A Haswell kódnevű fejlesztés IGP-jéről még az elmúlt év őszén kerültek elő érdekes információk, melyek taglalták, hogy az Intel beágyazott memóriával turbózná fel a teljesítményt. Az előzetes adatok alapján 32, 64 és 128 MB kapacitású tárolókról lenne szó, amelyeket csak az integrált grafikus vezérlő érhet el, így a fő feladatuk, hogy a képkocka számításához szükséges fontosabb adatpuffereket tárolják, ideértve főleg a frame és a back buffert, illetve ami még esetleg belefér.
Az alapelgondolás távolról sem új, hiszen az AMD 2008 végén már használt lényegében ugyanilyen elven működő rendszert, aminek a Sideport memória nevet adták, és pontosan 128 MB volt a kapacitása. Ennek megfelelően tulajdonképpen az Intel sem árul zsákbamacskát, hiszen korábbról már ismertek az elgondolás előnyei. A Sideport memória főleg ott működött jól, ahol a képkocka számításához szükséges fontosabb adatpuffereket belefértek a memória kapacitásába, így azokat nem kellett a rendszermemóriába írni. Ilyen esetben a Sideport érezhető gyorsulást hozott, és tekintve, hogy az Intel megoldása megegyező elveken működik, így hasonló eredmény várható majd a beágyazott memóriával dolgozó IGP-ken is. Természetesen, ha az adott játék viszonylag keményen terheli a memóriát (ahogy azt teszik is a mai, zömében deferred render leképzést használó komplexebb grafikus motorok), akkor a helyzet már egészen más. Ilyen esetben a Sideport nem volt képes gyorsulni, mivel relatíve sokszor kellett a lassabban elérhető rendszermemóriához nyúlni. Az Intel megoldásáról ebben az esetben még nincs adat, mivel a vállalat az eddigi bemutatókon kifejezetten kerülte azokat a játékokat, amelyek az enyhénél komolyabb terhelést fejtenek ki a VRAM-ra nézve. Ez egyébként a Sideport működéséből kiindulva teljesen logikus döntés, mivel ez a rendszer is akkor működött jól, ha az adott alkalmazás terhelése a VRAM felé nem volt nagy, így a képkocka számításához szükséges információk elfértek a rendszermemóriánál gyorsabban elérhető tárolóban.
A Haswellt tartalmazó tesztgép (forrás: AnandTech) [+]
Az Intel a CES-en egy mobil Haswell processzort állított szembe az NVIDIA GeForce GT 650M jelzésű dedikált grafikus kártyával. A teszttermék pontos paraméterei ismeretlenek voltak. Ami látszott, hogy egy asztali házban kapott helyet, de ez megszokott a dolog megjelenés előtt álló termékeknél, hiszen ilyenkor még zömében a tesztelést végzik, és azt kifejezetten nagy alaplappal szokás megoldani, hiszen sok funkciót kell ellenőrizni. Annyi biztos, hogy a lapkában egy GT3-as konfigurációval dolgozó IGP volt, ami ismeretlen kapacitású beágyazott memóriával dolgozott. Valószínű, hogy a lehető legjobb kiépítésről volt szó, vagyis 128 MB-os kapacitással érdemes számolni. A gyártóktól származó adatok alapján ilyen dizájnt a Haswell-H 2M-GT3 termékek kapnak, amelyek 47 és 57 wattos fogyasztási osztályba sorolhatók be, vagyis a mobil termékskála csúcsmodelljeiről van szó.
(forrás: AnandTech)
Az Intel a tesztet a DiRT 3 játékon végezte, ahol a beállításokat az közepesre vett árnyékok kivételével magasra tették, a felbontás pedig 1920x1080 pixel volt, ami mellett az élsimítás nem volt bekapcsolva. A vállalat nem engedte meg, hogy a pontos teljesítményről is képet kapjanak az érdeklődők, így tulajdonképpen sebességadatok nélkül egymás mellé volt helyezve az egyik legjobb mobil Haswell és a GeForce GT 650M egy erősnek mondható mobil processzor társaságában. Látszatra az volt a cél, hogy ne lássanak az emberek különbséget, és ez a videóból le is jön, hiszen gyakorlatilag mindkét rendszer ugyanúgy teljesít. A GeForce GT 650M a teljesítményéből és a tesztelt játék gépigényéből kiindulva magasabb minőségi szintre is képes lenne, vagyis lényegében elviselné még a négyszeres MSAA aktiválását is, de itt a paramétereket az Intel szabta meg, és nyilván nagyon ügyeltek rá, hogy a Haswell lapkán a beágyazott memória kapacitása által megengedett keretek között maradjon a VRAM terhelése. Élsimítás aktiválása mellett jelentősen nőne a képkocka számításához szükséges információk mennyisége, így félő, hogy túlcsúszna a 128 MB-os limiten, ami a teljesítmény meredek csökkenését eredményezné. A DiRT 3 egyébként kifejezetten alkalmas lesz a beágyazott memóriával dolgozó Haswell IGP-k tesztelésére, hiszen a motor egy forward render leképzési formát használ, ami a mai programokhoz képest rendkívül kíméletesen bánik VRAM-mal.
A beágyazott memória ötlete tehát kifejezetten jó döntés, hiszen lehet találni olyan szituációkat, ahol tényleg lesz érzékelhető javulás általa. Bár szívesen látnánk a teljesítményt egy VRAM terhelés szempontjából komplexebb grafikus motort használó játékban is, megemlítve például a Frostbite 2.0-t. A The Elder Scrolls V: Skyrim, a DiRT 3 és a Call of Duty: Black Ops 2, melyeket az Intel jellemzően mutogat az átlagoshoz képest finomabban bánnak a VRAM-mal, így élsimítás nélkül nagy esély van rá, hogy elég lesz a 128 MB-os beágyazott memória kapacitása ahhoz, hogy relatíve kevésszer legyen igénybe véve a rendszermemória.
