CES 2022: idén a Zen 3 és az RDNA 2 ötvözésével robbantott az AMD

A Rembrandt SoC APU a processzorrész helyett most az IGP-re koncentrált.

Az AMD különösebben titkolni sem próbálta, hogy az idei CES 2022-n bemutatják a Rembrandt SoC APU-t, amely az egy éve leleplezett a Cezanne SoC APU utódjának számít. Több alapvető változás van, gyártástechnológiai is, hiszen a TSMC korábbi 7 nm-es eljárásának half-node-jára, vagyis 6 nm-re váltott a cég. Ez nyilván hasznos előrelépés, de nem olyan jelentős, hogy hatalmas teljesítményugrást lehessen ettől várni.

Erre azonban nincs is olyan nagy szükség, mivel a Cezanne SoC APU mobil szinten még ma is rendkívül erősnek számít a processzorrész tekintetében, és emiatt a Rembrandt SoC APU itt nem is módosít sokat. Alapvető optimalizálás történik csak, amitől a Zen 3 magok megkapták Zen 3+ jelzőt. Az AMD szerint ez nagyjából 30%-kal nagyobb teljesítményben fog realizálódni a korábbi és az új csúcsmodell között, amit az órajelelőnyből jön össze. Marad a nyolc mag is, amelyek egyenként 512 kB-os L2 gyorsítótárral bírnak, míg a megosztott L3 cache kapacitása 16 MB lesz. A fő fejlesztési irányt egyébként egyértelműen az energiahatékonyság jelentette, és emiatt a vállalat úgy számol, hogy az ultramobil Rembrandt SoC APU-val szerelt notebookok akár 24 órás üzemidőt is el tudnak érni.


[+]

A változások a lapka többi részét érték. Többek között módosult a memóriavezérlő, amely támogatni fogja az LPDDR5, illetve a DDR5 szabványt is. A memóriabusz 128 bites marad, de a gyorsabb memóriákkal így is lényegesen nő az elérhető memória-sávszélesség. A rendszer DDR5 mellett 4,8 GHz-es effektív órajelet is képes biztosítani, de ez LPDDR5-tel 6,4 GHz-re nő.

Teljesen megújul az IGP, ugyanis a Rembrandt SoC APU megkapja az RDNA 2 architektúrát, pontosabban ennek a 6 nm-es node-ra portolt változatát, ami leginkább optimalizálásnak számít a jobb energiahatékonyság érdekében. Konkrétan egy 12 CU-s dizájnról van szó belül, ami az RDNA 2 felépítése alapján megfelel hat darab WGP-nek. Ezek egy shader motorba vannak felfűzve, míg a ROP blokkok száma négy. Utóbbi részegység két pixelmotort tartalmaz, és egy pixelmotor 4 blending, illetve 8 Z mintavételező egységből áll. Ez a Rembrandt SoC APU IGP-jére levetítve összesen 32 blending és 64 Z mintavételezőt jelent. Infinity Cache a fejlesztésben nem lesz, viszont az L2 gyorsítótár kapacitása 1-ről 2 MB-ra nő.


[+]

A multimédiás blokk is fejlődik, így ez már támogatja az AV1-es formátumú videók dekódolásának gyorsítását, illetve beépítésre kerül egy friss kijelzőmotor, amely a DisplayPort 2.0 mellett a HDMI 2.1-et is kezeli. Ez azonban nem minden, ugyanis a lapka kapott egy olyan audió koprocesszort, amely képes az AI zajszűrésre, ugyanakkor ezt az adott notebookgyártónak kell engedélyezni.

A lapkán belül PCI Express 4.0-s vezérlőre alapoz az AMD, méghozzá maximum 24 sávval, és két port erejéig az USB4 is tiszteletét teszi a korábbi USB opciók mellett. Az NVMe protokollt támogató SoC rendelkezik még két darab 10 gigabites Ethernet vezérlővel, de ezek a végfelhasználóknak szánt verziókban nem lesznek aktívak, pusztán a később érkező, beágyazott piacra szánt megoldásokban használhatók majd.

További újítás, hogy a Rembrandt SoC APU-ben elérhető lesz a Microsoft Pluton architektúrája, amely egy, a TPM evolúciójának felfogható biztonsági technológia. Ez annyira nem ismeretlen az AMD számára, hiszen az Xboxokhoz tervezett rendszerchipekben már dolgozott vele a cég, valószínűleg ezért is tudták ilyen gyorsan implementálni PC-s szinten.

A konkrét termékek tekintetében a vállalat két új, 6 nm-es node-on készülő ultramobil APU-t kínál, amelyek paramétereit az alábbi táblázat részletezi:

AMD Rembrandt– Ryzen U mobil generáció Zen 3+ magokkal
Típus Órajel / Turbó órajel SMT L2 cache L3 cache IGP CU-k száma Radeon magok száma IGP turbó
órajel
Fogyasztási tartomány (cTDP)
7 6800U (8 mag) 2,7/4,7 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 12 768 (680M) 2,2 GHz 15-28 W
5 6600U (6 mag) 2,9/4,5 GHz van 6 x 512 kB 16 MB 6 384 (660M) 1,9 GHz 15-28 W

Az AMD pár ultramobil lapka esetében még az előző generációs Cezanne lapka új steppingre épülő variánsát használja, ami a Barcelo kódnevet használja. Ezek paraméterei az alábbi táblázatban vannak feltüntetve:

AMD Barcelo – Ryzen U mobil generáció Zen 3 magokkal
Típus Órajel / Turbó órajel SMT L2 cache L3 cache IGP CU-k száma Radeon magok száma IGP turbó
órajel
Fogyasztás
(TDP)
7 5825U (8 mag) 2/4,5 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 8 512 1,8 GHz 15 W
5 5625U (6 mag) 2,3/4,3 GHz van 6 x 512 kB 16 MB 7 448 1,6 GHz 15 W
3 5425U (4 mag) 2,7/4,1 GHz van 4 x 512 kB 8 MB 6 384 1,5 GHz 15 W

A normál mobil verziók is érkeznek, amelyek csak a Rembrandt lapkára építenek, ezek paraméterei az alábbi táblázatban olvashatók:

AMD Rembrandt – Ryzen H mobil generáció Zen 3+ magokkal
Típus Órajel / Turbó órajel SMT L2 cache L3 cache IGP CU-k száma Radeon magok száma IGP turbó
órajel
Fogyasztás
(TDP)
9 6980HX (8 mag) 3,3/5 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 12 768 (680M) 2,4 GHz 45+ W
9 6980HS (8 mag) 3,3/5 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 12 768 (680M) 2,4 GHz 35 W
9 6900HX (8 mag) 3,3/4,9 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 12 768 (680M) 2,4 GHz 45+ W
9 6900HS (8 mag) 3,3/4,9 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 12 768 (680M) 2,4 GHz 35 W
7 6800H (8 mag) 3,2/4,7 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 12 768 (680M) 2,2 GHz 45 W
7 6800HS (8 mag) 3,2/4,7 GHz van 8 x 512 kB 16 MB 12 768 (680M) 2,2 GHz 35 W
6600H (6 mag) 3,3/4,5 GHz van 6 x 512 kB 16 MB 6 384 (660M) 1,9 GHz 45 W
6600HS (6 mag) 3,3/4,5 GHz van 6 x 512 kB 16 MB 6 384 (660M) 1,9 GHz 35 W

A normál mobil sorozatnál megmaradnak a korábbi jelölések, így a HX jelenti a tuningolhatóságot. Amennyiben a notebookgyártó ezeket a modelleket választja, akkor a TDP fogyasztási keretet 45 watt fölé emelheti. Maximális limit most nincs, de nyilván egy mobil gépről van szó, tehát ésszel kell ehhez hozzányúlni. Kiemelendő még, hogy a Rembrandt SoC APU ultramobil duójánál visszatér a TDP fogyasztási tartomány, így ott is van némi mozgásterük a partnereknek.

A fenti platform mellett a vállalat új szintre emeli az AMD Advantage-nek elnevezett rendszert, amelyet az előző évben mutattak be. Ennek a lényege olyan AMD APU-t és GPU-t biztosító dizájn, amely számos platformszintű előnyt biztosít a vásárlónak. Ilyen például a Smart Access Memory funkció, ami 6-11% közötti extra tempót kínál az egyes játékokban, illetve a két éve bemutatott SmartShift, amely a terhelés függvényében osztja el a platformszinten elérhető energiát a két fő lapka között.

Az AMD a Smart Access Memory funkcióhoz nem nyúlt, az teljesen jól működik, ellenben a SmartShiften volt mit fejleszteni, mert ez a rendszer nem mindig tudott jól dönteni, ugyanis vannak olyan alkalmazások, főleg a játékok, amelyek mind az APU-t, mond a GPU-t eléggé terhelik. Most megérkezett a SmartShift Max nevű továbbfejlesztés, ami már a nehezen kezelhető helyzetekben is hatékony, így a korábbinál jobban osztja el a platformszinten elérhető energiát. Ennek az iránynak a mellékvágánya a SmartShift Eco, ami akkor hasznos, ha valaki éppen konnektor közelében játszik, így nem érdekli az üzemidő, de mennie kell valahova, amikor már ez fontos lesz. Az aktivált Eco mód lényegében azt biztosítja, hogy egy alapvetően dedikált GPU-val rendelkező notebook képes legyen az IGP-n futtatni az adott játékot, ha a konnektorból történő energiaellátás megszűnik. Ezzel nyilván rengeteg üzemidőt lehet nyerni, de értelemszerűen a teljesítmény is kevesebb lesz.

Új technológia még a Smart Access Graphics, ami a hibrid grafikával rendelkező notebookok esetében lehetővé teszi a dedikált és az integrált grafikus vezérlő direkt kapcsolatát a megjelenítőhöz, és az ezek közötti automatikus váltást anélkül, hogy az a felhasználó számára érzékelhető lenne. Ezzel nagyjából 15%-nyi sebességelőnyt kapnak a dedikált GPU-t, mivel mostantól nem szükséges az IGP-n keresztül megjeleníteni a számolt képkockákat, és ezzel elviselni az adatmásolás időigényét.

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés