A Haswell APU-t nemrég részletezte az Intel az idei IDF-en, de az IGP-ről túl sok információt azért nem közöltek, miközben a processzormagokat viszonylag szépen kivesézték. Az integrált grafikus vezérlő alapvető felépítése teljesen tisztázott, de az már nem, hogy mennyi feldolgozó egység lesz benne. Meg kell jegyezni, hogy az Intel hivatalosan továbbra sem erősített meg semmit, de az IDF-en jellemzően történnek elszólások, így egyre jobban erősödik az a pletyka, hogy a Haswell egyetlen shader tömbjében 10 darab Execution Unit lesz. Ezek felépítése valószínűleg semmit sem változik az aktuális Gen7 architektúrához képest, vagyis egy feldolgozó két darab 128 bites vektormotorból áll, amelyek képesek 4+4 co-issue módban működni.
A konfigurációkat tekintve a GT3-as IGP négy shader tömbbel dolgozik, így 40 darab Execution Unit lesz a rendszerben. A GT2 a két shader tömb miatt már csak 20 feldolgozót kap, míg a GT1-es opció – szokás szerint – a leggyengébb lesz, mivel csak egyetlen shader tömböt rak bele az Intel, és abban is csak 6 darab Execution Unit dolgozik majd. Ezek az adatok egyébként megfelelnek a legsűrűbben hangoztatott pletykáknak, de amíg az Intel nem erősíti meg őket hivatalosan, addig érdemes fenntartásokkal kezelni a leírtakat.
Kiderült némi információ a pletykált L4 gyorsítótárról is. Technikai értelemben ez nem L4 cache, csak így került a köztudatba. Amit tudni lehet, hogy különböző konfigurációkat kínál az Intel, és közvetlenül a GT3-as IGP mellé társítható a memória, konkrétan a tokozásra, a lapka mellé. A kapacitása 32, 64 vagy 128 MB lehet. Ezt persze nem a vásárló fogja eldönteni, így a különböző sebességű GT3-as IGP-k különböző méretű dedikált memóriát kapnak. Ez majd természetesen jelezve lesz a specifikációkban. Az adatok szerint ezt a dedikált memóriát csak az IGP érheti el, vagyis a processzormagok nem írhatnak bele, és nem is olvashatnak belőle. Jellemzően az IGP a frame és a back buffer tartalmát fogja itt tárolni, vagy sztereó 3D esetében a quad buffert. A fennmaradó területre (már ha marad egyáltalán) különböző render targeteket érdemes menteni. Nyilván rengeteg függ az alkalmazott felbontástól, hiszen ez alapvetően meghatározza a bufferek méretet. Természetesen az IGP számára továbbra is lefoglalható egy nagyobb terület a rendszermemóriából, de mivel lesz saját memóriája, így ezt nem kötelező megtenni, ám a mai játékok memóriaigényét látva mindenképpen érdemes a lehetőséggel élni.
Az alapelgondolás egyébként nem újdonság, hiszen az AMD 2008 végén már használt lényegében ugyanilyen elven működő rendszert, aminek a Sideport memória nevet adták, és pontosan 128 MB volt a kapacitása. Azóta a cég erről lemondott, aminek főleg az integráció volt az oka, de nyilván nem elhanyagolható az a tény sem, hogy négy év alatt sokat változtak a játékok, így a mai grafikus motorok jellemzően valamilyen deferred rendert használnak, amely leképzési módnál a végső képkockára vonatkozó összes információ jóval több helyet igényelhet 128 MB-nál. A forward rendert alkalmazó grafikus motorok esetében azonban kedvezőbb hatások fedezhetők majd fel a gyors dedikált memóriával, hiszen a képkockára vonatkozó összes adat kevesebb helyet foglal. Ilyen játékból viszont ma már relatíve kevés van, de azért fellelhető a fény az alagút végén, mivel az AMD kidolgozta a fejlesztőknek a forward+ lighting megvalósítást, amivel a forward render rengeteg pontfényforrást képes hatékony kezelni, vagyis újra előnybe kerülhet ez a technika, de ez persze időbe telik. Az Intel Sideport memóriához hasonló megoldása azonban ebből ténylegesen profitálhat.
Mivel az IGP-hez dedikált memória a Haswell GT3-as konfigurációjához van kötve, így tulajdonképpen csak a mobil lapkáknál él az alkalmazásával az Intel. Arról sajnos nincs adat, hogy a cég milyen memóriát használ, de valószínű, hogy eDRAM-ról van szó, vagy esetleg FBC-ről (floating body cell). Utóbbit kockázatosabb bevetni, de egy ideje kísérletezik vele az Intel.
A teljesítményről szintén van némi adat. Általánosítani ennél a megoldásnál igazából nem érdemes, mert nagyon függ a hatékonysága a grafikus motor működésétől. Mivel azonban jelenleg más információ nincs erre vonatkozóan, így csak az Intel nyilatkozatára tudunk építeni, márpedig a cég elmondása szerint a hagyományos notebookokba szánt Haswell GT3-as IGP-je kétszer lesz gyorsabb az Ivy Bridge GT2-es IGP-jénél, míg az ULV termékek esetében, ugyanezekkel az IGP konfigurációkkal 30%-os előny várható az új rendszer javára. A konkrét körülmények megemlítése nélkül az előbbi adatokból persze nehéz kiindulni, ráadásul még van pár nyitott kérdés is, hiszen az Intel nem erősített meg minden információt.
