor a Latitude ST jóval bővebb felhasználói kör számára lehet érdekes, mint jelenlegi formájában. Ehhez persze az is kéne, hogy a horribilis, 280 000 forintos árat lejjebb szorítsák, mert üzleti modell ide, minőség oda, ezért az árért bizony sokkal erősebb, és nem utolsósorban kiváló tableteket lehet kapni – igaz, nem x86 platformon.

Daywalker

A Dell Latitude ST táblaszámítógépet az Dell magyar képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.